Ugrás a tartalomhoz

Škrljevo (Bakar)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Škrljevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségBakar
Jogállásfalu
PolgármesterTomislav Klarić
Irányítószám51223
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség1158 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 16″, k. h. 14° 32′ 03″45.321111°N 14.534167°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 16″, k. h. 14° 32′ 03″45.321111°N 14.534167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Škrljevo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Škrljevo (olaszul: Valle di Buccari) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Bakarhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiume központjától 8 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra a Tengermelléken az 1726-ban épített Karolina út mellett fekszik. Településrészei Velo Škrljevo, Malo Škrljevo, Donje Selo, Ravnica, Kantun, Gaj, Borići, Učivac, Kordići, Redići, Staja, Koruna, Njivi, Dumbrava, Placa, Grad, Dolci, Zala Draga, Ketina.

Története

[szerkesztés]

Škrljevo első írásos említése a 1667-ben a bakari uradalom okiratában egy adománylevélben történt "Villa Sherglievo" néven.[2] Szent Ambrus tiszteletére szentelt régi templomának építési ideje nem ismert, maradványai alapján arra következtetnek, hogy 15. századi lehetett. 1907-ben az új templom felépítése után bontották le. A restaurálási munkák során a templom belsejében egy szót tartalmazó glagolita írást találtak. A falu bakari plébániához tartozott. 1807-ben az újonnan alapított kukuljenovói plébániához csatolták. Fejlődésén a 19. század második felében nagyot lendített a vasútvonal és a vasútállomás megépülése.

Amikor 1896-ban rossz állapota miatt a kukuljenovói plébániatemplomot lebontották a škreljevóiak azt szerették volna, ha az új templomot a két falu közé építik, hogy ne olyan messze kelljen misére járniuk. Miután nem jártak eredménnyel elhatározták, hogy új saját templomot építenek a falunak Jézus szíve tiszteletére. A templomot 1899-ben szentelte fel Antun Maurović püspök. Plébániájukat 1901-ben alapították, ezzel végleg elszakadtak a kukuljenovói plébániától. A plébánia épülete 1902-ben épült. Első papjuk Franjo Jaričević volt és az új plébánia ekkor 822 lelket számlált.[3] Az itteni gyerekek kezdetben az 1853-ban alapított kukuljenovói iskolába jártak, a falu csak 1942-ben az olasz megszállás idején kapott önálló iskolát, mely Kuzma Vičević házában nyílt meg. A háború után átköltözött az államosított plébánia épületébe, ahol azóta is folyamatosan működik.[3]

A településnek 1857-ben 1179, 1910-ben 745 lakosa volt. 1920 előtt Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. A kultúrház 1950-ben épült, 2007-ben kívülről, majd 2011-ben belülről is teljesen megújították. 2011-ben a falunak 1351 lakosa volt.

Kultúra

[szerkesztés]

A falu kulturális egyesülete a Szent Ambrus Kulturális és Művészeti Egyesület (KUD Sveti Ambrozije).

További kulturális egyesületek:

  • Klapa Škrljevo (kórus)
  • Katedra Čakavskog sabora Ljubo Pavešić (ča nyelvjárást ápoló művészeti egyesület)
  • KU Plima (énekiskola)
  • Udruga Škrljevska žena (nőegyesület)

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1179 923 902 838 768 745 786 861 745 731 906 955 1088 1127 1153 1351

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt temploma 1899-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. O mjestu - Škrljevo (horvát nyelven). www.bakar.hr. [2012. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  3. a b Kukuljansko i škrljevsko odcjepljenje (horvát nyelven). www.glas-koncila.hr. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

[szerkesztés]