Ugrás a tartalomhoz

Neporác

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neporác (Neporadza)
Neporác zászlaja
Neporác zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1269
PolgármesterMarián Kopecký
Irányítószám913 26
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség783 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület14,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 18° 09′ 15″48.822222°N 18.154167°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 18° 09′ 15″48.822222°N 18.154167°E
Neporác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neporác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Neporác (szlovákul Neporadza) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Bosányneprőd és Rozsonyneprőd egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Trencséntől 21 km-re délkeletre található.

Története

[szerkesztés]

1269-ben említik először. Mai területén három külön település: Bosányneprőd, Kisneporác és Rozsonyneprőd feküdt.

A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „NEPORÁCZ. Borsan Neporácz. Kis Neporácz. Három faluk Trentsén Várm. Borsán Neporácznak földes Ura Motesiczky Uraság, fekszik Alsó Moresiczhez nem meszsze, és annak filiája. Kis Neporácznak földes Ura G. Illésházi Uraság, fekszik Kis Hradnához közel, és annak filiája, Rósa Neporácznak pedig földes Ura Madocsányi uraság, fekszik amazokhoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök meg lehetősek, vagyonnyaik is középszerűek.[2]

Bosányneprőd és Kisneporác időközben egyesült. A trianoni békéig Bosányneprőd és Rozsonyneprőd Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

1960-ban egyesítették a két települést.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Bosányneprőd 223 lakosából 197 szlovák, 14 német, 2 egyéb anyanyelvű és 10 csecsemő volt; ebből 209 római katolikus és 14 zsidó vallású. Rozsonyneprőd 194 lakosából 164 szlovák, 17 német, 6 egyéb anyanyelvű és 7 csecsemő volt; ebből 172 római katolikus, 17 zsidó és 5 evangélikus vallású.

1910-ben Bosányneprőd (Bošianska Neporadza) 396 lakosából 354 szlovák, 41 német és 1 magyar anyanyelvű. Rozsonyneprőd (Rožnová Neporadza) 313 lakosából 282 szlovák és 20 német anyanyelvű volt.

2001-ben 775 lakosából 773 szlovák volt.

2011-ben 783 lakosából 754 szlovák, 1-1 lengyel, morva és más, illetve 26 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]