Ustrine
| Ustrine | |
 | |
| Ustrine, a falu alatti öböl északi része. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Gari Cappelli |
| Irányítószám | 51555 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 44′ 49″, k. h. 14° 24′ 14″44.747000°N 14.404000°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 49″, k. h. 14° 24′ 14″44.747000°N 14.404000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ustrine témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ustrine (olaszul: Ustrine) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Cres szigetén Cres városától légvonalban 25 km-re délre, Osortól 6 km-re északkeletre a sziget nyugati partjától 600 méterre található. Egy 200 méter magas fennsík nyugati szélén fekszik, innen a terep már meredeken lejt a tenger felé. A faluból meredek aszfaltos út vezet a Porat-öbölbe. Az öböl egykor védelmül szolgált a vitorlás hajók számára az ezen a vidéken tomboló erős szelek ellen. A falu közelében két kisebb telep, Pizin és Gradiška található, melyek azonban csak a nyári hónapokban lakottak.
Történelme
[szerkesztés]A település neve latin eredetű, égetéssel kiirtott területet jelent, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a település erdő égetésével kiirtott területen keletkezett. Már a római korban is laktak itt emberek. Ezt bizonyítja egy ókori villa maradványa és az itt található nagy mennyiségű cseréptöredék. Területe évszázadokig csak gyéren lakott volt. A falu lakói pásztorok, halászok voltak. Fontos esemény volt a júniusi és júliusi hónapokban a birkanyírás, amikor a kora reggeli órákban az egész falu összegyűlt. 1857-ben 100, 1910-ben 160 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz megszállás alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 23 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 100 | 101 | 118 | 137 | 143 | 160 | 174 | 212 | 183 | 120 | 99 | 55 | 46 | 34 | 27 | 23 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma egyszerű négyszög alaprajzú épület, négyszögletes szentéllyel, homlokzata felett római típusú alacsony nyitott harangtoronnyal. Szolgálatát az osori plébános látja el.
- A falutól nem messze található a román stílusú Szent Márton kápolna, mely 1887-ig a falu plébániatemploma volt és az 1970-es évekig temetőkápolnaként szolgált.
További információk
[szerkesztés]
- Mali Losinj község hivatalos honlapja (horvátul)
- Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A mali losinji Kisboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
- A Imobiro ügynökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
