Ugrás a tartalomhoz

Ungvár–Enyicke-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungvár–Enyicke-vasútvonal
ZSSK 125.801+802 szélesnyomtávú mozdony
ZSSK 125.801+802 szélesnyomtávú mozdony
Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal útvonala
Vonal:102 A
Hossz:87+7 km
Nyomtávolság:1520 mm
Feszültség:3 kV =
Üzemeltető:Železnice Slovenskej republiky
Maximális emelkedés:15 
Legkisebb ívsugár:400 m
Maximális sebesség:50/60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvár–Enyicke-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal, Szambir felé
12,576 Ungvár (Ужгород-1)
Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal, Csap felé
8,7 Ungvár (Ужгород-2)
0,9 Palló (Павлово) kitérő
0,000 államhatár UASK
2,382 Mátyócvajkóc (Maťovce) SzNyV[m 1]
195 Nagykapos felé (1435 mm)
10,456 Vaján SzNyV
elágazás a Vajáni hőerőmű felé
Vaján–Vajáni hőerőmű vágány (1435 mm)
195 Vaján felé
Laborc
21,329 Butka SzNyV
Ondava
Tőketerebes SzNyV
Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal
53,532 Szilvásújfalu (a vörös farm előtt) SzNyV
65,700 Kisszalánc SzNyV
Kassa–Csap-vasútvonal
Tarca
77,808 Hernád SzNyV
Hernád
86,210 Kassa–Hidasnémeti-vasútvonal
87,159 Enyicke SzNyV
U.S. Steel Košice

Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal vagy Ungvár–Kassa-vasútvonal egy szélesnyomtávú, egyvágányú, villamosított vasútvonal Szlovákia és Ukrajna között, amely a kárpátaljai Ungvárat és a Kassa alatti Enyickét kapcsolja össze. A vonal kifejezetten a kelet-szlovákiai acélművek (U.S. Steel Košice) számára szükséges vasérc szállítására épült.

Története

[szerkesztés]

A széles nyomtávú vasútvonal a volt Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti hosszútávú kölcsönös együttműködés miatt épült, mert a tiszacsernyői terminálok kapacitása nem volt elegendő a szerződés keretében behozott nagy mennyiségű szovjet vasérc számára. Különösen a téli hónapokban merültek fel problémák, mert az átrakodáshoz a vasércet speciális alagutakban ki kellett olvasztani. A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű (VSŽ) – ma U. S. Steel Košice – befejezése után a helyzet tarthatatlanná vált. Ezért 1963-ban megkezdődött az Ungvár–Enyicke széles nyomtávú vasútvonal előkészítése és a nyomvonal felkutatása. A vasút építése 1965. november 5-én kezdődött, a próbaüzemre 1966. május 1-én került sor.

Vasútvonal

[szerkesztés]

Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal a kárpátaljai Ungvárnál kezdődik, majd kevesebb mint 8 kilométer múlva belép a Szlovák Köztársaság területére és továbbhalad a határtól 2 kilométerre lévő Mátyócvajkóc (Maťovce) vasútállomása felé. A pálya ezután Tőketerebesig párhuzamosan halad a normálnyomtávú Bánóc–Nagykapos-vasútvonallal, amely a 42,105 kilométerszelvényben csatlakozik a tőketerebesi vasútvonalakhoz. Az egyetlen rövid kivétel a Bánócot délről elkerülő szakasz, ahol a vasútvonal eltérő nyomvonalon halad az 1435 mm-es nyomtávú vonaltól. A vasútvonal Kalsa mellett találkozik a kétvágányú Kassa–Tiszacsernyő-Csap vasútvonallal, majd ezzel párhuzamosan halad a kassától délre fekvő Enyickéig, ahol a szélesnyomtávú vasúti depó és az acélművek is található. A pályát 1978-ban villamosították, a régióban egységesen használt 3 kV egyenáramú vontatási rendszer épült ki.

A vasútvonalon megengedett legnagyobb sebesség: Ungvár-Mátyócvajkóc 50 km/h, Mátyócvajkóc-Enyicke 60 km/h.

