Szerkesztővita:Rodrigo/archiv05

ARCHÍV LAP, ERRE NE ÍRJ SEMMIT!

2008. március - 2009. április

Köszi

Köszi szépen! – azagi ^vita 2008. március 25., 00:40 (CET)

majd figyelek :) – azagi ^vita 2008. március 25., 01:04 (CET)

ez a Szedlacsekné-dolog tényleg vicces :) "felfigyeltek természetes intelligenciájára és kedvességére" :D:D – azagi ^vita 2008. március 25., 01:14 (CET)

„User:Alensha zombija”??? Ezt mivel érdemeltem ki? :D Kapsz ám egy Szedlacseknét mindjárt... – Alensha ^üzi 2008. március 26., 18:09 (CET)

Wikierkölcs

A wikipédia-esszé szerkesztésének módszerébe világosan bele van írva, hogy ha nem értesz egyet vele, akkor ne átírogasd, hanem írd meg a véleményedet egy külön esszében. Külön írtál? Átírogattál. No: ez a wikierkölcs. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 26., 15:07 (CET)

Névleg belátod, hogy hibáztál, de helyre nem tolod, hanem bölcselkedni kezdesz. Ez is wikierkölcs. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. március 27., 08:39 (CET)

kérdés, már feltettem egyszer a ?kérdésfal?on és nem találtam vissza

(törölt bevezető)

Szia! hogy tudok új szócikket létrehozni? tudok-e a sajátnevemhez létrehozni szócikket? slusszkérdés:miért nem érdemes szeméyles adatot(mailcím,név,tel szám)a bármilyen falakon?

válaszodat előre is köszönöm

RE: Személyiség spektrum

Felakadtam a spamszűrőn, ezért: www dot rdos dot net/eng/Aspie-quiz.php. Ez még hosszabb :) Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. április 7., 06:14 (CEST)

Segítség kérés

Szia!

2. voltál a mentorok között, így választottalak Téged :). Tegnap előtt kértem már mentort, de nem kaptam visszajelzést. Alapvetően az a problémám, hogy nem látom át rendesen a Wiki rendszerét, ezért szerkeszteni sem nagyon merek. Ez csak idő kérdése, amíg belejövök? Vagy személyből fakadó, hogy nem tudok eligazodni? Eddig egy lapot szerkesztettem (édesapámét), meg véletlenül, de észrevettem, hogy csupa helyesírási hiba volt Firkasz User sírköve :). Na pl. azt sem találom meg most, és nem is tudom, hol volt. Ezenkívül szeretnék szerkesztési tanácsokat kérni, hogy ne csináljak butaságot. Két dolgot már megtanultam, hogyan kell a word-höz hasonló "bekezdés négyzetet" tenni, meg a vastagbetűs bekezdést, az "egyenlőségjelest" :).

Előre is köszönöm, Bo – Bo ^vita 2008. április 7., 22:56 (CEST)

Allapok

Szia, Rodrigó! Kérlek egy kicsit navigálj az allapjaid között, és nézd át, mi az ami elavult, megszűnt, jelöld őket törlésre. Aminek pedig a tartalmában van olyan, ami ma már nem érvényes, azt kérlek rendezd. Nem kötelező, de nagytakarítunk és a linkek be-be zavarnak, ma pl. töröltem a Friss események linkjét egy allapodról, mert már inaktív az oldal. előre is köszönöm segítséged! Üdv, – Burumbátor ^{kerekasztal, hookah-val} 2008. április 12., 13:45 (CEST)

Szeretnék a régi kép helyett egy újat feltenni

Szia! Csepeli Szabó Béláról kaptam sajátkészítésű fotót, szeretném a régit letörölni és az újat a szabadon felhasználható jogi megjelöléssel feltölteni. Kérlek írd le nekem a menetét, mert a help-ek és gyik-ok csak még jobban összezavarnak :( Előre is köszönöm! István "roskoponthu"

A menete. Kiválasztod a kívánt képet (a lapjára mész). Ott lenavigálsz (letekersz) a Fájltörténet részig. Alul fogsz találni egy A fájl újabb változatának feltöltése linket. Arra ráklikkelsz, és onnantól ugyanúgy megy, mintha teljesen új képet tennél fel, a Célfájlnév:-hez beírja a jelenlegi nevet. √ Dokee ⊄ vita √ 2008. április 15., 20:29 (CEST)

kép átneevezés

Kedves Rodrigo!

