Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Fega/próbalap/dukedoms

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem királyi hercegek

[szerkesztés]

There are the following extant non-royal dukes in the United Kingdom (in alphabetical order):

  1. Abercorn hercege (kertet 1868),
  2. Argyll hercege (Skócia 1701), ( 1892)
  3. Atholl hercege (Skócia 1703)
  4. Beaufort hercege (England)
  5. Bedford hercege (England)
  6. Brandon hercege ( 1711)
  7. Buccleuch hercege (Skócia 1663)
  8. Devonshire hercege (England)
  9. Fife hercege (United Kingdom)
  10. Gordon hercege (Scotland), (United Kingdom)
  11. Grafton hercege (England)
  12. Hamilton hercege (Scotland) (Skócia 1643)
  13. Leinster hercege (Ireland) (senior)
  14. Lennox hercege (Skócia )
  15. Manchester hercege (Great Britain)
  16. Marlborough hercege (England)
  17. Montrose hercege (Skócia 1488, 1707)
  18. Norfolk hercege (England) (premier) (also Earl Marshal)
  19. Northumberland hercege (Great Britain)
  20. Queensberry hercege (Skócia 1684)
  21. Richmond hercege ( 1675 IV)
  22. Roxburghe hercege (Skócia 1707)
  23. Rutland hercege (England)
  24. Somerset hercege (England)
  25. St Albans hercege (England)
  26. Sutherland hercege (United Kingdom)
  27. Wellington hercege (United Kingdom)
  28. Westminster hercege (United Kingdom)

-- -- -- --

  1. Aubigny hercege ( 1684)
  2. Châtellerault hercege ( 1548)


Full duke list!

kastély

[szerkesztés]
Fega/próbalap/dukedoms

Az eredetileg I. Jakab uralkodása alatt épült úri rezidenciát a 17 éves első Richmond herceg már 1689-ben meglátogatta, rendszeresen visszatért ide rókavadászatra. A herceg,II. Károly törvényesített fia, először bérbe vette, majd 1697-ben megvásárolta a jakobinus stílusú házat és a parkot. Ehhez a fia, a második herceg, körülbelül 1723-ban hozzátoldott egy kis vörös téglából készült négyszögletes épületet. Ez még mindig áll a jelenlegi ház fő részétől nyugatra. Az Erzsébet-kori házat lebontották, és James Wyatt (1746–1813) újjáépítette a harmadik Richmond herceg számára. A belső és külső munkák befejezetlenek maradtak a harmadik herceg 1806-os halála után. A házat valószínűleg egy nyolcszögletű udvar alakú épületnek szánták, de csak három oldala épült meg, a végeken és az oldalak csatlakozásánál kör alakú tornyokkal. Az épület kétszintes (a tornyok háromszintesek).[m 1]

A Goodwood-ház falai négyzet alakú kőből készültek, a tetejét pala borítja, míg a tornyokat rézkupolás tető fedi. Az épületet fogazott párkány és mellvéd díszíti. A középső oldalon kilenc ablak található, középen pedig egy kétszintes portikusz (oszlopfolyosó) helyezkedik el, amelyet lent hat dór oszlop, fent pedig hat ión oszlop alkot, és a felső részt mellvéd koronázza. A földszinti ablakokat stukkózott íves keretezés veszi körül. A keleti oldalon öt ablak van, a középső három ablakos rész kiugrik, tetején mellvéddel. A külső földszinti ablakok félkörívesek, míg a középső ablak konzolokon álló oromzattal van díszítve. A nyugati oldal hasonló kialakítású, de a kiugró középső rész tetején oromzat található mellvéd helyett. A tornyok mindegyike négy ablakkal rendelkezik. Az épület valamennyi ablaka eredeti osztóléces kialakítású maradt meg.[m 1]

A Goodwood Estate lakóingatlan-portfóliója – 134 lakó– és 34 kereskedelmi épület – nemcsak a birtok területén található, hanem Lavant, Singleton, Charlton, East Dean, Halnaker, Boxgrove, Westhampnett és Westerton falvaiban is. Az ingatlanok közül 54 II. fokozatú védettségű. A kereskedelmi egységek pajtákat, irodákat, hangárokat és istállókat jelentenek.

== Goodwood Művészeti Gyűjtemény ==

A Goodwood Művészeti Gyűjtemény eredete a Stuart királyi házhoz vezethető vissza. A gyűjtemény alapját Louise de Kérouaille, II. Károly francia szeretője értéktárgyai képezték. A gyűjteményt a Stuart királyi család portréi gazdagították, amellyel a második Richmond herceg gyarapította a képtárat. Szintén hozzá köthetők az első Canaletto-festmények, amelyeket Londonban rendelt meg.[m 2]

Épület

A második herceg szintén aktívan részt vett az új palladiánus mozgalomban[m 3], ő építtette a bankettpavilont, Carnè-t és a Kagylóházat, valamint rendelt kandallókat és bútorokat William Kenttől, amelyek eredetileg a londoni Richmond House számára készültek, de ma már a Goodwood Gyűjtemény részét képezik. Goodwood House alatti alagutak folyosóit egykor kitömött egzotikus állatokkal töltötték meg, hogy meglepjék a női vendégeket, a férfiak pedig hősként léphessenek fel.[m 2]

Bútorok

A harmadik Richmond herceg (1735–1806) nemcsak további kiváló portrékkal gazdagította a Goodwood Művészeti Gyűjteményt, hanem párizsi nagyköveti időszakából Gobelin-kárpitokkal és a legnevesebb XVIII. századi francia bútorasztalosok alkotásaival is. Kiemelkedő a nagy székcsoport, eredeti ötszínű lyoni vágott selyem bársony kárpitozással, valószínűleg Delanois, a neves asztalosmester műhelyében készült. A gyűjteményben további székek találhatók Gourdin, komódok Dubois és Latz, valamint egy coiffeuse[m 4] Roger Vandercruse műhelyéből. A herceg annyira megszerette a francia bútorokat, hogy visszatérése után is folytatta gyűjtésüket. Későbbiekben is szerzett késő XV. Lajos-kori és neoklasszikus stílusú darabokat, köztük egy Couturier által készített komódot, egy François Rübestück által készített szekretert és egy Joseph Feuerstein által készített, elegáns női íróasztalt. Két jelentős, korábbi darab is szerepel a gyűjteményben Boulle műhelyéből, jól bemutatva a francia bútorok fejlődését a XVIII. században.[m 2]

Szőnyeggyűjtemény

A Gobelin-faliszőnyegek Don Quijote történetének jeleneteit ábrázolják. A szőnyegek XV. Lajos rendelte sorozat részei, amelyet a király a magánkastélyába, Marly-ba szánt. Ez a kastély arra szolgált, hogy Louis XV visszavonulhasson a versailles-i udvar nyüzsgésétől. Végül azonban csak tizennyolc darabra tartott igényt a harminc darabból, amelyet a Gobelin-manufaktúrától rendelt, így néhányat odaajándékozott a királyi udvar kiválóságainak, köztük Richmond hercegének.

Festménygyűjtemény

A gyűjtemény eredete Louise de Keroualle, Portsmouth és Aubigny hercegnéjéhez kötődik. A gyűjteményben a Stuart-korszak számos remekműve található, köztük Van Dyck udvari festményei. Kiemelkedik Peter Lely alkotása, amely a király kedvenc húgát, Henriettát, Orléans hercegnéjét ábrázolja. Emellett számos francia művész alkotása is szerepel a gyűjteményben, akik Louise pártfogását élvezték. A Goodwood képgyűjtemény különlegessége a portrék hangsúlyos jelenléte, amelyek többnyire a család tagjait vagy a kapcsolódó királyi család tagjait ábrázolják. Az itt található művészek között szerepel Van Dyck, Canaletto, Reynolds, Romney, Stubbs, Lely és a chichesteri John és George Smith testvérek.[m 2]

== Rendezvények ==

A Goodwood birtok területén rendezik meg évente a Goodwood Festival of Speed eseményt, míg az uradalom más részein található Goodwood Circuit motorsport pálya – amely a Chichester/Goodwood Repülőtér mellett található – ad otthont az éves Goodwood Revival rendezvénynek. A Goodwood Racecourse a híres „Glorious Goodwood“ lóversenyt és számos más versenyt is rendez. Az uradalom területén tartják továbbá a Goodwoof nevű éves kutyafesztivált. A birtok két golfpályát és egy krikettpályát is magában foglal. A Rolls-Royce Motor Cars központja szintén a birtokon található.

== Megjegyzések ==
  1. a b GOODWOOD HOUSE, Westhampnett - 1216953 (angol nyelven). Historic England . (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  2. a b c d The Collection (angol nyelven). Goodwood Estate . (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  3. A palladiánus mozgalom a XVI. és XVII. századi reneszánsz építészet egyik fontos irányzata, amelyet Andrea Palladio (1508–1580) olasz építész munkássága ihletett. Palladio a római templomok és a klasszikus építészet tanulmányozása alapján alakította ki saját stílusát, amelyet a reneszánsz építészet szabályaival ötvözött. A palladiánus stílus hangsúlyozza az arányokat, a szimmetriát és a harmonikus elrendezést, valamint a klasszikus elemek, mint a pillérek, oszlopok, a timpanonok és az ívelt formák használatát. A palladiánus stílus hatása különösen Angliában volt jelentős, ahol Palladio munkássága egy új, neoklasszikus irányvonalat indított el. Az angliai palladiánus építészet nemcsak a klasszikus elemek alkalmazásában, hanem azok újraértelmezésében is kitűnt. Az angol palladiánus építészek, mint Robert Adam és James Wyatt, palladiánus hatású kúriákat, vidéki házakat és palotákat terveztek. A palladiánus stílus a klasszicizmus irányzata, és az esztétikai harmónia és a művészi igényesség szimbolikáját képviseli az építészetben.
  4. A coiffeuse egy kis méretű, elegáns hölgyeknek szánt pipereasztal vagy fésülködőasztal, amelyet a 18. században fejlesztettek ki Franciaországban. Általában a szépségápolási rituálékhoz használták, például hajápolásra vagy sminkelésre.
  5. George Henry Lennox (~1738 – 1805. március 25.) Richmond második hercegének második fia. 1751-ben hadnagy a 2. gyalogos gárdaezredben, 1756-ban a 25. gyalogezred egyik századának kapitánya, 1758 és 1762 között a 33. gyalogezred ezredese. 1758-ban a gyalogezred a Dorset megyében állomásozott, majd áthelyezték a Wight-szigetre, hogy részt vegyen a hétéves háború egyik támadásban a francia partoknál St Malo-nál. 1760-ban kinevezték a 25. gyalogezred ezredesévé, amelyet haláláig irányított. 1761 és 1767 között Chichester parlamenti képviselője volt, majd 1767-től 1790-ig Sussex képviselőjeként szolgált. Ezt a helyet később fia örökölte. 1784-ben kinevezték a titkos tanács tagjává. 1759-ben vette el William Kerr, Lothian 4. márkijának lányát, Louisa Kerr-t (1739-1830), akitől három lánya és egyetlen fia született, Richmond 4. hercege. Forrás: Darryl Lundy: Lt.-Gen. Lord George Henry Lennox (angol nyelven). thePeerage.com . (Hozzáférés: 2024. november 8.)
  6. A Goodwood House gyűjteményének katalógusbejegyzése: Versenylovak edzése Goodwoodban, George Stubbs, 1759–60, olajfestmény, 127,5 x 204 cm. Mary, Richmond hercegnéje a kép középpontjában látható, női nyeregben lovagolva, mellette sógornője, Lady George Lennox. Helyzetük hasonló ahhoz, ahogyan Lord George látható a Goodwood gyűjtemény másik festményén, A 3. Richmond herceg a Charlton vadászaton**, szintén George Stubbs munkája, 1759–60. Az uradalom intézője, valószínűleg Richard Buckner (†1776/7), zöld livrében és arany paszományokkal, a három lovat mutatja, amelyeket csuklyával és takaróval készítenek fel az edzésre. A zsokék frakkot viselnek, sárga és skarlát színeik megegyeznek a lovak színeivel. Jobbra egy lovat szalmával dörzsölnek le, körülötte istállószemélyzet, akik között talán a Charltonból származó Budd család tagjai is láthatók. A háttérben Chichester katedrálisának tornya látszik, a távolban pedig a Wight-sziget.
== Fordítás ==

Ez a szócikk részben vagy egészben a Floors Castle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

== Források ==


{Nemzetközi katalógusok}} [Kategória: Skóciai kastélyok, paloták]] [Kategória:Reneszánsz kastélyok, paloták]]

Richmond hercege

[szerkesztés]
Fega/próbalap/dukedoms
Rangherceg
=== A szócikk speciális jelölései ===
  • A szócikkhez szorosan kötődő főnemesi címek mellett előfordulhat a (Skócia 1488 II) jelzés. Ez azt jelenti, hogy a nemesi címet a skót peerage-ben, főrendben hozták létre 1488-ban. Ez volt a cím második létrehozása. Gyakran csak a létrehozás sorszámát jelentő római számokat adjuk meg.

