Ugrás a tartalomhoz

Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legenye-Alsómihályi - Łupków vasútvonal
A Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal útvonala
Vonalszám:191
Vonal:191
Hossz:121 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:3 kV (Legenye-Bánóc) =
Üzemeltető:Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:100/60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Tiszacsernyő felé
0,00 Legenye-Alsómihályi
Kassa felé
1,50 Lasztóc
5,40 Velejte
11,28 Isztáncs
13,05 Upor
Kassa felé
széles nyomtávú vonal Kassa-Ungvár felé
20,27 Tőketerebes
Varannó felé
25,47 Hrinište
30,95 Bánóc
Nagykapos felé
33,25 Lask
37,74 Nagymihály megálló
40,60 Nagymihály
46,52 Petróc
49,11 Nátafalva
52,23 Márkcsemernye
Eperjes felé
54,90 Őrmező
59,10 Barkó
64,50 Homonna
65,27 Homonna megálló
Takcsány felé
68,91 Felsőkohány
70,34 Udva
74,65 Szerelmes
77,29 Jánosvágása
80,13 Koskóc
82,72 Laborcmező
85,53 Izbugyarabóc
90,16 Izbugyaradvány
92,45 Ökröske
94,70 Alsócsebény
96,48 Felsőcsebény
98,42 Szukó
100,88 Szentbazilzárda
102,69 Laborcrév
105,39 Mezőlaborc
106,39 Mezőlaborc megálló
Łupkówi-alagút
119,69
50,46
szlovák-lengyel országhatár
49,20 Łupków
Sanok felé

A Legenye-Alsómihályi–Łupków-vasútvonal (szlovákiai számozás szerint 191-es vasútvonal) egy egyvágányú, részben villamosított vasútvonal Szlovákia területén, mely Legenye-Alsómihályi állomásról kiindulva köti össze Tőketerebest, Homonnát, valamint a Laborc völyén át Mezőlaborcot, és húzódik át a szlovák határon a lengyelországi Lupków városáig. Onnantól a Nowy Zagórz–Łupków-vasútvonalban folytatódik tovább.

Története

[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén belül fontos cél volt Galícia elérése vasúti összeköttetéssel. Az építkezést 1870-ben kezdték meg, Alsómihályi-Homonna-Lupków-Halics útvonalon, amely a Tiszavidéki Vasút hálózatához Sátoraljaújhelynél csatlakozott.

Az első szakasz Alsómihályi és Homonna között 1871. december 25-én került átadásra, ami Tőketerebest, Nagymihályt, és Őrmezőt kapcsolta be az országos hálózatba. 1873. június 12-én átadták a második szakaszt Mezőlaborcig. Innentől nehezebbé vált az építkezés, ugyanis Lupków felé egy hágón keresztül lehetett csak átjutni. Ezért egy 416 méter hosszú alagutat építettek, amit 1874. május 31-én helyeztek üzembe. Ezzel a történelmi Magyarország határát is elérte a vasút, és létrejött a kapcsolat a Monarchia peremvidékével.

A Przemyśl felé tartó vonal stratégiai jelentőségét kihangsúlyozta, hogy 1888-ig a Homonnáig tartó vonalszakaszt kétvágányúsították (beleértve a Sátoraljaújhelyig, valamint az onnan Szerencsig tartó szakaszt is), így Budapesttől az országhatárig és azon is túl létrejött egy fontos vasúti fővonal.

Az első világháború és az azt követő határrendezések azonban megpecsételték a vonal sorsát. A létrejövő Csehszlovákia és Lengyelország között nem volt szükség itt egy határátmenet fenntartására, ezért megkezdődött a lassú leépülés. A nagy gazdasági világválság következményeképp 1932-ig felszedték a második vágányt, azért is, mert a drasztikusan visszaesett forgalom már nem indokolta a fenntartását. A vonalból kinyert anyagból a Bánóc–Nagykapos-szakaszt építették meg.

Az első bécsi döntéssel 1938–1945 között Legenye-Alsómihályi állomása visszakerült Magyarországhoz. A Szlovákiában maradt részt Őrmezőnél összekötötték Eperjessel 1943-ban. Amikor a Vörös Hadsereg elérte Szlovákiát, a visszavonuló német hadsereg aláaknázta és berobbantotta az alagutat, amit csak 1946-ban építettek újjá. 1985-ben deltavágány épült Legenye-Alsómihályinál, hogy Kassa felől közvetlenül el lehessen érni Tőketerebest, lecsökkentve a menetidőt. 1990-ben Legenye-Alsómihályi és Bánóc között villamosították a vonalat. 2015-ben a rossz állapotú Tőketerebes-Bánóc szakaszt átépítették.[1] 2017-ben hosszú idő után a nyári időszakban két pár vonat kezdett el közlekedni hétvégénként a határátmeneten át.[2] 2022 augusztusában közbeszerzést írtak ki a Nagymihály-Homonna szakasz felújítására és villamosítására, mely várhatóan 2026-ra készülhet el.[3]

A vonalon jelenleg csak Mezőlaborc megállóhelyig van rendszeres forgalom, ami különlegessé teszi a vonalat, hiszen nem állomáson történik a visszafordítás. A vonal teljes hosszán nincs forgalom, a vonatok Homonnáig járnak csak mindkét irányból. Szezonális két pár nemzetközi vonat közlekedik Mezőlaborc és a lengyelországi Sanok között.

Galéria

[szerkesztés]

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. Teraz.sk: Železničná trať na úseku z Michaloviec do Trebišova prešla obnovou (szlovák nyelven). TERAZ.sk, 2015. július 23. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  2. http://www.slovakrail.sk/sk/aktuality/velky-navrat-k-plaveckemu-hradu-a-do-lupkowa-pojdu-vikendove-vlaky.html
  3. Slovensko chystá elektrizaci trati na východě až do Humenného (cseh nyelven). Zdopravy.cz, 2022. augusztus 3. (Hozzáférés: 2023. január 17.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Michaľany – Łupków című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.