Sikerült kicserélnem a képet, viszont ez a kép nem 1975-ös hanem 2006-os. A kép dátuma részbe ugyan beírtam, hogy 2006-os képről van szó, de a képfilenév megmaradt a régi Csepeliszabobela 1975.jpg. Ezt hogyan változtathatnám meg Csepeli Szsabó Béla 2006.jpg -re? A feltöltött file neve ez.

Köszi, ez az uccsó kérésem azt hiszem :)

roskoponthu

Képet átnevezni nem tudsz. Maximum feltöltöd újra az új nevén, és a régi képet jelzed egy adminnak hogy törölje (a kép leírásába beteszed: {{azonnali}}^(?)) д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:18 (CEST)

18 WoS Haulin

Megnéznéd? Köszi. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:18 (CEST)

Köszi, már nézegettem. A Cruise Control a Tempomat neve a játékban (lenyomod a C-t és magától tartja a lenyomáskori sebességet.) A júzerlapomról: sajnos nekem ha 1024*768-ra állítanám, nagyon darálna. Az túl kicsi felbontás a monitoromhoz. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:49 (CEST)

Van még valami ötleted a cikkhez? Kicsit dolgoztam rajta. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 19:47 (CEST)

Nálam válaszolj kérlek. Az normálisabb lenne a megjelölt helyére, ha azt írnám: A legjobb technika, ha a játékos a legpontosabban pozicionál a rakomány felé?. Ha mást gondolsz, javíts bele a cikkbe nyugodtan :). Majd a TODO kikipálását elintézem, én most a vezetőfülkéről szedek anyagot (képet, szöveget). д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 20., 10:34 (CEST)

Köszönöm a segítséget!

Köszi a tanácsokat, meg a segítséget, nagyon sokat segítettél! A thumbot azért raktam be, mert anélkül nagyon nagy volt a kép, és így egyszerűbb volt kicsinyíteni, mint méretadással.

Frankie → mondd! 2008. április 19., 13:56 (CEST)

Mentorálás!

User:Theo82 kér téged! – Beyond silence 2008. április 24., 10:01 (CEST)

Hali, köszi a segíséget. Pont ugyanúgy akartam berakni saját képet, mint te, de nem linkeli be. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Nagyfeszvezeték.jpg a kép címe, az oldal bejön, de azon kívül se kép se hang. (kép is elég lenne) :) Légyszi nézd meg mit rontottam el.

elektromos témák szerkesztése

Ahojtye! Arra jutottam, hogy az angol wikiből a fordítást visszafogom, mert egyik tantárgyamból kellett egy témakidolgozás, és én az elektrotechnika aranykoráról, (19. sz. vége, 20. sz. eleje) írtam, és abban van elég bőséges forrásmegjelölés. 11-12 oldal doc file, néhány képpel benne. Király, nem? Van elég sok szócikkhez való szöveg, vill. átvitel, elosztás, trafók, vill. motorok, vill. mozdonyok. Ha van időd-energiád majd a kövekező hetekben mazsolázhatunk belőle, addig legalább belejövök a szerkesztésekbe. Sikerült az első képet beszerkesztenem végre, de a commons-ban olvastam valami csókától, h GIMPben van "fényképélesítő" funkció. Feltettem azt a verziót, de még nem találtam, utoljára évekkel ezelött járt kezemben GIMP, ha kiokoskodtam teszek még fel képeket. Amúgy a suliban nem tudom közvetlenül felmutatni eredményként ez a munkát, de közvetve biztos, mert diplomatémám a kiserőművek hálózati csatlakozása lesz (ha lesz:) ). – Theo82 ^vita 2008. április 25., 13:00 (CEST)

