Ćunski

Ćunski
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Mali Lošinj
Jogállás	falu
Irányítószám	51564
Körzethívószám	+385 051
Népesség
Teljes népesség	198 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	11,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Terület	14,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 35′ 20″, k. h. 14° 24′ 22″44.589, 14.406
Sablon • Wikidata • Segítség

Ćunski (olaszul: Chiusi Lussignano) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése

Lošinj szigetének középső részén Mali Lošinj városától légvonalban 8 km-re északnyugatra, Osortól 12 km-re délre, a szigetet átszelő főút mellett, a sziget keleti partjától 500 méterre egy 80 méter magas dombon fekszik. Itt található a ćunski mező a sziget legnagyobb egybefüggő termőterülete. A sziget itt szélesedik ki a legjobban, ezért ide építették kis gépek leszállására alkalmas repülőterét is. A falu alatti útról turistaút vezet fel az Osoršćica-hegyre. A falu Cres és mali Lošinj felől is megközelíthető autóbusz járattal. A település két strandja a Liski és a Liska Slatina a sziget nyugati partján található, mindkettőhöz makadámút vezet le. Keleti partjával szemben található a kis lakatlan Veli Osir sziget. A falu közelében délre található a népszerű Artatore üdülőtelep.

Története

A mai falu egy bronzkori erődített település alapjaira épült. A határában fekvő termékeny mező sok helyi lakos tartott el és a település a századok során mai méretére fejlődött. A gabonamezők, gyümölcs és szőlőültetvények, valamint a környező dombokra telepített olajfák terméséből préselt olivaolaj bőséges hasznot hozott az ittenieknek. A falu régi olajprés malma a „Torać” 1897 körül épült. 1857-ben 488, 1910-ben 548 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 164 lakosa volt. A mezőgazdaságon és a halászaton kívül az utóbbi időkben egyre inkább a turizmus és az olivaolaj jelenti a fő bevételi forrást. Itt található a Betanija lelki központ, ahol az egész világról összegyűlt hívő emberek találkozhatnak. Itt született a jelenlegi krki püspök Valter Župan is.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
488	491	505	517	502	548	552	427	290	252	244	133	93	136	150	164

Nevezetességei

• Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült, mai formáját az 1908-ban történt átépítés során kapta. A bejárat felett az azt megelőző átépítés dátuma 1784 olvasható. Harangtornyát 1923-ban építették. A templom mellett található a falu temetője.
• A falu régi, a mai napig fennmaradt olajprésmalma 1897 körül épült. A nyári hónapokban nyitva van a látogatók számára is.

Híres emberek

Itt született 1938-ban Valter Župan krki püspök.

Források

• Mali Losinj község hivatalos honlapja (horvátul)
• Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
• A mali losinji Kisboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
• A losinji esperesség honlapja (horvátul)
• A Imobiro ügynökség honlapja (horvátul)