Gordon hercege családfa

[szerkesztés]

A családfán nem szerepel az összes leszármazott, nem tüntettük fel az összes feleséget és gyereket.

négy aboyne gróf van, másfél hiányzik :(

  • Adam de Gordon (–1402) Felesége: Margaret Fraser (1337–) a címer miatt fontos
    • Elizabeth Gordon, Gordon örökösnője (– 1439. március 16.) Férje: Alexander Seton, Lord Gordon (–1440)
      • Alexander Gordon, Huntly 1. grófja (~1409 Huntly – 1470. július 15.)
        • George Gordon, Huntly 2. grófja (1441 Stirling kastély – 1501. június 8.). Felesége: Skócia Annabella (1430-1509) de necces I. Jakab skót király legkisebb lánya
          • Alexander Gordon, Huntly 3. grófja (15. század. Perth – 1524)
            • John Gordon, Lord Gordon (–1517).
              • George Gordon, Huntly 4. grófja (1514 Aberdeen – 1562. október 28.) Felesége: Elizabeth Keith (–1515 Dunnottar kastély)
              • Elizabeth Gordon (~1530–). Férje: John Stewart, Atholl 4. grófja (1533–1579)
              • George Gordon, Huntly 5. grófja[m 1] (1534 Huntly – 1576. október 19.). Felesége: Anne Hamilton (~1535–~1574)
                • George Gordon (1562–1636) Huntly 6. grófja, majd Huntly 1. márkija[m 2]
                  • George Gordon, Huntly 1. márkija (1562 Dundee – 1636. június 13.). Felesége: Henrietta Stewart (1573 – 1642. szept. 2.) Link check!
                    • George Gordon, Huntly 2. márkija (1592 Dundee – 1649. márc)
                      • Lewis Gordon, Huntly 3. márkija (1626-1653)
                        • George Gordon (1649-1717), Gordon 1. hercege (1649 Leith – 1716. december 7.)
                          • Jane Gordon (~1691-1773) Férje: James Drummond, Perth 2. hercege (1674–1720)
                            • James Drummond, Perth 3. hercege}} (1713–1746)
                            • John Drummond, Perth 4. hercege}} (1714–1747)
                          • Alexander Gordon (1678–1728), Gordon 2. hercege (1678 - 1728. november 28.) Feleség: Henrietta Mordaunt (1681–1760) (1681 – 1760. október 11.)
                            • Cosmo Gordon (1720–1752), Gordon 3. hercege (1720. április 27. – 1752. augusztus 5.)
                              • Alexander Gordon (1743–1827), Gordon 4. hercege (1743. június 18. – 1827. június 17.)
                              • William Gordon (1744-1823). Felesége: Sarah Lennox (1745–1826)
                                • Charlotte Gordon (1768–1842) Férje: Charles Lennox (1764–1819), Richmond, Lennox és Aubigny 4. hercege
                                • George Gordon (1770–1836), Gordon 5. hercege (1770. február 2. Edinburgh – 1836. május 28. Belgrave Square)
                                • Susan Gordon (1774–1828). Férje: William Montagu (1771–1843), Manchester 5. hercege
                                • Georgiana Gordon (1781–1853). Férje: John Russell (1766–1839), Bedford 6. hercege(1766–1839)
                      • Charles Gordon, Aboyne 1. grófja (1638 – 1681 márc)
                        • Charles Gordon, Aboyne 2. grófja (1670 – 1702 ápr)
                          • Charles Gordon (1726 - 1794. december 28)
                            • George Gordon, Huntly 9. márkija (1761. június 28. – 1853. június 17.)
                              • Charles Gordon, Huntly 10. márkija (1792. január 4. Orton – 1863. szeptember 18.)
                                • Charles Gordon, Huntly 11. márkija (1847. március 5. Orton – 1937. február 20.)
                                • Granville Gordon 1856. június 14. – 1907. június 14.
                                  • Granville Gordon 1883. április 28. – 1930. október 3.
                                    • Douglas Gordon, Huntly 12. márquess, 1908. február 3. Chelsea – 1987. január 26.
                                      • Granville Gordon, Huntly 13. márkija 1944. február 4.
                                        • Alastair Gordon, Aboyne grófja 1973. július 26
                                          • India Gordon (2006. augusztus 8.)
                                          • Beatrice Gordon (2008. január 15.)
                                          • Cosmo Gordon, Lord Gordon Strathavon és Glenlivet (2009. július 27. –)
                                          • Willow Gordon (2012. február 28.)
                              • Lord Frederick Gordon-Hallyburton (1799. augusztus 15. – 1878. szeptember 29.). Felesége: Augusta FitzClarence Kennedy-Erskine (1803. november 17. London – 1865. december 8.) IV. Vilmos negyedik törvénytelen lányaként született.
                  • Mary Gordon (kb. 1600–1674). Férje: William Douglas (1589–1660) Angus 11. grófja, majd Douglas 1. márkija.[m 3]
                    • Archibald Douglas (kb. 1609 – 1655.) Angus 12. grófja, innen Angus grófok...
                    • William Douglas (1660-tól Hamilton) (1634–1694) Selkirk 1. grófja,[m 4] majd Hamilton hercege. Felesége: Anne Hamilton Hamilton 3. hercegnője
                    • George Douglas (1635–1691/92) Dunbarton 1. grófja, innen Dunbarton grófok...
              • Alexander Gordon (1516-1575) Glasgow érseke valahol volt már
                • John Gordon (1544–1619) Galloway püspöke (1575–1586)


a Wikidatára épülő interaktív családfa az EntiTree alkalmazásban.

=== Címerek ===

A címerpajzsok a középkorban szigorú szabályoknak feleltek meg. John Stewart of Darnley címerpajzsában egyesül a Stewartok címere és a francia ág címere. A második létrehozás grófjai egyesítik ezt címert az első létrehozás címerével, a Lennox címerrel.[1]

