Ugrás a tartalomhoz

Kampelje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kampelje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségVrbnik
Jogállásfalu
PolgármesterMarija Dujmović-Pavan
Irányítószám51516
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség11 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 04′ 01″, k. h. 14° 37′ 03″45.066944°N 14.617500°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 01″, k. h. 14° 37′ 03″45.066944°N 14.617500°E
SablonWikidataSegítség

Kampelje (olaszul: Campeglia) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbnikhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Krk sziget belsejében, annak középső részén , községközpontjától 7 km-re nyugatra fekszik. Stara Baška és Rudine mellett a sziget egyik legelzártabb települése. A legközelebbi település Garica és a délre fekvő Kornić, de nincs vele közvetlen összeköttetése, onnan csak erdei út vezet ide. Az egyik aszfaltos út, melyet a leggyakrabban használnak Donja Garicából vezet, a másik a Punat-Vrbnik úttal köti össze.

Története

[szerkesztés]

A neves horvát nyelvész és író Petar Skok szerint Kampelje neve nagyon régi, valószínűleg latin eredetű. A velencei olasz „campiello” főnévből való az pedig az olasz „campo” (mező) főnév kicsinyítő képzős változata, végső soron a latin „campus” (mező) főnévre vezethető vissza. Ez nagyon korai elnevezésre utal. Mihovil Bolonić és Ivan Žic Rokov krki történészek szerint Kampelje a horvátok által betelepült első helyek közé tartozott a sziget középső részén. Žic a nevet szintén az olasz campo főnévre vezeti vissza. A sziget 1118-ban velencei uralom alá került, melynek nevében a dózse vazallusai a vegliai hercegek uralkodtak a szigeten. A vegliai hercegek a Frangepánok őseinek uralma 1480-ig tartott, ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk szigete osztrák kézre került, majd 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A településnek 1857-ben 34, 1910-ben 49 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 9 lakosa volt, akik főként földműveléssel, állattartással, kisebb mértékben olajbogyó termesztéssel foglalkoznak. Az utóbbi időben a falusi turizmus fejlődött a településen.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
34 37 47 48 67 49 49 51 44 40 36 23 14 4 6 9

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]