Üzemeltetés

[szerkesztés]

A vasútvonalon kizárólag teherforgalom üzemel, habár előfordul néhány dízelmozdony, amely a vasúti személyzetet szállítja. A vonatokat két darab kétszekciós villamosmozdony vontatja, amelyek a PKP ET40 késői változatához hasonlóak, de a hagyományos ütköző ill. csavarkapocs helyett SA-3 középütközővel rendelkeznek. A két mozdonyra a Tőketerebes és Regeteruszka közötti szakasz miatt van szükség, ahol a vasúti pálya emelkedése 15 ‰. A vonatok tömege 4 200 tonna. Ez a szakasz rendelkezik Európában a legnehezebb felsővezetékkel (2 munkavezeték, 1 szerelvény vezeték és 3 további vezeték).

Meghosszabbítása

[szerkesztés]

Az ezredforduló után felmerült a vasútvonal meghosszabbítása 420[1]-560[2] kilométer hosszan az ausztriai Bécsig. Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Oroszország vasúttársaságai alá is írtak egy egyezményt 2010-ben, és egy új vállalatot (Breitspur Planungsgesellschaft) is alapítottak, hogy megtervezze a vasútvonalat.[3] A szlovák miniszterelnök Iveta Radičová azonban 2010 novemberében bejelentette, hogy a kormány nem támogatja a projektet, mivel annak elkészülése esetén veszélybe kerülnének a projekt miatt megszűnő kisdobrai és tiszacsernyői átrakó munkahelyei.[4] Ennek ellenére a projekt a megvalósíthatósági tanulmányi fázisba lépett 2010 decemberében.[5] Az építkezés a tervek szerint 2013-ban kezdődött volna, 2016-os átadással, 6 milliárd költséggel.[6] A vasútvonal (ha elkészül) fontosnak fog bizonyulni a Nyugat-Európa és Oroszország ill. Kína közötti konténer-transzportok számára.[3]

A projekt megvalósulása azonban 2013-ban sem kezdődött el, mivel azt az Európai Unió nem támogatja,[2] Szlovákia pedig önerőből képtelen finanszírozni.[7] A projekt jövőbeli megvalósulása is erősen kétséges, hiszen a beruházás megtérülése évtizedekig húzódhat, ellentétes az európai - különösen a magyar, szlovák és lengyel - érdekekkel, miközben a tranzitdíjból sem várható jelentős bevétel.[7] Bár a vasútvonal meghosszabbítása hátrányos lenne Magyarország szempontjából, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint sem kell ezzel számolni, hiszen a terv észszerűsége vitatható. Záhonyban már kiépült a kellő infrastruktúra és kihasználatlanok a kapacitások. Ezzel szemben Bécs közelében a kapcsolódó költségek (például a munkadíj, környezetvédelem, telekár) jelentősen magasabb lenne, mint itthon.[1] Budapest ezért a meglévő vasúthálózat fejlesztését, vasúti elkerülő építését, és a záhonyi átrakókörzet fejlesztését javasolja az orosz és kínai befektetőknek.[8]

Galéria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal párhuzamosan halad a Kassa–Csap illetve a Bánóc–Nagykapos vasútvonallal, de a szélesnyomtávú vágány kitérői és a normálnyomtávú vonalak vasútállomásai nem azonos helyen vannak. Erre utal a SzNyV - szélesnyomtávú vasútvonal rövidítés.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Užhorod – Haniska című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Uzhhorod–Košice broad-gauge track című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nyilas Gergely: Így happolják el a szlovákok a nagy vasútbizniszt. Index.hu, 2013. augusztus 5. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  2. a b Szlovák széles nyomtáv: az EU nem fizet. IHO.hu, 2012. június 17. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  3. a b Wien broad gauge agreement signed”, Railway Gazette International, 2010. április 8.. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 16.) (angolul)
  4. Radičová sklamala Rusov. Širokorozchodná nebude - in Slovak - Hospodárske noviny, http://hnonline.sk/ekonomika/c1-48310440-radicova-sklamala-rusov-sirokorozchodna-nebude (szlovákul)
  5. Broad gauge to Wien is feasible, says study. Railway Gazette International, 2010. december 20. [2011. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.) (angolul)
  6. Širokorozchodnú trať chcú Rusi ťahať cez celé Slovensko až do Viedne”, eTrend Slovensko, 2013. július 5.. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 16.) (szlovákul)
  7. a b Szlovákián át elkerüli Magyarországot az orosz vasút. Index.hu, 2013. július 22. (Hozzáférés: 2016. március 16.)
  8. Transzszibériai Szállítások Koordinációs Tanácsa: Záhony legyen a kapu!. IHO.hu, 2013. november 15. (Hozzáférés: 2016. március 16.)