A Richmond hercegi cím negyedszer a király törvénytelen fia számára lett létrehozva, a törvénytelenséget – általában – a címeren ferde pólya (bastard bar) jelez. Igaz ez II. Károly összes fiára, kivéve Charles Lennox-ra, Richmond és Lennox hercegére.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. 1551 decemberében Anne Mária királyné udvarhölgye lett. Lotaringiai Mária skót királyné Guise-i Mária Franciaországba látogatott, majd visszatérésekor. 1553 márciusában Máriával Skócia nyugati részére utaztak. Röviddel ezután, apjuk lemondott a régensi posztról. Anne Hamilton 1558-ban ment hozzá George Gordonhoz, Huntly 5. grófjához. A grófot apja 1562-es lázadása és halála után letartóztatták és Dunbar kastélyában őrizték, címeit és birtokait elkobozták, közel állt ahhoz, hogy halálra ítéljék. 1565-ben visszakapta címeit és birtokait, miután Mária skót királynő feleségül ment Lord Darnleyhez. Teljes szabadságát visszanyerte, és ugyanebben az évben Skócia főkancellárjává nevezték ki. 1567-ben Anne férje részt vett Lord Darnley meggyilkolásában. Források: Person Page - 2073 (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2024. július 29.), Person Page - 2100 (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2024. július 29.) és Earl of Huntly (1445) (angol nyelven). Cracroft's Peerage. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  2. George Gordon, Huntly 6. grófja részt vett James Douglas, Morton 4. grófja kivégzésével végződő összeesküvésben 1581-ben, valamint a Ruthven támadók elleni összeesküvésben, amely megmentette VI. Jakab királyt 1583-ban. Annak ellenére, hogy 1588-ban aláírta a presbiteriánus hitvallást, továbbra is részt vett Spanyolország skót inváziójának tervezésében, de végül VI. Jakab király kegyelmet adott neki. 1589 áprilisában George Gordon felkelést kezdeményezett Észak-Skóciában, de rövid fogság után szabadon engedték. 1592-ben Moray gróf ellen indított magánháborút, mely során megölték James Stewartot, Moray 2. grófját. Emiatt elmenekült és száműzetésbe kényszerült, de 1597-ben visszatért és visszakapta birtokait, miután alávetette magát a skót egyháznak. George Gordont 1599. április 17-én emelték márkivá (Skócia 1599) hűségéért, társ vagy alcímek: Enzie grófja (Skócia 1599) és Lord Gordon of Badenoch (Skócia 1599). Élete során többször is összetűzésbe került a skót egyházzal, ami miatt börtönbüntetést is kapott, majd 1608-ban kiközösítették. Befolyása jelentősen csökkent I. Károly trónra lépésével. A Crichton családdal való viszály miatt 1635-ban ismét börtönbe került, végül 1636-ban Dundee-ban hunyt el. Források: Biography of [Person] (angol nyelven). Oxford Dictionary of National Biography. (Hozzáférés: 2024. július 29.), Person Page - 10942 (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2024. július 29.) és Earl of Huntly (1445) (angol nyelven). Cracroft's Peerage. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  3. William Douglas 1611-ben örökölte apja címét, Angus 11. grófja lett. Rossz egészségi állapota és a vallási légkörrel kapcsolatos elégedetlensége miatt VI. Jakab kiráy engedélyt adott, hogy Európába utazzon. Először 1616-ban, majd 1623-ban ismét lehagyta Skóciát, birtokait testvére, Lord Mordington, és unokatestvére, Morton 7. grófja irányította. Visszatérve Nagy-Britanniába, I. Károly király 1631-ben megerősítette apja címeit, és 1633-ban Douglas-t Douglas márkijává (Skócia 1633) tette, mellék vagy alcíme lett az Angus grófja és a Lord Abernethy és Jedburgh Forest. Douglas márkija, 1638-ig leginkább a Douglas-kastélyban töltötte idejét, és kevésbé vett részt a nemzeti ügyekben. 1644-ben aláírta a National Covenant-ot, de 1645-re oldalra váltott, és csatlakozott Montrose márkijához. A Philiphaugh-i csatában vereséget szenvedtek, Douglas elmenekült, de 1646-ban elfogták, és Edinburgh kastélyában börtönözték be, ahonnan 1647-ben szabadult nagy összegű bírság kifizetése után. Forrás: Person Page - 10942 (angol nyelven). ThePeerage.com. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) selkirkgróf nevű lábjegyzeteknek
  5. Az ötvenezer aranykorona értéke 2024-ben hozzávetőlegesen 4,47 milliárd forint lenne, a mai aranyárak és árfolyamok alapján.
  6. vagyis az első és utolsó negyedben aranyszínű három liliomot kék mezőben, úgy és olyan formában, ahogy az itt ábrázolva, megfestve és leírva van. Akarjuk és engedélyezzük, hogy ezen jelen ajándékunk, kegyünk és adományunk neki és az ő leszármazottainak, akiknek joguk van az említett címert viselni, időről időre örökké élvezhető és használható legyen. Forrás: Cust, Lady Elizabeth. Some account of the Stuarts of Aubigny in France (angol nyelven). London: Chiswick Press (1891) 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Johnston, G. Harvey. The Heraldry of the Stewarts: With Notes on All the Males of the Family, Descriptions of the Arms, Plates and Pedigrees (angol nyelven). Edinburgh and London: W. & A. K. Johnston, Limited (1906) 

Források

[szerkesztés]
  • Cokayne: Cokayne, G. E.. The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant, with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors, new ed. (angol nyelven), Gloucester, U.K.: Alan Sutton Publishing (1910–1959) 
  • Encyclopedai Britannica 1911: {cite web |url=https://en.wikisource.org/wiki/1911_Encyclop%C3%A6dia_Britannica/Lennox |title=Lennox |publisher=Wikisource - 1911 Encyclopædia Britannica |accessdate=2024-09-12 |language=angol}}
  • Royal Families: Weir, Alison. Britain's Royal Families: The Complete Genealogy (angol nyelven). London, U.K.: The Bodley Head (1999). ISBN 9780375715100 
  • Neville: Neville, Cynthia J.. Native Lordship in Medieval Scotland: The Earldoms of Strathearn and Lennox, c. 1140-1365 (angol nyelven). Portland & Dublin: Four Courts Press (2005). ISBN 1851828907 
  • Cokayne: Cokayne, G. E.. The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant, with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors, new ed. (angol nyelven), Gloucester, U.K.: Alan Sutton Publishing (1910–1959) 
  • The Scot Peerage: Balfour Paul, Sir James. The Scots Peerage: founded on Wood's edition of Sir Robert Douglas's The Peerage of Scotland (angol nyelven). Edinburgh, Scotland: David Douglas (1904)  [S323] Paul, Sir James Balfour. The Scots Peerage: founded on Wood's edition of Sir Robert Douglas's The Peerage of Scotland. Edinburgh, Scotland: David Douglas, 1904.
  • Brown: Brown, Michael. Earldom and Kindred: The Lennox and Its Earls, 1200-1458, The Exercise of Power in Medieval Scotland, c.1200-1500 (angol nyelven). Dublin/Portland: Four Courts Press (2003). ISBN 9781851827492 
  • Burke's Peerage: szerk.: Mosley, Charles: Burke's Peerage, Baronetage & Knightage, 107th (angol nyelven), Wilmington, Delaware, U.S.A.: Burke's Peerage (Genealogical Books) Ltd (2003). ISBN 9780971196629 
  • Laidlaw, James. The Auld Alliance: France and Scotland over 700 years (angol nyelven). Edinburgh: Communications and Public Affairs, University of Edinburgh (1999). ISBN 9780907637027 
  • CoSP Scotland: Boyd, William K.. Calendar of State Papers Scotland (angol nyelven) (1910) 

magyarázatok mindenre (is)

[szerkesztés]

[m 28]

[m 1]

[m 51]


[m 31] "[m 64]"

Az élő hercege

[szerkesztés]
  • Richard
  • Walter
  • John

Buccleuch (VEZNÉV)

(Edinburgh, 1954. február 14. – , )

https://www.thepeerage.com/
p6826.htm#i68258
Scottish clan chief
Feleség: Elizabeth Scott, Duchess of Buccleuch
Gyerekei:
  • Lady Louisa Scott
  • Walter Scott, Earl of Dalkeith
  • Lord Charles Scott
  • Lady Amabel Scott

