Ugrás a tartalomhoz

Kalsa (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kalsa szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kalsa (egyértelműsítő lap).
Kalsa (Kalša)
Kalsa zászlaja
Kalsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterGabriela Ivaňáková
Irányítószám044 18
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség724 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség150 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület4,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 46″, k. h. 21° 31′ 37″48.612778°N 21.526944°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 46″, k. h. 21° 31′ 37″48.612778°N 21.526944°E
Kalsa weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalsa (szlovákul: Kalša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 29 km-re délkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység keleti lábánál fekszik. Érinti a Kassa–Ágcsernyő–Csap-vasútvonal.

Története

[szerkesztés]

1270-ben „terre cruciferorum Kolse” alakban említik először. Neve talán a magyar Galsa személynévből származik, de lehet a szlovák koľčovany (= irtványlakók) szóból is. A középkorban a keresztesek birtokolták. 1715-ben az egész falu területe lakatlan pusztaság volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALSA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fűzérhez két mértföldnyire, Szilvás Újfalunak filiája, határja középszerű, hasonlító Ránkhoz, azon kivűl, hogy legelője nem igen elég.”[2]

1828-ban 40 házát 287-en lakták. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalsa, Abauj v. orosz-tót-magyar falu, Zemplén vgye szélén: 70 r. kath., 160 g. kath., 4 evang., 45 ref., 4 zsidó lak. Ref. szentegyház. Legelője szűk; erdeje, földje elég. F. u. gr. Vandernath, Ócsváry, Bideskuthy, Reviczky.”[3]

1869-ben 361 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkoztak. A faluban fűrészüzem és kőbánya is volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Közel hozzá délre Kalsa falu 62 házzal, 331 tót és magyar ajku lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Később a Kassai, majd 1960 és 1968 között a Tőketerebesi járás része volt, ezután az újonnan kialakított Kassa-környéki járás része lett.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 418-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 709 lakosából 688 fő szlovák volt.

2011-ben 693 lakosából 672 fő szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 1.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalsa_(Szlovákia)&oldid=25607395”