Ugrás a tartalomhoz

Loznati

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Loznati
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51557
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség36 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 55′ 19″, k. h. 14° 26′ 17″44.922000°N 14.438000°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 19″, k. h. 14° 26′ 17″44.922000°N 14.438000°E
SablonWikidataSegítség

Loznati falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Cres szigetének északkeleti részén, Cres városától 5 km-re délkeletre a sziget keleti partjántól másfél km-re fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén a Lovreški nevű helyen már a 6. században település állt. Szent Lőrinc templomának falai a mai napig fennmaradtak. A sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 59, 1910-ben 42 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 36 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
59 59 37 35 51 42 0 0 76 70 72 44 48 37 29 36

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kis temploma a falu keleti szélén áll.
  • A faluból vezető gyalogösvényen jutunk a Lovreški nevű helyre, ahol az ókorban kora keresztény település volt. Itt találhatók a 6. században épített Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templom falai. A templom egykor előtérrel, hajóval és sokszögű apszissal rendelkezett. A falakon az egykori freskók nyomai még láthatók. A templomtól délre valószínűleg lakás céljára használt építmények falai találhatók. Környékén több lelet, cserépmaradványok, faragott kövek, egykori díszítések töredékei kerültek elő. A templomot valószínűleg a 9. vagy a 10. században még megújították, de a település már régebben elpusztult. A templomot egykor gondozó Szent Lőrinc Társaság az egyik legrégibb alapítású volt a szigeten, csak a napóleoni időkben a 19. század elején szűnt meg.[4]
  • A Loverški közelében fekvő Polacine nevű helyen egy vélhető villa rusticához tartozott római padlómozaik maradványait és egy templom septuma[5] fonadékdíszítésű kőgerendájának maradványait találták, mely a helynek a bizánci uralom alatti folytonos használatát jelzi.[4]
  • A Pelginja - Pukonjina régészeti zóna magában foglalja Cres szigetének északi részén lévő ősi erődök és tumulusok rendszerét. Az övezet Pelginja és Pukonjina erődeiből és Belijin tumulusából áll. A Pukonjina-domb közepén található a Belijina tumulus. Az erőd kör alakú alaprajzú, több különböző sánccal és két külön bejárati objektummal. A Pelginja-domb lábánál több halmot fedeztek fel. Az erődöt két sáncgyűrű veszi körül, bejárati építmények hosszúkás folyosó formájúak és egy kör alaprajzú központi építmény található itt. A felszínen talált leletanyag szerint ez a lelőhelyegyüttes nagyjából a vaskorra datálható.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]