Vágcsütörtök
| Vágcsütörtök (Štvrtok) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1477 | ||
| Polgármester | Pavol Habdák | ||
| Irányítószám | 913 05 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 424 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 4,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′ 13″, k. h. 17° 52′ 55″48.820278°N 17.881944°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 13″, k. h. 17° 52′ 55″48.820278°N 17.881944°E | |||
| Vágcsütörtök weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágcsütörtök témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vágcsütörtök (szlovákul Štvrtok) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 17 km-re délnyugatra a Fehér-Kárpátok lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]
1477-ben „Chewrtheewrthek” néven említik először. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÖTÖRTEK. Stvertek. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Báró Révai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Vág Újhelyhez 3/4. mértföldnyire, határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csötörtök, (Stwrtek), tót falu, Trencsén vgyében, a Vág jobb partján: 210 kath., 290 evang., 54 zsidó lak. Határja ki van téve a Vág áradásainak. F. u. a Beczkói uradalom.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1880-ban 428 lakosából 46 német, 1 magyar, 357 szlovák és 9 egyéb anyanyelvű volt, ebből 221 evangélikus, 157 római katolikus és 50 izraelita vallású.
1890-ben 417 lakosából 25 német, 8 magyar és 384 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 445 lakosából 10 német, 11 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 433 lakosából 1 német, 13 magyar, 408 szlovák és 11 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 377 lakosából 5 zsidó és 372 csehszlovák volt, ebből 219 evangélikus, 148 római katolikus és 10 izraelita vallású.
1930-ban 385 lakosa mind csehszlovák volt.
1970-ben 458 lakosából 456 szlovák volt.
1980-ban 402 lakosából 398 szlovák volt.
1991-ben 349 lakosából 339 szlovák volt.
2001-ben 351 lakosából 342 szlovák volt.
2011-ben 357 lakosából 348 szlovák, 5 cseh és 3 cigány volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A faluban egy 19. század végén épített harangláb áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |