Bogovići (Malinska-Dubašnica)
| Bogovići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 348 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 40 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 07″, k. h. 14° 31′ 45″45.118611°N 14.529167°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 07″, k. h. 14° 31′ 45″45.118611°N 14.529167°E | |
 | |
Bogovići (olaszul: Bogovici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk északnyugati részén a tengerparttól mintegy 500 méterre Malinskával összenőve fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Bogovići és a környező települések is tartoznak régi székhelyéről Dubašnicának hívják.[2]
Története
[szerkesztés]Nevét egykori lakóiról a Bogović családról kapta, melynek tagjai közül ma is sokan élnek a szigeten főként Sveti Anton környékén.[3] Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja Bogovići volt, mivel itt áll a plébániatemplom. A település mára már egészen egybeolvadt Malinskával. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 160, 1910-ben 194 lakosa volt.
Az új dubašljanskai plébániatemplom építésének szükségessége már a 18. század végén felvetődött, elsősorban a régi Szent Apollónia templom egyre romló állapota miatt. Ez a 12. századból származó rozzant régi templom nem a mai helyén, hanem a ma már nem létező Dubašnici faluban az azonos nevű termékeny mező közepén állt. A templomot ekkor még megújították, de már 1834-ben megtiltották, hogy istentiszteletet tartsanak benne.[4] Az új plébániatemplomot végül 1857-ben itt építették fel. A szomszédos Malinska fejlődése az 1880-as években az első turistahajók érkezésével indult meg.[5] Ez a lakosság számának növekedésében is megmutatkozott és a két település fokozatosan egybeolvadt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 314 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Apollónia tiszteletére szentelt plébániatemploma[6] a 19. században épült a korábbi kápolna helyén. Az új plébániatemplom 1857-ben épült fel úgy, hogy szentélyét a korábbi Kármelhegyi Boldogasszony kápolnából alakították ki. Ehhez építették hozzá a templom három hajóját, melyeket négy zömök, szilárd alapozású oszloppal választottak el egymástól. A templom a régi megszokottól eltérő kelet-nyugati tájolással épült fel. Az északi és a déli mellékhajóban egy-egy oldalbejáratot nyitottak és két félköríves kápolnát is építettek bennük márvány oltárokkal. Az északi hajó 1644-ben épített barokk Kármelhegyi Boldogasszony oltárát a régi kápolnából hozták át, ahol korábban főoltárként funkcionált. Az oltár két márványszobra Avilai Szent Terézt és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltárképen a tisztítótűz felett lebegő Boldogasszony látható. A déli kápolna 1709-ből származó barokk oltárán a Rózsafüzér királynője van ábrázolva, melyet a régi plébániatemplomból hozták át. A szentély márvány főoltára Szent Apollónia képével szintén barokk stílusú. A templommal egy időben 1856-ban épült a templomtól 13 méterre álló 28 méter magas harangtorony. A templomot 2007-ben szinte teljesen megújították.[4]
- Védőszentjének ünnepe egyúttal a község búcsúnapja, melyet hagyományosan minden évben megünnepelnek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 160 | 176 | 210 | 196 | 211 | 194 | 183 | 195 | 144 | 141 | 137 | 110 | 107 | 173 | 163 | 314 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ O Malinskoj (horvát nyelven). www.tz-malinska.hr. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ Bogović (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. [2012. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
- ↑ a b Crkva sv. Apolinara (horvát nyelven). www.croatiaholidayshr.com. [2011. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ O Malinskoj (horvát nyelven). www.tz-malinska.hr. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6750.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
