Zólyom–Ruttka-vasútvonal

Zólyom-Ruttka vasútvonal
A turócmeggyesi alagút
Vonalszám:	170
Vonal:	170
Hossz:	96 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	3 kV (Ruttka-Turócszentmárton) = 25 kV 50 Hz (Besztercebánya-Zólyom) ~
Üzemeltető:	Železnice Slovenskej republiky
Maximális emelkedés:	18 ‰
Maximális sebesség:	100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Ruttka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
tovább Érsekújvár felé 0,000 Zólyom Zólyom-Csata vasútvonal Zólyom-Kassa vasútvonal 1,194 Zólyom megálló 5,885 Szliácsfürdő 7,738 Nagyrét 9,761 Garamszeg 12,231 Farkaspetőfalva 17,992 Radvány 20,043 Besztercebánya-Szentjános Garam 21,383 Besztercebánya 21,383 0,000 szelvényezés váltás Vereskő felé autópálya felüljáró Kacsa-alagút 350 m 5,385 Kisélesd Kisélesdi viadukt 1. völgyalagút 120 m 2. völgyalagút 575 m 11,970 Olmányfalva I/59-es út 1. Polkanovszki-alagút 899 m 2. Polkanovszki-alagút 116 m Olmányfalvi viadukt 1. Olmányfalvi-alagút 525 m 2. Olmányfalvi-alagút 41 m 3. Olmányfalvi-alagút 68 m 4. Olmányfalvi-alagút 50 m 5. Olmányfalvi-alagút 64 m 17,583 Hermánd 1. Csabradi-alagút 280 m 2. Csabradi-alagút 144 m 1. Hermándi-alagút 200 m 19,727 Alsóhermánd 2. Hermándi-alagút 294 m 1. Japán-alagút 1134 m 2. Japán-alagút 757 m 1. Greheli-alagút 1300 m 2. Greheli-alagút 280 m 26,325 Hermándbarlang Kosienszki-alagút 70 m Rábkinszki-alagút 197 m Túfenszki-alagút 49 m Turócmeggyesi alagút 4697 m I/14-es út 32,967 Turócmeggyes Makk-híd Na Vode-híd 39,238 Felsőstubnya Zólyom-Turócdivék vasútvonal 40,670 277,679 szelvényezés váltás 281,565 Stubnyafürdő 283,028 Turócdivék 286,297 Kiscsepcsény 288,933 Márkfalva 289,900 Bodovice kitérő Turóc patak 292,440 Znióváralja Turóc patak 297,040 Pribóc 301,409 Kostyán I/65-ös út 305,490 Turócszentmárton I/18-as út 309,330 Révayfalva 310,250 0,000 Priekopa elágazás Priekopai delta Kassa felé 311,985 Ruttka Zsolna felé

A Zólyom-Ruttka vasútvonal (szlovákiai számozás szerint 170-es vasútvonal) egy egyvágányú, részben villamosított szlovákiai vasútvonal, mely Zólyom, Besztercebánya, Turócszentmárton és Ruttka városát köti össze. A vasútvonal eredetileg Körmöcbánya felé haladt, a hermándi szakasz építését követően került az csak át Besztercebánya irányába.

Története

Az eredeti Zólyom-Ruttka vasútvonalat még a Magyar Északi Vasút építette, mégpedig a Budapest-Hatvan-Losonc-Zólyom-Ruttka fővonal részeként, csatlakozással a Kassa-Oderbergi Vasút vonalába. 1872. augusztus 12-én nyitották meg. A várható magas költségek miatt nem Rózsahegy és nem Hermánd felé építették azt meg, hanem egy harmadik útvonalon, Körmöcbánya felé.

Eközben Zólyom és Besztercebánya között is megnyílt a vasút 1873. szeptember 3-án. Arról, hogy Turóc vármegye felé is folytassák a vasutat, egyelőre nem esett szó. Csehszlovákia függetlenedése után, a két világháború között merült fel annak az igénye, hogy Szlovákián keresztül húzódjon egy kelet-nyugati irányú vasútvonal, Nyitra és Trencsén felől Privigyén, Nyitrabányán, Alsóstubnyán, Besztercebányán, és Margitfalván keresztül Kassáig.

1931-ben meg is nyílt a Nyitrabánya-Alsóstubnya vonal, ami összekötötte Turócot és a Nyitravidéket. 1936-ban Vereskő és Margitfalva közt is megépült a vasút, így létrejött a Zsolna-Kassa vonallal a kapcsolat. Miután mindezek elkészültek, 1936-ban nekiláttak a Besztercebánya-Alsóstubnya szakasz megépítésének is, ami a már létező vonalak összekötésére szolgált.

