Ugrás a tartalomhoz

Kupjak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kupjak
A Szent Vid templom
A Szent Vid templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségRavna Gora
Jogállásfalu
PolgármesterAnđelko Florijan
Irányítószám51314
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség176 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság785 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 38″, k. h. 14° 53′ 01″45.393913°N 14.883549°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 38″, k. h. 14° 53′ 01″45.393913°N 14.883549°E
SablonWikidataSegítség

Kupjak falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Ravna Gorához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiumétól 36 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a horvát Hegyvidék középső részén, a 3-as számú főút és a Zágráb–Fiume-vasútvonal mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a közeli Kupjački-hegyről kapta a nevét, melynek neve a kupica főnévből származik. Első formájában Kupak, majd Kupiak, végül Kupjak volt a neve. Első lakói a Grbac, Mance, Pleše és Säger – Žagar családok 1806-ban a Lujziana út építésekor települtek ide. A legelső házat Gašpar Žagar építette a mai Szent Vid templommal szemben.[2] A falunak már 1818-ban 138 lakosa volt. 1850-ben már állt első fűrészmalma is a Jasla patakon. 1859-ben Vicko Juretić megnyitotta a falu első vendéglőjét is a Mehanát, mely név a mai napig fennmaradt. Három évvel később a Griča nevű helyen kápolnát építettek, ahol minden év június 15-én Szent Vid ünnepén misét tartottak.[2] 1869-ben a kupjaki alagút építésével elkezdődtek a Károlyváros-Fiume vasútvonal itteni építési munkálatai. Ugyanebben az évben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek sok gyermek és fiatal esett áldozatul. 1872-re megépült az 1222,70 méter hosszú alagút, mely a legnagyobb a Károlyváros-Fiume vonalon. 1874 és 1882 között a korábbi fakápolna helyén felépült az új templom. A falu alapiskoláját 1884-ben nyitották meg.[2] A településnek 1857-ben 560, 1910-ben 425 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 1903-ban Ivan Bolf és Andre Kajfeš gőzfűrészüzemet épített a település központjában. Ugyanebben az évben téglagyár kezdte meg működését, mely ugyan 1919-ben leégett, de 1960-ban újjáépítették. 1924-ben megalakult a falu tamburazenekara, emellett két énekkar is működött. A II. világháborúban légitámadásban három nő veszítette életét, megsemmisült a Bolf féle fűrészüzem, az iskola és húsz lakóház is. 1949-ben felépült a falu vasútállomása. 1991. december 9-én szerb MIG-21-es gépek két rakétát lőttek a településre, de senki sem sebesült meg. Megkísérelték megsemmisíteni a Kupjački-hegyen álló TV tornyot is, szintén eredmény nélkül.[2] A település 1994-óta tartozik Ravna Gora községhez, 2011-ben 225 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
560 506 496 417 400 425 377 412 386 394 358 373 353 312 270 225

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Vid tiszteletére szentelt temploma 1874-ben épült. 1937-ben megújították.[5]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. a b c d Okolna mjesta-Kupjak (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. [2012. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  5. Znametinosti-Kupjak (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. (Hozzáférés: 2013. február 10.)[halott link]