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. a b c A novodamus jogi kifejezés, amely a skót jogban arra vonatkozik, amikor egy nemesi vagy földbirtokosi cím vagy jog újra kiadásra kerül, módosítva vagy megerősítve egy meglévő királyi adománylevél (charter) alapján. Ez általában akkor történt meg, amikor a címhez vagy birtokhoz fűződő eredeti jogokat frissíteni kellett vagy megváltoztatni. A novodamus lényege az volt, hogy a meglévő cím vagy birtok új jogi keretet kapjon, amely egyértelműbbé tette az öröklést vagy a birtoklás jogát.
  2. A hadnagy (Lieutenant) megyei tisztviselő volt, aki a katonai és rendvédelmi erők irányításáért felelt az adott területen. A hadnagy feladatai közé tartozott a katonai védelmi feladatok ellátása és a helyi rend fenntartása. Gyakran a megye fegyveres erőinek parancsnoka volt, különösen vészhelyzetekben vagy katonai konfliktusok esetén.
  3. a b A Királyi Íjászok Társasága (Royal Company of Archers) ősi és tekintélyes skót szervezet, amelyet 1676-ban alapítottak Skóciában. Eredetileg mint íjászklub jött létre, de az idők során jelentős státuszt nyert, és 1822 óta a brit uralkodó hivatalos skót testőrsége, jellemzően akkor, amikor az uralkodó Skóciában tartózkodik. Ez az egység elsősorban ceremoniális szerepet tölt be a királyi eseményeken. A testőrség tisztjei: egy főkapitány (Captain-General), négy kapitány (Captain), négy hadnagy (Lieutenant), négy zászlós (Ensign) és tizenkét brigadéros (Brigadier). A főkapitány pozíciót általában kiemelkedő társadalmi rangú, befolyásos személy tölti be, gyakran skót főnemes. Forrás: The Royal Company of Archers (angol nyelven). The Royal Family. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  4. a b A Lord Privy Seal magyar megfelelője a „titkos pecsét őre” vagy „titkos pecsét ura” lehet. Ez egy régi skót kormányzati tisztség. Eredetileg a királyi privát pecsét őrzéséért és annak használatáért volt felelős, a pecsétet a királyi dokumentumok hitelesítésére használták.
  5. A megyébe kinevezett Justice of the Peace (békebíró) olyan tisztviselő, akit egy adott megye területén kisebb bírósági ügyekben jár el. Ezek az ügyek lehetnek helyi közigazgatási és közrendvédelmi kérdések, szabálysértések vagy kisebb büntetőügyek. Az angolszász jogrendben a békebírák fontos szerepet játszanak az igazságszolgáltatás alsóbb szintjén, és leggyakrabban nem jogi végzettségű személyek, hanem a közösség tiszteletre méltó tagjai. A békebírókat a seriffek felügyelik, de a békebírók döntésébe nincs beleszólásuk.
  6. A Királyi Viktória-rend (Royal Victorian Order) brit kitüntetés, amelyet 1896-ban alapított Viktória királynő. Az uralkodó személyesen adományozza, és a rend különösen a királyi családnak nyújtott személyes szolgálatok elismerésére szolgál. A rendnek öt fokozata van, valamint egy külön érdemérem.
    A Királyi viktoriánus érem nem tesz valakit a Rend tagjává, de a kitüntetés a Rendhez kapcsolódik.