2012-ben megszűnt a személyforgalom Besztercebánya és Stubnyafürdő közt, helyettük kizárólag áthaladó gyorsvonatok indultak. Ezután a vonatok nem álltak meg Kisélesden, sem Olmányfalván, sem Hermándon, sem Alsóhermándon, Hermándbarlangnál és Turócmeggyesen. Forgalmi szolgálat csak Kisélesden, Olmányfalván, Hermándbarlangon és Turócmeggyesen maradt. A vonatok kizárólag Felsőstubnyán állnak meg. 2016-tól a gyorsvonatok helyét átvették a regionális expresszek (Rex), a 2020-as menetrendváltástól már kizárólag csak ilyen szerelvények közlekednek itt.

A hegyi szakasz építése

A Besztercebánya és Felsőstubnya közötti 41 kilométeres szakasz a Beszterce és a Turóc patakok vízgyűjtőjén vág keresztül, a Beszterce felőli oldalon 373,78 méter, a Turóc felőli oldalon 125,62 méter szintkülönbséget küzdve le. A vonal legmagasabb tengerszint feletti pontja 693 méteren van. A rendkívüli szintkülönbségek és a terepviszonyok miatt számos alagút és viadukt épült. A Nagy-Fátra és a Körmöci-hegység találkozásánál épült vonalon összesen 22 alagút van, több mint 12 kilométer hosszon, valamint 112 híd és áteresz létesült. Az 1938 májusában kezdődő építkezésen több mint 12 ezer munkás dolgozott, és ezt a vonalszakaszt 1940. december 19-én adták át. A második világháború végén a visszavonuló német csapatok a legtöbb hidat felrobbantották. A helyreállítás után 1946. március 17-én indulhatott meg újra a forgalom.

Az eredeti tervek 14 alagúttal számoltak, ehelyett 22 épült. Ez azért van így, mert az építkezés közben jöttek rá, hogy bizonyos helyeken mégiscsak célszerűbb lenne azt építeni. Például a Kisélesd és Olmányfalva közti 2. alagút azért épült meg, mert az eredeti nyomvonalon az altalaj nem lett volna elég stabil, Olmányfalva és Hermány között pedig hat alagút azért létesült, mert ott egyébként egy mély bevágást hoztak volna létre a sziklában. Az Alsóhermánd és Hermándbarlang közti Japán-alagút egy hatalmas hurkot ír le, hogy leküzdje a hatalmas szintkülönbséget. A hurkot a Beszterce patak vágja ketté egy igen rövid szakaszon.

A leghosszabb alagút a turócmeggyesi, ami 4,7 kilométeres hosszával a Szlovák Vasutak leghosszabb alagútja is egyben. Alig két év alatt vájták ki, és olyan pontosan építették meg, hogy az eltérés oldalra mindössze 28 mm, magasságra pedig csak 5 mm volt.

Viaduktok

112 híd és áteresz épült a vonalon, köztük 4 viadukt acélszerkezettel, egy pedig kőből, 55 méteres nyílástávolsággal. Ez utóbbi Olmányfalvánál épült 42 méteres magasságban, a másik négy pedig 25-25 méteres magasságban.

Villamosítás

Zólyom és Besztercebánya között a vonal a magyarországi rendszerrel megegyezően, 25 kV 50 Hz-es váltóárammal van villamosítva. Ezt 2004 novembere és 2007 márciusa közt építették meg. A villamosításnak gazdaságossági, környezetvédelmi, és forgalomtechnikai okai voltak. A munkálatok során új hidat építettek a Garamon, felújították a biztosítóberendezéseket, valamint a villamosításhoz szükséges létesítményeket is felépítették. A villamosítás állami és európai uniós pénzből valósult meg.

A felső szakaszon Ruttka és Turócszentmárton között 3kV egyenárammal villamosított a pálya, hasonlóan a Kassa-Zsolna vasútvonalhoz, amelybe csatlakozik.

Forgalom

Ruttka és Besztercebánya közt jelenleg expresszvonati forgalom van, némelyik vonat Ostravából indul, és némelyik Zólyomig közlekedik, mégpedig kétórás ütemes menetrend szerint. Ruttka és Felsőstubnya között feltételes megállás van, Felsőstubnya és Besztercebánya között pedig az alacsony kihasználtság miatt 2012 óta egyáltalán nincs. Ez a terület egyébként is gyéren lakott, amellett az állomások messze vannak a lakott területektől. Besztercebánya és Zólyom közt pozsonyi expresszvonatok (naponta 8 pár) és személyvonatok is közlekednek.

Galéria

• 
  Szliácsfürdő
• 
  Olmányfalva
• 
  Olmányfalvánál a vasút az I/59-es út felett halad át.
• 
  Az I. Hermándi-alagút, sa Beszterce felől nézve
• 
  Alsóhermánd megállójának épülete 2012 óta elhagyatott
• 
  Vonat hagyja el a turócmeggyesi alagutat
• 
  A pálya Pribóc közelében
• A vasútvonal Besztercebánya és Ruttka között a mozdonyvezető szemszögéből

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Zvolen – Vrútky című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.