Avasi templom

Most látom, milyen szép képet raktál be az elejére :) Hová másztál fel, ahonnan ilyen szögből sikerült fotózni? Nekem mindig belelógnak a fák... – Alensha ^üzi 2008. április 25., 22:27 (CEST)

Istenkirály ez is :) Szerintem lesz, amit ezek közül felterjesztek majd kiemelt képnek, bár ott úgy szétizélnek mindent, hogy nem sok esélye van... de jó lenne minél több miskolcos kiemelt kép :)

Valami olyan helyre nem tudsz felmászni, ahonnan a Búza téri buszpályaudvart tudnád felülről fotózni? Mert egy olyan még kéne, a pláza tetejéről próbáltam, de nem jó.

(Azért picit hadd kössek már beléd: nem Weinlich, hanem Weidlich, szócikke is van már... és nem „walking street”, hanem „pedestrian street”. :) – Alensha ^üzi 2008. április 26., 14:49 (CEST)

Commonsban rendet rakok majd. Fotózgatni tényleg elmehetnénk valamikor, ha jól emlékszev, évek óta tervezgetjük már :D csak most nagyon nem tudok semmit csinálni, új cikket is alig írtam ezer éve... :( – Alensha ^üzi 2008. április 26., 22:35 (CEST)

Tanács

1. Közölhetőnek véled-e az alábbi szócikket? Abszolút mozgás

Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik. Abszolút mozgás esetében megállapítható, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalom állapothoz képest valamely test, rendszer végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és ugyancsak megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, - ellentétben más mozgástípusokkal -, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak más, önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először megfogalmazásra került a mechanikai relativitás elve, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után kiterjesztve: a speciális relativitáselméletben került összegzésre. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokra bontjuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek jó közelítéssel a gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.

Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis tartományában végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás: Leibniz: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [ 1 ] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgás változása következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának a mozgás mértékével összefüggő változása már felismerésre kerül.)

2.Az abszolút mozgás kérdésének másik megközelítése szerint keresni kell egy abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkoztatni a test mozgását. Ilyen, –eredménytelen -, kísérlet volt egy test mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)

Egy további elképzelés az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi abszolút mozgás az eredeti értelemben.

Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.

Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [ 2 ] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter felhasználásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel, itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [ 3 ] Majd 1911-ben egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja, hogy amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [ 4 ] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, -más energiafajtáinak állandósága esetén-, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett újabb kísérletnek. [ 5 ] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az állításnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása - más energiáinak állandósága mellett - a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a súlyos tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [ 6 ] Ez megerősíti, hogy a fenti levezetés Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [ 5 ])

[1]  H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont

[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap

      A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.

[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap

       A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639

[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap

      A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.

[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.

Kategóriák: Relativitáselmélet ?

Ha igen, nem látom át a formai szerkesztést, ill. nem lelem a modellt.

A szöveg elméleti kiegészítést tartalmaz. Sérti-e a lexikon jelleget?

Güzü

Ez vicces volt, négykezest játszottunk, és összegabalyodott a kezünk :-)
Átadom neked a terepet, alakítsd belátásod szerint, kiadósabb anyagot találtál hozzá, mint én, meg időm sincs.
Nevezzem vissza güzüegérnek?
Karmela^posta 2008. május 8., 18:49 (CEST)

A szakirodalom nem egységes, az én két forrásom különírta, kattints rájuk. Cselekedj belátásod szerint, én szenvedélymentes vagyok güzü ügyben.
Vigyázat, most két külön cikk is van: güzüegér és güzü egér! Karmela^posta 2008. május 8., 19:00 (CEST)

Érveim, ha már így kérded: ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék és A Pallas nagy lexikona. De nekem tényleg nyóc. Karmela^posta 2008. május 8., 22:58 (CEST)

Élni szeretnék a korábban felajánlott segítségeddel. Úgy érzem elkészült az "abszolút mozgás" fogalom. Itt bemásolnám az anyagot:

Abszolút mozgás

Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik (lásd még: inerciarendszerek). Abszolút mozgás esetén megállapítható, hogy valamely test, az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalmi állapotához képest végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, speciális, – ellentétben más mozgástípusokkal –, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. (Az ilyen viszonylatokban mért sebesség relatív.) A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először a mechanikai relativitás elve került megfogalmazásra, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után összegezve: a speciális relativitáselmélet. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokon vizsgáljuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek a jó közelítéssel gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.

Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis területén végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás Leibniztől: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [1] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgásváltozás következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának, a mozgás mértékével összefüggő változása, már felismerésre kerül.)

2.Az abszolút mozgás kérdésének eltérő megközelítése: más elv, meggondolás alapján kell keresni az abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkozóan vizsgálni a gyorsulásmentesen mozgó testek paramétereit. Ilyen, – eredménytelen –, kísérlet volt a testek mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)

Egy további elképzelés, az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi, igazi abszolút mozgás az eredeti értelemben.

Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.

Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [2] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter alkalmazásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel; itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [3] Majd 1911-ben, egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja: amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos (gravitáló) tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [4] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 természeti határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. (Tökéletes analógia áll fenn a hő termodinamikai értelmezésével. A hő-mozgás negatív értéket nem vehet fel a kapcsolódó fizikai paraméterekből következően, ezért a hőmozgás teljes megszűnése természeti határérték. Az abszolút hőmérséklet a fizika egyik nem vitatott alapfogalma!) Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, –más energiafajtáinak állandósága esetén–, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján (amely egyik kiindulási feltevése a relativitás elve), nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett további kísérleteknek. [5] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az elutasító állításpontnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása, – más energiáinak állandósága mellett –, a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [6] Ez megerősíti, hogy az előzőek szerinti mérési módszer Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [5].)

Hivatkozások:

[1]  H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont

[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap

      A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.

[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap

       A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639

[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap

      A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.

[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.

Javasolt irodalom: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 110-111 old

Kategóriák: Fizikai alapfogalmak, Relativitáselmélet

Ha jól értem a technikai előírásokat, akkor én nem tehetem fel az anyagot. Amennyiben néhány hétig a közösség nem törli le, akkor elkészítem az abszolút sebesség fogalom feldolgozást is. Az annyiban komplikáltabb, hogy ott matematikai képletek is lesznek.

Nincs internetem, így gyakran jelentős időeltolódással tudok csak reflektálni.

Mgamról nem tudok olyan tulajdonságot, ismeretet, amely érdeklődésre tarthat számot. tiszteletteltel: bajnok 2008. május 10., 23:59 (CEST)~

Élni szeretnék a korábban felajánlott segítségeddel. Úgy érzem elkészült az "abszolút mozgás" fogalom. Itt bemásolnám az anyagot:

Abszolút mozgás

Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik (lásd még: inerciarendszerek). Abszolút mozgás esetén megállapítható, hogy valamely test, az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalmi állapotához képest végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, speciális, – ellentétben más mozgástípusokkal –, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. (Az ilyen viszonylatokban mért sebesség relatív.) A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először a mechanikai relativitás elve került megfogalmazásra, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után összegezve: a speciális relativitáselmélet. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokon vizsgáljuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek a jó közelítéssel gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.

Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis területén végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás Leibniztől: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [1] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgásváltozás következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának, a mozgás mértékével összefüggő változása, már felismerésre kerül.)

2.Az abszolút mozgás kérdésének eltérő megközelítése: más elv, meggondolás alapján kell keresni az abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkozóan vizsgálni a gyorsulásmentesen mozgó testek paramétereit. Ilyen, – eredménytelen –, kísérlet volt a testek mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)

Egy további elképzelés, az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi, igazi abszolút mozgás az eredeti értelemben.

Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.

Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [2] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter alkalmazásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel; itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [3] Majd 1911-ben, egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja: amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos (gravitáló) tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [4] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 természeti határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. (Tökéletes analógia áll fenn a hő termodinamikai értelmezésével. A hő-mozgás negatív értéket nem vehet fel a kapcsolódó fizikai paraméterekből következően, ezért a hőmozgás teljes megszűnése természeti határérték. Az abszolút hőmérséklet a fizika egyik nem vitatott alapfogalma!) Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, –más energiafajtáinak állandósága esetén–, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján (amely egyik kiindulási feltevése a relativitás elve), nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett további kísérleteknek. [5] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az elutasító állításpontnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása, – más energiáinak állandósága mellett –, a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [6] Ez megerősíti, hogy az előzőek szerinti mérési módszer Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [5].)

Hivatkozások:

[1] H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont

[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap

     A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.

[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap

      A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639

[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap

     A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.

[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.

Javasolt irodalom: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 110-111 old

Kategóriák: Fizikai alapfogalmak, Relativitáselmélet

Ha jól értem a technikai előírásokat, akkor én nem tehetem fel az anyagot. Amennyiben néhány hétig a közösség nem törli le, akkor elkészítem az abszolút sebesség fogalom feldolgozást is. Az annyiban komplikáltabb, hogy ott matematikai képletek is lesznek.

Nincs internetem, így gyakran jelentős időeltolódással tudok csak reflektálni.

Miskolcos kép

Szia! Szerettem volna kiemelt képet csinálni az egyik képedből, mert szerintem tök jó, itt van a szavazás, de nem sikerült tökéletesre a kép, megpróbálnád egyszer naposabb időben, ha jársz még arrafelé? :) – Alensha ^üzi 2008. május 28., 14:03 (CEST)

Válasz nálam

Karmela^posta 2008. június 1., 22:02 (CEST)

Webmester

Köszi a tudakozós javítást! - Ram88 2008. június 9., 09:48 (CEST)

Kérlek Segíts!!!

Hogy lehet itt képet feltölteni??? Most tévedtem az oldalra! Létszi ha lehet segíts!!!Köszi!!!

Sárga gomb 2008. június 16., 20:26

Themodoman (vita | közrem. | törölt szerk. | ) segítséget kért. Ezt az üzenetet minden aktív mentor (kisérletképpen) megkapja. Karmela^posta 2008. június 18., 09:16 (CEST)

Mentor kerestetik 2008. június 19., 20:14

Bebte (vita | közrem. | törölt szerk. | ) segítséget kér. (Ezt az üzenetet minden aktív mentor megkapja.)Karmela^posta 2008. június 19., 22:38 (CEST)

Kiemelt kép

Szia! A javaslat így nem nyert kellő támogatást, de nem kellene elveszni ezeket a jó képeket (témákat), mert szerintem nagyon hangulatosak. Várom a folytatást! Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. június 26., 15:05 (CEST)

Mentor kerestetik

• BlueBunny (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2008. július 5., 17:04 óta vár segítségre
• Flora0129 (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2008. július 5., 12:36 óta vár segítségre

Ezt az üzenetet ráteszem a többi aktiv mentor lapjára is.

Karmela^posta 2008. július 5., 18:25 (CEST)

100K ünnepi PR

Szerkesztő:Rodrigo/Ünnepi sajtóanyag oldalon dolgozzunk, elég eldugott. – Rodrigó ⇔ 2008. július 15., 23:35 (CEST)

Chasma helyett Csázma

Szervusz! Láttam te írtál plussz információt az Erdődi Simon szócikkbe. Nem lehetne az a nevet Csázmára kijavítani, mert úgy is az. [törölt kép] Doncsecz ^{Töj njaš spor.} 2008. július 17., 20:58 (CEST)

Igazad van

Szia! Kedves kollegánk nagyon belejött a másolásba, és nem győzöm formailag helyrehozni. Szerintem észre se veszi, hogy írtatok neki Szajcival. Annyira bírom az ilyeneket....

Üdv: – Pakos ^üzenet 2008. július 18., 12:00 (CEST)

WP:TUGYIK

Kérlek add meg a forrást is ehhez a príma válaszodhoz: WP:TUGYIK#Hány ország van a világon? Karmela^posta 2008. augusztus 11., 23:40 (CEST)

Mentorálás!

Szerkesztő:Zijincheng KÉR – Beyond silence ^Üz 2008. augusztus 12., 19:27 (CEST) Szerkesztő:Yanoman KÉR – Beyond silence ^Üz 2008. október 26., 18:17 (CET)

lítium-ion akkumulátor

Ez így jogsértő, át kellene fogalmazni, semmiképp sem átmásolni egy az egyben (még a kalapos "ő"k is ott vannak). SyP 2008. augusztus 24., 20:13 (CEST)

Véleményt kérek

Szia! Az allapjaimon található képekről szeretném kérni a véleményedet. Nem kívánok hosszú leírást, hogy mit rontottam el, csak a képek céljának megfelelő alkalmas, nem alkalmas, vagy tetszik, nem tetszik jelzést is elegendőnek tartom. Képeimet egy 5.2 Mp-es géppel készítettem az itteni és a Wikikönyvek cikkeinek illusztrálására. Innen indulj! - - Üdv. » KeFe « vitalapom 2008. augusztus 25., 19:19 (CEST)

Köszi, hogy megnézted. Véleményeddel túlnyomórészt egyet is értek. Két képnél ís írtad, hogy "sötét", én ezeket jónak tartom, mert a valóságot adja vissza, éles képek, és jól látszanak a levélerek, szirmok is. Persze nem azért írom, hogy az ízléseken vitázzunk, csak hát nekem ezek tetszenek.

Még egyszer köszönöm, hogy időt szakítottál rá és elmondtad a véleményedet. - Üdv. » KeFe « vitalapom 2008. augusztus 26., 13:22 (CEST)

:)

látom, alapítványt alapítasz 27-én? rigó for prezident :D én pont aznap megyek haza Pestről, majd vigyázok Miskolcra, amíg nem vagy ott :) ~ Alensha  ^hö? 2008. szeptember 16., 18:57 (CEST)

Egyesületet... :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. szeptember 16., 20:53 (CEST)

Most akkor mondjam azt, hogy ne alapítson, hanem egyesüljön? Veled, Cassandróval, Zimmyvel, Glanthorral, DD-vel? Videóra felveszitek ezt egyébként? :D ~ Alensha  ^hö? 2008. szeptember 16., 23:42 (CEST)

Jelölés elfogadása

Szia, Rodrigo! Láttam, hogy az egyesület elnökének jelöltek. Arra kérlek, ha lehet, jelezd az ottani listán, hogy elfogadod-e a jelölést. Erre azért lenne szükség, hogy esetleg előre kérdezhessen tőled, aki akar, véleményt tudjon kialakítani, és a közgyűlés előtt lehessen tudni, hogy az egyes feladatkörökre hány jelöltünk van. Természetesen ha nem értesz egyet ezzel a kéréssel, akkor tekintsd tárgytalannak. Vadaro ^vita 2008. szeptember 21., 16:53 (CEST)

golyósport

Szia! Kérlek segíts hogyan lehet a felvitt anyaghoz kategoriát adni, illetve azt ki adja. Jelenleg a sport kategória tartozik a cikkhez. Ez jó, de jó lenne,ha a cikkben szereplő sportágak is megjelennének pl. B - Bocsa, L - Lyonnase, a P-nél már megjelenik a petanque. meg vanolyan Kategoria hogy Paralimpia, ott is jó lenne ha megjelenne. Lehet hogy ehhez külön oldal kell? másik Ha a google-be keresik a golyósportot akkor egyből megtalálják itt a wikin, de ha a bocsára keresnek vagy lyonnaisere akkor nem adja ki,hogy van a wikipedián anyag róla. harmadik: nem értem a képek elhelyezését és méretezését. Hogy kerülhetnek oda ahhoz a részhez ahová való?

Bonyolult vagyok mi? Egyáltalán jó helyre irtam a fentieket?

Előre is köszi (Lgica ^vita 2008. október 18., 19:44 (CEST))

Kedves Rodrigo! Köszönöm a segítségedet, ami igazán jól jött! Üdvözlettel:Yanoman

rss

hello,

csak pragmatikusan:-) : hogyan lehet nyomon követni az aktualisan megjeleno legujabb cikkeket? valami olyasmire gondolok, mint egy rss fiid.

elore is koszonom, GAP

kórházas kép

köszi! :) ~ Alensha  ^hö? 2008. november 22., 22:55 (CET)

re:Gyermek kórház

Köszönöm a feltett képet. Én is úgy gondolom, hogy ha tudsz még egy képet rakj majd fel. A Farkasdy cikkhez több tényleg nem kell. Üdv:– Rimanóczyjeno ^vita 2008. november 23., 07:40 (CET)

Kösz a második képet. Mindkettő nagyon jó.Üdv:– Rimanóczyjeno ^vita 2008. november 23., 13:14 (CET)

Képecske

Nem lenne kedved egy képet is mellékelni a mentori bemutatkozásodhoz? Karmela^üzenőlap 2008. november 23., 21:56 (CET)

Valami gikszer lehetett nálam, nem volt kép a neved mellett, de most van, és most már emlékszem, hogy ez korábban is ott volt. Bocs a zavarásért, nem szóltam, és azt is halkan mondtam. Karmela^üzenőlap 2008. november 25., 14:48 (CET)

Mentorálás!

Szerkesztő:Teu kér – Beyond silence ^Üz 2008. november 30., 23:47 (CET)

24 nappal idősebb wikikollégának

Boldog wikiszülinapot!

Boldog 4. wikiszülinapot (24 nappal az enyém előtt)! Remélem lesz még belőle legalább ennyi, ha nem több! :-) Cassandro ^Ħelyőrség 2008. december 3., 21:30 (CET)

 támogatom Éljen sokáig a Rodrigó! ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2008. december 3., 21:39 (CET)

Boldog születésnapot! – Istvánka ^posta 2008. december 3., 21:42 (CET)

Boldog wikiszülinapot :) ~ Alensha  ^hö? 2008. december 3., 22:22 (CET)

Kedves Rodrigo!

Küldtem egy kérdést a kocsmafalra a Jupiterrel kapcsolatban. Hogyan tudhatom meg, hogy valaki válaszolt-e. Előre is kösz szépen. Üdv – Kereső tanonc ^vita 2008. december 13., 09:38 (CET)

Kategóriából szócikk

Szia! Nem tudom hogyan, de sikerült kategóriát csinálnom, holott cikket szerettem volna. Ezen utólag lehet változtatni? http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:S%C3%A1ntha_K%C3%A1lm%C3%A1n Ennek kéne kategória helyett szócikknek lennie. Tudsz segíteni? Üdv Orosz Viktória

Infoboxok

Hali Mentorúr! :) Azt tudod-e, mért lehet, hogy egy angol infoboxot nem tudod 1-1ben átvenni? (pl Audi TT-t próbáltam). Vagy az ilyen adatfelsorolós (gyártó, gyártási hely, kaszni, gyártási év, stb.) infobox megvan magyarul? Köszi előre a választ. Szerkesztő:Theo82

Méltányos kereskedelem

Szia! Az általad mostanában gondozott Méltányos kereskedelem szócikkben a képaláírás egy kicsit furcsa. Értem én, hogy mit jelent ez, de magyarul furcsán hangzik. A termelők hogy lehetnek hitelesítettek? Te jobban ismered a témát, nem tudsz ennél valami találóbbat kiötleni? Tudom, hogy nem egyszerű, mert a certify szónak nincs pont ide passzoló fordítása, de talán lehetne „jóváhagyott” vagy „tanúsított” vagy esetleg „a méltányos kereskedelem rendszere szerint dolgozó” termelők? Üdv. Csigabi^{itt a házam} 2008. december 26., 19:20 (CET)

átirányító lap

Hali, légyszi segíts nekem egy átirányító lapot megcsinálni. A szuperkondenzátort akarom az ultrakapacitásra irányítani, de nem tudom hogyan. Köszi előre, – Theo82 ^vita 2008. december 29., 22:08 (CET) Nagyon köszi a választ, már alkalmaztam is. – Theo82 ^vita 2008. december 30., 13:26 (CET) Neked is Boldog új évet!

Sárga gomb

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

• Hortenzia20 (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2009. február 5., 18:27 óta
• Holdo (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2009. február 7., 15:37 óta

mentorra vár.

Ezt az üzenetet minden olyan mentor megkapja, aki ma szerkesztett.

Karmela^üzenőlap 2009. február 7., 22:41 (CET)

Segítőkészség

Értem én a megjegyzésedet a Tudakozóban, ha önmagában nézed a morgásomat, akkor valóban aránytalannak tűnhet a reakcióm. Sajnos azonban mindez nincs előzmények nélkül. Ha érdemesnek tartod, akkor nézz utána a félrevezető, a féligazság és a teljes hamisítás kategóriájába eső válaszoknak, akad ám minden. Kezdek kétségbe esni. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 10:15 (CET)

Várakoznak

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Karmela^üzenőlap 2009. március 12., 17:50 (CET)

Zimmy készített egy új sárga gombot

Leolvasható róla, hogy kik kérnek éppen segítséget. Így illesztheted be a szerkesztőlapodra:

{{Mentort-keresnek}}

Ez lesz belőle: A mentorkeresőket itt találod: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 19:15 (CET)

Üdvözlet Krakkóból

Örülök, hogy egy miskolcit üdvözölhetek a wikipédia szerkesztőségében, ami miatt rádcsodálkoztam, az az, hogy fél éve én voltam a rendszeres Tudakozó első válaszoló. Most hetekig nem volt netem, ezért is hallgattam el. Viszont ha tehetem , öleléseket osztogatok. Krakkóban kaptam munkát, úgyhogy mostanában csak látogatóban vagyok Otthon.

Alenshával már találkoztál? Tudod hogy szervez egy minitalit? Ismersz más aktív miskolci wikist?

Jó munkát: – Rodrigó ⇔ 2009. március 29., 08:20 (CEST)

rodrigó, ezt amúgy kinek írtad, mert a saját vitalapodon van :D – Alensha ^sms 2009. április 4., 02:38 (CEST)

Hihi, ez jó volt! Köszönöm, hogy szóltál az üzenő sablonról, a sok ide-oda állításban elveszett a gyerek... A Tudakozót nagyon megkedveltem, ha itt vagyok, próbálok segíteni. Alensha írt, ha tudok megyek. Szalax-szal sokat dumcsizunk, biztos "jófej" életben is. Krakkó most igaz vagy nem? Egyszer én is voltam ott, nagyon szép hely. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 4., 18:27 (CEST)

Jesszus, de szigorú vagy! Van még itt járőr? Lassan mi is "kihalunk". Elhiszem, hogy Krakkóban vagy, talán elfeledtem ezt . – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 4., 20:49 (CEST)

Elnézésedet kérem

Ne haragudj az oda-vissza állításért, megcsúszott a kezem az egéren. – Hkoala 2009. április 3., 22:21 (CEST)

Helló!!

Nagyon boldog Húsvéti ünnepeket kíván: Vadszederke

Nem rég tanultam meg a számítógép használatát, legjobban a prezentációkat szeretem. Szerintem haladó szinten. Ezt szeretném tovább fejleszteni, pl. olyan képeket készíteni, mint a Te jeled. Szeretném, ha segítenél, vagy tanácsot adnál.Ha gondolod küldök prezentációt, hogy felmérd mit tudok. Üdvözöllek: Eszter (mail törölve)

Exkuzáció

Kedves Rodrigo! Nagyon sajnálom, hogy végül nem lehettem ott (pedig nagyon készültem, Alensha is tanúsíthatja - annyit kérdeztem, hogy sztem már az agyára is mentem vele:), de sajnos egy nem várt esemény tartóztatott és csak hajnalban értem vissza. De nagyon köszönöm a telefont és hogy gondoltatok rám. Remélem a következőről már nem maradok le. – eLVe ^hablaty 2009. április 12., 11:05 (CEST)