  7. A Lord Clerk Register Skócia egyik legrégebbi tisztsége, amelyet eredetileg az ország hivatalos nyilvántartásainak és iratainak felügyeletére hoztak létre. A XIX. és XX. században a tisztség jellege fokozatosan változott, de megőrizte szimbolikus jelentőségét. A Lord Clerk Register kezdetben felelt a nemzeti levéltárakért, a parlamenti jegyzőkönyvekért és a hivatalos dokumentumokért. A XX. századra a szerepe nagyobb részben ceremoniális lett, és a tényleges iratkezelést átadták más szervezeteknek, például a Nemzeti Levéltárnak. Forrás: Lord Clerk Register - Definition (angol nyelven). LSD Law. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  8. A Lord Steward of the Household (az Udvar Főintendánsa) magas rangú tisztség a brit királyi udvarban. Felelős volt a királyi háztartás gazdasági és adminisztratív ügyeiért, beleértve a királyi rezidenciák üzemeltetését és az udvari személyzet felügyeletét. A poszt tényleges hatásköre a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdett fokozatosan csökkenni. A szerep inkább ceremoniális, szinte kizárólag szimbolikus, főleg állami ceremóniákon.
  9. A Westminsteri apátság főintendánsa (High Steward of Westminster Abbey) tiszteletbeli, ceremoniális pozíció a Westminster-apátságban, amelynek eredete a középkorig nyúlik vissza. A High Steward feladata hagyományosan a jogi és adminisztratív ügyek felügyelete volt az apátságban, különösen akkor, amikor királyi eseményekre vagy nagyobb ünnepségekre került sor. Idővel ez a tisztség szimbolikussá vált, és ma elsősorban ceremoniális eseményeken vesz részt, például koronázásokon és királyi esküvőkön.
  10. A Flodden-i, Flodden Field-i, vagy esetenként Branxtoni vagy Brainston Moor-i csatát 1513. szeptember 9-én vívták az Anglia és a Skócia Királyság közötti Cambrai Liga háborújában, az angolok győzelmét eredményezte. A csata Branxton közelében, Northumberland megyében, Észak-Angliában zajlott, a IV. Jakab skót király vezette megszálló skót hadsereg és a Surrey grófja által irányított angol hadsereg között. A csapatok számát tekintve – 30-40 ezer támadó (5-14 ezer halott), 26 ezer angol, 1500-1700 halott, ötezer sebesült – ez volt a legnagyobb létszámú csata, amelyet valaha vívtak a két királyság között. A csatában a skót oldalon Argyll 2. grófján kívül elesett IV. Jakab király, Montrose grófja, Bothwell grófja és Lennox grófja.
  11. A Laird skót cím, amely egy nagyobb földbirtok tulajdonosát jelöli, és szoros kapcsolatban van a földdel. A Laird cím azokra vonatkozik, akik jelentős skót birtokokat örökölnek vagy vásárolnak. Ez nem egy hivatalos nemesi cím, mint a Lord, hanem inkább a birtokosokat és azok helyi befolyását tükrözi. Bár sokszor a Lord skót megfelelőjének tekintik, a Laird nem kapcsolódik automatikusan nemesi ranghoz vagy a peerage rendszerhez. Forrás: What is the difference between Lord and Laird? (angol nyelven). Scotland Titles. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. A seriff felelt az igazságszolgáltatásért és a rend fenntartásáért egy adott megyében, és ő volt az állam helyi képviselője. A seriff bírósági hatáskörrel rendelkezett, felügyelte a helyi bíróságokat, büntetőügyekben döntött, és a helyi jogszabályok betartatásáért volt felelős. Ezen kívül a seriff adminisztratív és pénzügyi szerepet is betöltött: begyűjtötte az adókat, felügyelte a helyi birtokokat, és biztosította, hogy az állami rendeleteket betartsák. A seriff pozíciója tehát egyfajta közigazgatási és bírósági tisztség volt, amely nagy befolyással járt.
  13. I. Károly angol király 1637-ben a skót parlament vagy egyház véleményének megkérdezése nélkül elrendelte az új imakönyv használatát, amely alig különbözött az angol standard imakönyvtől. A hívek nagy része elutasította a könyvet, mert úgy érezték hogy erőszakosan angolosítani akarják őket. Amikor júliusban először vették használatba az imakönyvet, Edinburghban zavargások törtek ki. A tiltakozók közzétették a Nemzeti egyezség (National Covenant) c. kiáltványt, melynek aláírói (az ún. covenanterek) megesküdtek, hogy megtartják a reformált egyház tanításait és nem fogadnak el semmilyen újítást, amelyet a Skót Egyház vagy a parlament nem szavazott meg előtte. Erről bővebben az I. Károly angol király szócikkben olvashat, ez a – jegyzeteitől megfosztott – magyarázat is onnan származik.
  14. a b A kilsythi csata 1645. augusztus 15-én zajlott a skót polgárháború alatt, a James Graham, Montrose 1. márkija által vezetett royalista erők és a skót Covenanterek között. A csata a royalisták döntő győzelmével végződött, és jelentős mértékben megerősítette Montrose pozícióját Skóciában. Montrose serege, amely főként ír és skót felföldiekből állt, kiváló taktikával megsemmisítette a Covenanterek erőit, mintegy 5000 katona vesztette életét. E győzelem ellenére Montrose támogatottsága hamarosan csökkent, és nem sokkal később vereséget szenvedett. A kilsythi csata a polgárháború egyik legfontosabb összecsapása volt Skóciában, amely rövid időre royalista uralmat biztosított az országban.
  15. Az 1644. szeptember 1-i tippermuir-i (Tibbermuir-i) volt a Három Királyság háborújában az első skóciai csata, amelyben I. Károly király seregeit James Graham, Montrose 1. márkija irányította. A csata során Montrose királypárti erői szétverték a John Wemyss, Lord Elcho vezette Covenanter párti skót parlament seregét.
  16. Az aberdeeni csata (Battle of Justice Mills vagy Crabstane Rout), a Három Királyság háborújában zajlott összecsapás, amelyre Aberdeen városán kívül került sor 1644. szeptember 13-án. A csata során a royalista erők James Graham, Montrose 1. márkija vezetésével szétverte a Lord Balfour vezette Covenanter párti skót parlament seregét.
  17. Az inverlochyi csatára 1645. február 2-án, a Három Királyság háborúja egyik ütközete volt, amikor a hegyvidékiek és a királyi konföderációs ír csapatok James Graham, Montrose 1. márkija parancsnoksága alatt megverte és nagyrészt megsemmisítette archibald1607|Archibald Campbell, Argyll 1. márkija Inverlochy kastély alatt táborozott seregeit.
  18. Az auldearni csata a Három Királyság háborúja egyik csatája volt, amelyre 1645. május 9-én került sor a nairnshireb-i Auldearn faluban és környékén. Az ütközetet a James Graham, Montrose 1. márkija vezette királypártiak győzelmét hozta John Urry vezette Covenanter párti skót parlament serege felett.
  19. Az alfordi csata a skót polgárháború része volt. 1645. július 2-án az aberdeenshire-i Alford falu közelében vívták meg. A csata során a királypárti James Graham, Montrose 1. márkija legyőzte a William Baillie vezette Covenanter párti skót parlament serege felett.
  20. A jövedéki biztos (Commissioner of Excise) főként a gazdasági kérdésekkel és az adóztatással foglalkozott. Feladata volt biztosítani, hogy a termékekre, mint például az alkoholra és egyéb fogyasztási cikkekre kivetett jövedéki adókat beszedjék, és az adóelkerülést megakadályozzák. Tevékenysége nem volt közvetlen kapcsolatban a jogi vagy katonai ügyekkel, mint a békebírók, seriffek és hadnagyok esetében, de hozzájárult az állami bevételek fenntartásához.
  21. a b A főkincstárnok (Lord High Treasurer) Skócia egyik legmagasabb rangú pénzügyi tisztsége volt, amely felelős volt a kormányzati bevételek kezeléséért és a költségek nyomon követéséért. Közvetlenül az uralkodónak tartozott felelősséggel. Felügyelte az állami bevételek begyűjtését, beleértve az adókat és más forrásokat. Felelős volt az állami kiadások kezeléséért és ellenőrzéséért. Az államkincstár vezetőjeként részt vett a pénzügyi döntéshozatalban. A pozíció különösen fontos volt, mivel a kincstárnok felügyelte az ország gazdasági stabilitását és pénzügyi működését.
  22. a b A Lord High Commissioner a brit uralkodó személyes képviselője a skót presbiteriánus egyház, a Church of Scotland éves közgyűlésén. Ez a tisztség 1603-ban jött létre, amikor I. Jakab egyesítette az angol és skót koronát. A Lord High Commissioner nem avatkozik be az egyház ügyeibe, hanem jelképes szerepe van, részt vesz az egyházi eseményeken, és hivatalos megnyitóbeszédet tart a közgyűlésen. A posztot minden évben az uralkodó nevezi ki. A Lord High Commissioner általában egy tapasztalt skót politikai vagy közéleti személyiség, aki az uralkodót képviseli és átmenetileg királyi lakosztályokat használhat.
  23. A Gentleman of the Bedchamber és a Lord of the Bedchamber fontos tisztségek volt az angol és skót királyi udvarban. Ezek a pozíciók különleges közelséget biztosított a királyhoz, hiszen a tisztség viselője a király személyes szolgálatát látta el, és számos hivatalos feladatot végzett az uralkodó körül, illetve a királyi lakosztályban betöltött teendők végrehajtásában.
    • Gentleman of the Bedchamber: Ez a pozíció alacsonyabb rangú, és az uralkodó személyes szolgálatáért felelt. A pozíciókat gyakran a nemesség tagjai, de nem a legmagasabb rangú arisztokraták töltötték be.
    • Lord of the Bedchamber: A Lord of the Bedchamber magasabb rangú tisztség volt, amit általában hercegek, grófok vagy magas rangú nemesek töltöttek be. Hasonló feladatokat láttak el, mint a Gentleman of the Bedchamber, de státuszuk és rangjuk magasabb volt, és közelebbi kapcsolatot ápoltak az uralkodóval. Ezen pozíciók birtokosai nagyobb politikai befolyással rendelkeztek, mivel gyakran közvetlen hozzáférésük volt az uralkodóhoz.
  24. a b A Great Seal (Nagy Pecsét) az uralkodó hivatalos pecsétje, amelyet a legfontosabb állami dokumentumok, törvények és rendeletek hitelesítésére használnak. A Keeper of the Great Seal feladata ennek az eszköznek az őrzése és használata. E tisztség gyakran a Lord Chancellor (Lordkancellár) tisztséggel jár együtt, aki a királyság egyik legfontosabb jogi tisztviselője. A Great Seal a kormányzati és jogi folyamatok hitelességét biztosítja, így a tisztség betöltője kulcsszerepet játszik az állami dokumentumok hivatalos elfogadásában és kibocsátásában. A Keeper of the Great Seal hagyományosan az egyik legmagasabb tisztség a brit kormányzati struktúrában, mivel az állami jogi és adminisztratív rendszerek egyik alapvető szereplője.
  25. A Lord Chief Justice (főbíró) magas rangú bírói tisztség volt, amely a XVI. században Skóciában is létezett. A skót jogrendszer legmagasabb tisztségei közé tartozott ez a pozíció, amely a királyi bíróságok, illetve az állam jogi ügyeinek vezetéséért volt felelős. A Lord Chief Justice-t általában a király vagy a királynő nevezte ki, és fontos szerepet játszott a királyi bíróságok működésében, az igazságszolgáltatás felügyeletében és a legfelsőbb bírósági döntések meghozatalában. Az ő feladata volt, hogy biztosítsa a királyi törvények betartását és hogy az igazságszolgáltatás magas színvonalon működjön. Skóciában a legfőbb bírósági tisztség a Lord President of the Court of Session volt, aki az Edinburgh-ben székelő Session Court, Skócia legfelsőbb polgári bíróságának vezetője volt.
  26. a b A Lord High Admiral of Scotland a Skót Királyság haditengerészetének legmagasabb rangú tisztségviselője volt. Ez a tisztség a haditengerészet vezetéséért, a tengeri kereskedelem és kalózkodás elleni védelemért és a haditengerészeti bíróságok felügyeletéért volt felelős. A tisztség birtokosa gyakran diplomáciai küldetésekben vett részt, különösen Angliával és más európai hatalmakkal folytatott tengeri ügyekben. A XV-XVII. században Skócia gyakran szövetséges volt Franciaországgal (Auld Alliance), és a tengeri kapcsolatok fontos szerepet játszottak ezekben az időszakokban.
  27. a b A Master of the Royal Household (a királyi háztartás vezetője) a királyi udvar mindennapi működését felügyelte. Számos feladatért volt felelős, amelyek a királyi háztartás, a szolgák és a vendégek kiszolgálásával, valamint az udvar életének szervezésével kapcsolatosak. Főbb feladata volt a királyi háztartás irányítása, a királyi költségvetés kezelése, a királyi család ellátása és a királyi látogatások megszervezése és a királyi kíséret ellátása. A Master of the Royal Household az udvar adminisztratív vezetője volt, míg a Lord of the Bedchamber a király személyes, közvetlen szolgálatában állt.
  28. a b A Great Chamberlain (főkamarás) felelős volt a királyi udvar hivatalos ceremóniáinak és a királyi háztartás egyes részeinek működtetéséért. Ceremoniális feladatok mellett felügyelte a királyi rezidenciákat a Master of the Royal Household tisztség viselőjével osztozva.
  29. a b A Justiciar a középkori Skóciában és Angliában szélesebb hatáskörrel rendelkezett, és nemcsak az igazságszolgáltatás, hanem az egész királyság igazgatásában is jelentős szerepet játszott. A Justiciar gyakorlatilag a király helyettese volt az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban.
  30. Skót Baronage:
    • Helyi nemesség (Minor Nobility): A Baron cím Skóciában történelmileg a helyi földbirtokosok rangját jelölte. A skót Baron nem feltétlenül tartozik a Peerage rendszerbe, hanem inkább a helyi, kisnemesség részét képezi. A baronok birtokaikat az uralkodótól kapták, és általában egy adott területen (barony) uralkodtak.
    • A skót Baronage tagja nem rendelkezett automatikus joggal arra, hogy helyet foglaljon a Lordok Házában, ellentétben a skót Peerage tagjaival.
    • A baronok inkább helyi szinten játszottak szerepet, földesurakként tevékenykedtek, akiknek joguk volt helyi bíróságokat vezetni és igazságot szolgáltatni a saját földjeiken. Ezt a rendszert Baron Court-nak nevezték.
  31. a b A baillie skót tisztség, amely a középkortól egészen a modern időkig létezett. A baillie gyakorlatilag egy helyi közigazgatási tisztviselő volt, aki bírói és végrehajtó hatalommal is rendelkezett egy adott területen vagy városban. Ez a tisztség leginkább a mai polgármesterhez vagy helyi bíróhoz hasonlítható, de a feladatai változóak voltak az idők során. A feladatai közé tartozott a törvények végrehajtása és helyi ügyek intézése, bírói feladatok ellátása kisebb jogi ügyekben, helyi rendeletek betartatása, Gazdasági ügyek felügyelete, például piacok és vásárok ellenőrzése. A királyi burghokban, azaz királyi városokban a baillie gyakran a városi tanács tagja volt, és helyettesítehette a város vezetőjét.
  32. Crawford grófja cím a mai napig (2024) létezik. Öröklése csak a 16. grófig történt ezen az ágon, az is némi jogi csavarral. Anthony Robert Lindsay (1958–), Crawford 30. grófja, Balcarres 13. grófja viseli. A cím örököse Alexander Thomas Lindsay (1991–), Lord Balniel, az örökös örököse Ludovic James Lindsay (2020–), Crawford mestere.
  33. A birghami szerződés, amelyet Salisbury-i szerződésnek is neveznek, két szerződés. 1289-ben és 1290-ben írták alá, mindkettő célja Skócia függetlenségének biztosítása volt III. Sándor skót király halálát követően. Az aláírók elismerték az alig pár éves unokáját, Margitot uralkodónak. És nevében régensek vezették Skóciát.
  34. A dunbari csata volt az 1296-os hadjárat egyetlen jelentős szárazföldi összecsapás első skót függetlenségi háború kezdetén.
  35. Az 1298. július 22-i falkirki csata az első skót függetlenségi háború egyik legnagyobb csatája volt. Az angol hadsereg I. Eduárd angol király vezetésével legyőzte a William Wallace vezette skótokat. Nem sokkal a csata után Wallace lemondott Skócia vezetéséről.
  36. A Sauchieburn-i csatát 1488. június 11-én vívták a skóciai Stirlingtől körülbelül három kilométerre délre fekvő Sauchie Burn patak oldalán. A csata III. Jakab skót király követői és a lázadó skót nemesek nagy csoportja között zajlott, akiket névleg a király 15 éves fia, Jakab, Rothesay hercege vezetett. A csatában III. Jakab meghalt a csatában, és fia követte őt IV. Jakab néven.
  37. Skót Baronage:
    • Helyi nemesség (Minor Nobility): A Baron cím Skóciában történelmileg a helyi földbirtokosok rangját jelölte. A skót Baron nem feltétlenül tartozik a Peerage rendszerbe, hanem inkább a helyi, kisnemesség részét képezi. A baronok birtokaikat az uralkodótól kapták, és általában egy adott területen (barony) uralkodtak.
    • A skót Baronage tagja nem rendelkezett automatikus joggal arra, hogy helyet foglaljon a Lordok Házában, ellentétben a skót Peerage tagjaival.
    • A baronok inkább helyi szinten játszottak szerepet, földesurakként tevékenykedtek, akiknek joguk volt helyi bíróságokat vezetni és igazságot szolgáltatni a saját földjeiken. Ezt a rendszert Baron Court-nak nevezték.
  38. A „feu” egy skót jogi kifejezés, amely a föld birtoklásának vagy haszonbérletének egy sajátos formáját írja le. A „feu” rendszer a feudális földtulajdonra vezethető vissza, ahol a föld tulajdonosa (feudális úr vagy földbirtokos) bérbe adta a földet egy bérlőnek (feuar), aki cserébe évenkénti díjat fizetett, amit „feu duty”-nak neveztek. Ez a díj általában pénzben vagy terményben fizetendő adó volt, és a birtoklási jog tovább öröklődött a feuar családjában, bár a föld feletti tulajdonjog formálisan a földesúrnál maradt. A „feu” rendszer célja az volt, hogy a földbirtokosoknak folyamatos jövedelmet biztosítson, miközben a feuarok hosszú távú földhasználati jogot élvezhettek, amelyet tovább is adhattak örököseiknek.
  39. David Beaton 1494-ben született. 1537-ben a skóciai St. Andrews érsek utódává nevezték ki, ám 1538-tól a francia Mirepoix püspökeként szolgált egy éven át, ez alatt kreálták érsekké. 1539-től szolgált St. Andrews érsekeként haláláig, 1546. május 29-ig. Forrás: Archbishop David Beaton (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  40. A Pinkie-i csata 1547. szeptember 10-én zajlott le az angol és skót seregek között, és a skót függetlenségi háborúk egyik fontos ütközete volt. Az angol seregeket Edward Seymour, Somerset 1. hercege vezette, a skót seregeket James Hamilton, Arran 2. grófja irányította. Az angolok erős tüzérséget és hajóhadat is bevetettek, amelyeket a Firth of Forth partján helyeztek el, és ezzel jelentős előnyt szereztek. A skótok hadserege nagyrészt gyalogosokból és lovasokból állt, de nem volt megfelelően felszerelve az angol tüzérséggel és a modern haditechnológiával szemben. A csata az angolok elsöprő győzelmével zárult, több ezer skót katona halt meg, és ez volt az utolsó olyan nagyobb összecsapás, amelyben az angolok modern tüzérségi és tengeri támogatással legyőzték a skót hadsereget. A vereség hosszú távon meggyengítette Skócia ellenálló képességét az angol befolyással szemben, bár az angolok nem tudták teljesen ráerőszakolni akaratukat Skóciára, és a skót-francia szövetség továbbra is erős maradt. Forrás: The Battle of Pinkie Cleugh (angol nyelven). Historic UK. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  41. A berwicki békeszerződés (más néven a berwicki béke vagy a berwicki békekötés) az Anglia és a Skócia Királyság között 1639. június 18-án aláírt megállapodás volt, amely véget vetett az első püspöki háborúnak. A béke kevesebb mint egy évig tartott a második püspöki háború 1640-es kitörése előtt.
  42. A Rendi Bizottság irányította Skóciát a három királyság háborúja idején (1638–1651), amikor a skót parlament nem ülésezett. A Covenanters uralta, amelynek legbefolyásosabb frakciója Argyll márkié volt. A széles törvényhozói és végrehajtói jogkörrel rendelkező bizottságot a dicsőséges forradalom után ismét kinevezték, és 1688 és 1689 között ülésezett. A bizottság nevét Skócia rendjeiről kapta, ez a skót parlament alternatív neve volt. A rendek:
    • az első rend az elöljáróké (érsekek, püspökök, apátok és más magas rangú egyházi személyek)
    • a második rendj a nemeseké (hercegek, márkik, grófok, vikomtok, országgyűlési urak és laikus főbérlők)
    • a harmadik rend a városi tisztségviselőké (a királyi városok polgárai választott képviselők)
  43. Az 1644. szeptember 1-i tippermuir-i (Tibbermuir-i) volt a Három Királyság háborújában az első skóciai csata, amelyben I. Károly király seregeit James Graham, Montrose 1. márkija irányította. A csata során Montrose királypárti erői szétverték a John Wemyss, Lord Elcho vezette Covenanter párti skót parlament seregét.
  44. Az aberdeeni csata (Battle of Justice Mills vagy Crabstane Rout), a Három Királyság háborújában zajlott összecsapás, amelyre Aberdeen városán kívül került sor 1644. szeptember 13-án. A csata során a royalista erők James Graham, Montrose 1. márkija vezetésével szétverte a Lord Balfour vezette Covenanter párti skót parlament seregét.
  45. Az inverlochyi csatára 1645. február 2-án, a Három Királyság háborúja egyik ütközete volt, amikor a hegyvidékiek és a királyi konföderációs ír csapatok James Graham, Montrose 1. márkija parancsnoksága alatt megverte és nagyrészt megsemmisítette Archibald Campbell, Argyll 1. márkija Inverlochy kastély alatt táborozott seregeit.
  46. Az auldearni csata a Három Királyság háborúja egyik csatája volt, amelyre 1645. május 9-én került sor a nairnshireb-i Auldearn faluban és környékén. Az ütközetet a James Graham, Montrose 1. márkija vezette királypártiak győzelmét hozta John Urry vezette Covenanter párti skót parlament serege felett.
  47. Az alfordi csata a skót polgárháború része volt. 1645. július 2-án az aberdeenshire-i Alford falu közelében vívták meg. A csata során a királypárti James Graham, Montrose 1. márkija legyőzte a William Baillie vezette Covenanter párti skót parlament serege felett.
  48. A Philiphaugh-i csatát 1645. szeptember 13-án vívták meg a Három Királyság háborúja során, Selkirk közelében, a skót határokon. James Graham, Montrose 1. márki vezette royalista hadseregét David Leslie Covenanter hadserege megsemmisítette, visszaállítva a Birtokbizottság hatalmát.
  49. A carbisdale-i csata (más néven Invercarron) a skóciai sutherland-i Culrain falu közelében zajlott 1650. április 27-én, a Három Királyság háborújának része volt. A királypárti vezető, James Graham, Montrose 1. márki vívta a korabeli skót kormány ellen, amelyet Archibald Campbell, Argyll első márkija és a radikális Covenanters csoportosulása, a Kirk-párt uralt. A csatát a Covenanters serege nyerte.
  50. Az Anglia és Skócia egyesülését kimondó törvény (1707) alapján 1707. február 13-án megválasztott tizenhat skót főnemes, akik helyet foglaltak a londoni Lordok Házában. Az 1707-es Uniós törvény megszüntette a skót parlamentet, ahol, mint egységes törvényhozó testület, minden skót főnemes jogosult volt helyet foglalni. 1707 és 1963 között tizenhat skót képviselő főnemest választottak a Peerage of Scotland-ból, hogy egy-egy parlamenti ciklusra képviseljék Skóciát. Minden parlament feloszlatása után új választást tartottak a skót főnemesek körében. Az első tizenhat választott:
    • John Lindsay, Crawford 19. grófja
    • David Boyle, Glasgow 1. grófja
    • Archibald Campbell, Ilay 1. grófja
    • David Leslie, Leven 3. grófja,
    • William Kerr, Lothian 2. márkija
    • Hugh Campbell, Loudoun 3. grófja
    • John Erskine, Mar grófja
    • James Graham, Montrose 1. hercege
    • James Douglas, Queensberry 2. hercege
    • Archibald Primrose, Rosebery 1. grófja,
    • John Ker, Roxburghe 1. hercege
    • James Ogilvy, Seafield 1. grófja
    • John Dalrymple, Stair 2. grófja
    • John Gordon, Sutherland 16. grófja
    • John Hay, