Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Fega/próbalap/dukedoms

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem királyi hercegségek[szerkesztés]

There are the following extant non-royal dukes in the United Kingdom (in alphabetical order):

  1. Duke of Abercorn (Ireland),
  2. Duke of Châtellerault (France) (előzővel együtt)
  3. Duke of Argyll (Scotland), (United Kingdom)
  4. Duke of Atholl (Scotland)
  5. Duke of Beaufort (England)
  6. Duke of Bedford (England)
  7. Duke of Buccleuch (Scotland)
  8. Duke of Queensberry (Scotland) (előzővel együtt)
  9. Duke of Devonshire (England)
  10. Duke of Fife (United Kingdom)
  11. Duke of Grafton (England)
  12. Duke of Hamilton (Scotland) (senior non-royal duke in that peerage)
  13. Duke of Brandon (Great Britain) (előzővel együtt)
  14. Duke of Leinster (Ireland) (senior non-royal duke in that peerage)
  15. Duke of Manchester (Great Britain)
  16. Duke of Marlborough (England)
  17. Duke of Montrose (Scotland)
  18. Duke of Norfolk (England) (premier non-royal duke in that peerage) (also serve as Earl Marshal)
  19. Duke of Northumberland (Great Britain)
  20. Duke of Richmond (England)
  21. Duke of Gordon (Scotland), (United Kingdom) (előzővel együtt)
  22. Duke of Lennox (Scotland) (előzővel együtt)
  23. Duke of Aubigny (France) (currently all one person) (előzővel együtt)
  24. Duke of Roxburghe (Scotland)
  25. Duke of Rutland (England)
  26. Duke of Somerset (England)
  27. Duke of St Albans (England)
  28. Duke of Sutherland (United Kingdom)
  29. Duke of Wellington (United Kingdom)
  30. Duke of Westminster (United Kingdom)

refek[szerkesztés]

  • miért azt használja, amit?[2]
  • hogy hívják az utódját?[3]
  • hogy hívják az utód utódját?[4]
  • mit jelent, hogy valaki az 5. gróf[5]
  • cím létrehozása, megszűnése, szünetelése

Apja herceg, így ő csak márki lehet (hiába az apjáé a Bozót hercege cím, amit az apja nem használ). És azért a Rét márkija, mert a Rét márkija cím idősebb, mint a Legelő márkija.

navbox[szerkesztés]

collapsible option}} Category:British peerage templates|Dukedoms Extant 1]]


Abercorn hercege[szerkesztés]

Abercorn hercege (Duke of Abercorn) egyike az ír főrendi címeknek. Viktória brit királynő 1868-ban adományozta James Hamilton, Abercorn második márkijának. Bár a hercegség az ír főrend része, a Skóciában található Abercornra (West Lothian)-ra utal.

A jelenlegi herceg négy címet visel a Skót és kettőt a Brit főrendségben is, és egyike azon három nemesnek, akik mindhárom nemességben címeket viselnek. Az Abercorn hercege emellett igényt tart az 1548-ban alapított francia főrendséghez tartozó Châtellerault hercege címre is.[7]

Történelem[szerkesztés]

[8]


Az Abercorn család a skót Hamilton-ház legidősebb élő férfi ága.

Arran 2. grófja = Chatelherault hercege lett a francia királyságban.

[9]

[10]


Arran 2. grófja, Skócia régense volt I. Mária skót királynő kisebbsége idején. Az ő negyedik – egyesek szerint az ötödik – fia, Lord Claud Hamilton, lett az Abercorn-ok őse. Kitartott a királynő mellett, már fiatalon kinevezték a paisley-i apátság megbízójává. Ennek az apátságnak a kiterjedt földjeit a reformáció után időleges uradalommá emelték, és Lord Paisley címen emelték fel a rangra.

Claud Hamiltonnak négy fia volt, akik közül a legidősebb Jamest, Abercorn bárójává tették 1603-ban, majd 1606-ban Earl of Abercorn, Paisley, Hamilton, Mountcastle és Kilpatrick báró méltóságává emelték. Abercorn birtoka, amelyből ez a cím származik, Linlithgowshire-ben (ma: West Lothian) található. Abercorn 1. grófja az Ulster Gyarmatosítása (Plantation of Ulster) egyik előmozdítója volt, és nagyon nagy birtokot kapott a Co. Tyrone-ban elfoglalt földekből.

1618-ban halt meg, utódja fia, James lett, akit apja életében 1616-ban Írország egyenrangúvá alakítottak Strabane bárója címmel. James, a 2. gróf, I. Károly hűséges támogatója volt. Utódja fia, George, a 3. gróf lett, akinek halálakor a titulus Claudra, Claud unokájára, a 2. Lord Strabane unokára szállt. Claudot, a 4. grófot törvényen kívül helyezték II. Jakab támogatása miatt, de bátyja, miután 5. gróf lett, megfordította a törvényen kívüliséget. Rokona, a 6. gróf, mielőtt 1701-ben grófi tisztséget kapott, James ezredese volt, de segített Londonderry ostromának felemelésében William számára. A 7. gróf, akinek 1734-ben sikerült, a Royal Society tagja volt, és értekezéseket írt a harmóniáról és a teherkövekről; öccse, a Hon. Charles Hamilton neves kertész volt. A 8. gróf a művészetek mecénása, építő, a család tulajdonának és befolyásának megszilárdítója volt. 1745-ben megvásárolta a Duddingston birtokot Edinburgh mellett, ahol Sir William Chambers kastélyt épített neki az 1760-as években. A renfrewshire-i Paisleyben, a család egykori birtokán, amelyet 1764-ben szerzett vissza, felépítette a Place of Paisleyt, és az 1770-es években új várost alakított ki. Utóda, a 9. gróf, 1790-ben létrehozta az 1. márkit, az építészek másik nagy pártfogója, a divat vezetője, Pitt ifjabb (miniszterelnök, 1783-1801 és 1804-1806) barátja és az első jelentős politikai személyiség. a családban. Unokája, a 2. márquess, akit 1868-ban 1. herceggé alakítottak, kétszer volt Írország főhadnagya, 1866-1868 és 1874-1876 között. A 2. herceg VII. Edward barátja volt, és 1866-1901 között különböző háztartási találkozókat tartott. A 3. herceg volt Észak-Írország első kormányzója 1922-1945 között. Abercorn hercegsége Ulster egyetlen hercegsége, Írország második és Nagy-Britannia második utolsó hercegsége. - Kivonat a PRONI katalógusban található Abercorn Papers teljes leírásából: https://www.nidirect.gov.uk/proni

A hercegi címet a Hamilton család viseli. Hűségének elismeréseként I. Jakab angol király (VI. Jakab néven skót király) James Hamilton, Arran 2. grófjának harmadik fiának, Claud Hamiltonnak adományozta Lord Paisley címet. Claud Hamilton fia, James Hamilton, 1603. április 5-én lett Lord Abercorn, majd 1606. július 10-én Abercorn grófja és Paisley, Hamilton, Mountcastell és Kilpatrick ura.

Utóda, Abercorn 2. grófja, 1617. május 8-án megkapta a Strabane bárója ír főrendi címet. Abercorn 4. grófját 1691-ben Írországban elítélték, és a Strabane báróságot elkobozták, de testvére, Abercorn 5. grófja 1692-ben visszaszerezte azt.[7]

A 6. gróf 1701. szeptember 2-án az ír főrendségben Mountcastle báró és Strabane vikomtja címet is megkapta. A 7. gróf volt az első az Abercorn grófok közül, akit kineveztek az Egyesült Királyság és Írország titkos tanácsosává[11]. A 8. gróf 1786. augusztus 24-én a brit főrendségben Hamilton vikomtja címet kapta. A 9. gróf 1790. október 15-én a brit főrendségben Abercorn márkija címet kapta (és ettől fogva ezt a megnevezést használta), miután tagja lett a Képviselőháznak, 1805-ben a Térdszalagrend lovagja lett.[7]

Abercorn 2. márkija 1844-ben kapta meg a Térdszalagrendet, 1866 és 1868 között, majd 1874 és 1876 között Írország helytartója volt. Első hivatali ideje alatt, 1868. augusztus 10-én megkapta a Hamilton márkija, Strabane márkija és Abercorn hercege (ír főrend) címet (és ettől fogva ezt a megnevezést használta). A 3. herceg Londonderry képviselője, Észak-Írország kormányzója volt, a Térdszalagrend mellett elnyerte a Szent Patrik rend lovagja címet is. Diána walesi hercegné Abercorn 3. hercegének dédunokája volt. A család jelenlegi székhelye Baronscourt, amely Észak-Írországban található. A család kastélya és birtokai jelentős történelmi és kulturális értéket képviselnek.

Az Abercorn hercegei igényt tartanak a francia Châtellerault hercege (Duc de Châtellerault) címre, mint a Arran 2. grófja férfi örökösei. A gróf 1548-ban kapta a címet II. Henrik francia királytól. A cím tükröződik az Abercorn címerben, amely három liliomot és egy francia hercegi koronát (is) tartalmaz.[7]

Hamilton 2. hercege 1651-es halála óta az Abercorn grófok, márkik és hercegek a jogszerű használói az Aran grófja (Skócia 1503)és Lord Hamilton (Skócia 1445) címeknek. A hercegi címer része Aran grófja (ezüst mezőben kibontott vitorlájú gálya) és Lord Hamilton (piros mezőben három ötlevelű hermelin) címerei.[12]

Észak-Írország, Tyrone megye, Baronscourt. Baeons Couet^ Abercorn hercegének székhelye Írországban, nagyon kiterjedt terület, 5-6000 hektáros park és erdő, amit körülvesz a körülbelül nyolcvanezer hektáros birtok Tyrone és Donegal megyékben. A házat eredetileg Sir William Chambers tervei alapján építették 1742-ben, de a következő tulajdonosok jelentősen kibővítették. Számos nagyon díszes helyisége van: a száz lábszor huszonkét láb méretű Galéria vagy Szalon (30,5x6,7m); az ötvenszer huszonnyolc és huszonkét láb magas ebédlő (30,5x8,5x6,7m); a Hall harmincnyolcszor huszonnyolc láb és huszonkét láb magas; a Biliárdterem, egy kör alakú szoba, harminc láb (9,1m) átmérőjű és harminc láb magas; és a Lépcsőház... A háztól az egyik tóhoz nyúló, olasz stílusú, kővel díszített, gyönyörű teraszos kertek találhatók. Forrás: Barons Court, Festői kilátások sorozata Nagy-Britannia és Írország nemeseinek és urainak székhelyeiről (1840), szerzők: Morris, F. O. (Francis Orpen)

Részleges családfa[szerkesztés]

A hercegi cím jelenlegi birtokosa, James Hamilton (London, 1934. július 4. –), Abercorn 5. hercege, szintén a Térdszalagrend lovagja. A hercegi cím örököse Hamilton márkija, az örökös örököse a Strabane vikomtja cím viselésére jogosult.[7][13][14]

  • John Hamilton, Abercorn 1. márkija]] (1756–1818)
    • James Hamilton, Hamilton vikomtja (1786–1814)
      • James Hamilton, Abercorn 1. hercege (1811–1885)
        • James Hamilton, Abercorn 2. hercege (1838–1913)
          • James Hamilton, Abercorn 3. hercege (1869–1953)
            • James Hamilton, Abercorn 4. hercege (1904–1979)
              • James Hamilton, Abercorn 5. hercege (1934–)
                • (1) James Hamilton, Hamilton márkija (1969–)
                  • (2) James Hamilton, Strabane vikomtja (2005–)
                  • (3) Lord Claud Hamilton (2007—)
                • (4) Lord Nicholas Hamilton (1979–}})
              • (5) Lord Claud Hamilton (1939–)
                • (6) Alexander Hamilton (1987–)
      • Lord Claud Hamilton (1813–1884)
        • Douglas James Proby (1856–1931)
          • Sir Richárd George Proby 1. baronetje[6] (1886–1979)
            • [Sir Peter, Proby 2. baronetje[6] (1911–2002)
              • Sir William, Proby 3. baronetje[6] (1949–)

Társcímek[szerkesztés]

A Hamilton család címere egy vörös pajzsot ábrázol, amelyen három ezüst csík található. A család mottója: "Sola Nobilitas Virtus" (Az egyedüli nemesség az erény).

Abercorn hercege a következő címek birtokosa:

  • Marquess of Abercorn (Anglia 1790)
  • Marquess of Hamilton ( 1868)
  • Marquess of Strabane (Tyrone megyében) ( 1868)
  • Earl of Abercorn (Skócia 1606)
  • Viscount Strabane ( 1701)
  • Viscount Hamilton (Anglia 1786)
  • Lord Paisley (Renfrew megyében[15]) (Skócia 1587)
  • Lord Abercorn (Linlithgow megyében) (Skócia 1603)
  • Lord Paisley, Hamilton, Mountcashell és Kirkpatrick (Skócia 1606)
  • Lord Hamilton of Strabane, in the county of Tyrone ( 1617)
  • Baron Mountcastle (Tyrone megye) ( 1701)

Az Abercorn jelenlegi hercege, James Hamilton, jelentős vagyonnal rendelkezik, amely nagy részben földbirtokokból származik. A herceg nettó vagyonát 23 millió dollárra becsülik, amelyet üzleti tevékenységeiből és befektetéseiből szerzett. https://heightweighnetworth.com/duke-of-abercorn/ https://www.celebsagewiki.com/duke-of-abercorn

A Hamilton család, amelyhez az Abercorn hercege tartozik, jelentős földbirtokokkal rendelkezik Írországban és Skóciában. Az egyik legjelentősebb birtokuk a Baronscourt birtok Észak-Írországban, Tyrone megyében, amely több mint 47,000 hold területet foglal magában https://dukesandprinces.org/2021/07/19/an-ulster-circuit-oneill-princes-and-abercorn-dukes/. Emellett a család birtokában van mintegy 16,000 hold föld Donegal megyében is.

A család skót birtokai közé tartozik több földterület Edinburgh és Renfrew környékén. Ezenkívül az Abercorn hercegi címhez tartozó birtokok közé tartoznak területek Portobello környékén is, ahol a Hamilton Terrace nevű utcát építették ki a 19. század végén https://www.treverlen.org.uk/the-duke-of-abercorns-lands/

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Peerage of Ireland (ír főrendi cím) azokból a nemesi címekből áll, amelyeket az angol uralkodók Írország uraként vagy királyaként, vagy az 1801-es uniós törvény után Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodói hoztak létre. Az ír főrend címei között szerepelnek hercegek (duke), márkik (marquess), grófok (earl), vikomtok (viscount) és bárók (baron). Az Ír Köztársaságban hivatalosan nem ismerik el a címeket, mivel az ír alkotmány 40.2 cikkelye megtiltja az állam számára nemesi cím adományozását, és kimondja, hogy az ír állampolgár nem fogadhat el nemesi címet vagy kitüntetést, kivéve ha az Ír Köztársaság előzetes jóváhagyásával rendelkezik:
    1° Titles of nobility shall not be conferred by the State.
    2° No title of nobility or of honour may be accepted by any citizen except with the prior approval of the Government
  2. A címet viselő főrend általában a legmagasabb rangú címét, több azonos rangú cím esetén általában a legrégebben létrehozottat használja. A többi címmel is rendelkezik. A címek csökkenő sorrendben: herceg (duke), márki (marquess), gróf (earl), vikomt (viscount) és báró (baron). A magyarban az earlt néha őrgrófnak fordítják. A címeknek női megfelelői is léteznek és használatban vannak: duchess, marchioness, countess, viscountess és baroness. Létező cím a baronett (baronetess), de ezt nem sorolják a főrendi címek közé. Példa: András Kerekerdő hercege. Andrásnak van egy másik hercegi címe: Bozót hercege. Andrásé a Rét márkija cím is, amit a családja előbb kapott meg a két hercegi címénél. András a magasabb rangú címet használja – herceg. Mivel a Bozót hercege cím fiatalabb, mint a Kerekerdő hercege, ezért a Kerekerdő hercegét használja.
  3. A címet viselő főrend örökösét általában a főrend által bírt, a főrendi cím rangjánál eggyel (vagy többel) alacsonyabb, több azonos rangú cím esetén a legrégebb létrehozott címmel illetik. A címmel az örökös semmilyen jogot nem szerez a címmel járó javakra, jogokra és kötelezettségekre. Példa: András Kerekerdő hercege. Andrásnak további címei: Bozót hercege, Rét márkija, Legelő márkija. András két fia közül az idősebbet, Barnabást Rét márkijának szólítják. Apja herceg, így ő csak márki lehet (hiába az apjáé a Bozót hercege cím, amit az apja nem használ). És azért a Rét márkija, mert a Rét márkija cím idősebb, mint a Legelő márkija. Barnabásnak vagy egy öccse Béla. Béla semmilyen címet sem visel, csupán a Lord megszólítás jár neki. Ha apjuk halála előtt Barabás meghalna, akkor Béla lenne Rét márkija.
  4. A címet viselő főrend örökösének örökösét általában a főrend által bírt, a főrend örökösének címe rangjánál eggyel (vagy többel) alacsonyabb, több azonos rangú cím esetén a legrégebb létrehozott címmel illetik. A címmel az örökös örököse semmilyen jogot nem szerez a címmel járó javakra, jogokra és kötelezettségekre. Példa: András Kerekerdő hercege. Andrásnak további címei: Bozót hercege, Rét márkija, Legelő márkija, Patak vikomtja és Vízesés vikomtja. András két fia közül az idősebbet, Barnabást Rét márkijának szólítják. Barnabásnak vagy egy öccse Béla. Barnabásnak két fia van: az idősebb Cézár és a fiatalabb Csaba. Béla egyetlen fia Csongor. Cézárt Patak vikomtjának szólítják. Apja márki, így ő nem lehet márki, hiába van a nagyapjának használatlan márki címe. Azért Patak, mert a két cikomt cím közül ezt kapta a család korábban. (Nem jellemző, hogy egy cím-osztály – earl – kimaradjon.)
  5. Az öröklődő főrendi címek létrehozásuk után egyedi szabályok szerint öröklődnek a viselőjük halálakor. A sorszámozás mutatja, hogy az illető hanyadik a cím viselői sorában. Örökös hiányában a cím általában visszaszáll a koronára. Az Uralkodó bármikor létrehozhatja újra az adott címet. Ilyenkor a számozás ismét előről, egytől indul. Ezért egyes címeknél fontos, hogy hanyadik kreációról (létrehozásról) van szó a sorszámon kívül.
  6. a b c d Baronett (rövidítve Bart vagy Bt) vagy női megfelelője, barontess , a brit korona által odaítélt baroneti cím birtokosa. A baronet címet már a 14. században említik; jelenlegi használatában azonban az angol I. Jakab angol király hozta létre 1611-ben, hogy pénzt gyűjtsön. A baronett a báró alatt, a lovagok feletti cím. A lovagokhoz hasonlóan „Sir”-nek (vagy „Dame”-nek) szólítják őket a bárónők esetében. A néhány helyen használt magyar megnevezés "bárócska" (ne használjuk).
  7. a b c d e Genealogical and Heraldic Dictionary of the Peerage and Baronetage of the British Empire (angol nyelven). Burke's Peerage Limited, 54. o. (1914. július 5.) 
  8. Abercorn Papers (angol nyelven). Public Record Office of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2024. július 5.)
  9. A Paisley Abbey a Skócia Egyház plébániatemploma a Cart folyó keleti partján, a történelmi Renfrewshire megyében levő Paisley városának központjában, 11 kilométerre nyugatra Glasgow-tól, Skóciában. A templom XII. századi. A 16. századi reformációt követően a skót egyház plébánia templomává vált.
  10. VI. Jakab skót király (Angliában: I. Jakab) idejében Nagy-Britanniából tömeges bevándorlás történt Írország egyik történelmi megyéjébe, Ulsterbe, ezt nevezik Ulster gyarmatosításának (Plantation of Ulster). A legtöbb telepes Dél-Skóciából és Észak-Angliából érkezett, kultúrájuk különbözött az őslakos írekétől. 1606-tól kezdődően előbb a gazdag földtulajdonosok magánfinanszírozású területfoglalása, majd 1609-től a hivatalos foglalás is megkezdődött. A föld nagy részét elkobozták a gael nemesektől, akik közül többen elmenekültek Európába. 1607-ben az angol uralom ellen kitört a kilencéves háború, amely Tyrone Felésként is ismert (Tyrone's Rebellion), amelyet - némi spanyol segítséggel – az angolok nyertek meg. A hivatalos „ültetvény“ becslések szerint félmillió hektár (2000 km2) szántóból állt Armagh, Cavan, Fermanagh, Tyrone, Donegal és Londonderry megyékben. Az Antrim, Down és Monaghan megyékben lévő földek a király támogatásával magánkézbe kerültek.
  11. A Titkos Tanács (formálisan His Majesty's Most Honourable Privy Council, Őfelsége Legtiszteletreméltóbb Titkos Tanácsa) az Egyesült Királyság szuverénje tanácsadóiból álló formális testület. A titkos tanácsadókként ismert tagjai főként vezető politikusok, akik az alsóház vagy a Lordok Házának jelenlegi vagy korábbi tagjai.
  12. McAndrew, Bruce A.. Scotland's historic heraldry (angol nyelven). Woodbridge: Boydell Press. ISBN 9781843832614 
  13. Abercorn, Duke of, Debrett's Peerage and Baronetage, 150th, London: Debrett's, 1939–1945. o. (2019. július 5.). ISBN 978-1-9997-6705-1 
  14. Abercorn, Burke's Genealogical and Heraldic History of the Peerage, Baronetage and Knightage, 106th, Crans, Switzerland: Burke's Peerage (Genealogical Books), 3–6. o. (1999. július 5.). ISBN 2-9400-8502-1 
  15. Renfrewshire vagy Renfrew megye történelmi–, szervezési–megye és hadnagyi terület volt Skócia nyugati középső alföldjén.

Külső hivatkozások[szerkesztés]