Tarajosvelcsőc
| Tarajosvelcsőc (Chocholná–Velčice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1396 | ||
| Polgármester | Alena Bulková | ||
| Irányítószám | 913 04 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1695 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 371 m | ||
| Terület | 27,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 04″, k. h. 17° 56′ 41″48.867778°N 17.944722°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 04″, k. h. 17° 56′ 41″48.867778°N 17.944722°E | |||
| Tarajosvelcsőc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajosvelcsőc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tarajosvelcsőc (szlovákul Chocholná–Velčice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kis- és Nagytarajos, valamint Velcsőc községek egyesítése.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 5 km-re délnyugatra a Vág jobb partján.
Története
[szerkesztés]Nagytarajos területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. Első közvetett említése 1396-ból származik, név szerint 1481-ben "Naghhoholna" alakban említik először. 1508-ban "Nadhoholna", 1598-ban "Nagy Kocholna" a neve. Nemesi családok birtoka volt. 1598-ban 4 malom és 20 ház állt a településen. 1720-ban 20 adózója volt, valamennyien zsellérek. 1784-ben 65 házában 80 családban 439 lakos élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az első világháborút követően sok lakója kivándorolt.
Kistarajost 1396-ban '""Kys Chocholna" alakban említik először. 1422-ben "Hoholna", 1470-ban "Kokholna", 1598-ban "Kys Kocholna" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Zamaróczky, Velcsiczky és Rakolubszky családok birtoka volt. 1598-ban 30 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 16 házában 21 családban 98 lakosa élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak. 1918 után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.
Kis- és Nagytarajost 1943-ban egyesítették.
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Kis-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh jobb partján a Trencséni országútban: 148 kath., 5 zsidó lak. Földje termékeny; van üveghutája; savanyúviz-forrása, mellynek alkotó részei: elasztikus érczmész, vas, alkaliföld, csudasó, 2 font vizben találni 10 grán érczmészt, 25 grán alkaliföldet, és 9 grán sót. Használ a tagok zsibbadásában, contracturákban, hoszas hideglelésekben, sülyben, és száraz-, s hypochondriai betegségekben. F. u. többen."[2]
"Nagy-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, az elébbeni helység mellett: 189 kath., 256 evang., 21 zsidó lak. Határja nagy; sok erdő; fakereskedés; papirosmalom. F. u. Trencsén."[2]
Velcsőcöt 1345-ben "Welchycz" alakban említik először, 1380-ban "Welczecz", 1409-ben "Wilczicz", 1462-ben "Welchycz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Velcsőczy, Slamkó és Ambró családok birtoka volt. 1598-ban malma és 34 háza volt. 1784-ben 61 házában 65 családban 379 lakosa élt. 1828-ban 62 háza és 426 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
A vízienergia hasznosítására a 19. század első felében Velcsőcön és Nagytarajoson papírmalom épült. A század végén Kis- és Nagytarajoson szeszfőzde létesült.
A 18. század végén Vályi András szerint "VELCSICZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kohanóczhoz közel, mellynek filiája, Vág vize mellett; határbéli földgyei jók, vagyonnyai külömbfélék."[3]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Velcsics, Trencsén m. tót falu, Chocholna mellett: 105 kath., 208 evang., 28 zsidó lak. Határa a Vágh felé termékeny; a Morva szélek felé hegyes, erdős, és sovány. Van savanyuviz-forrása, papirosmalma. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[2]
A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Kistarajosnak 293, Nagytarajosnak 867, Velcsőcnek 372, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1639 lakosából 1613 szlovák volt.
2011-ben 1693 lakosából 1625 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A temetőben álló harangláb a 19. század első felében épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |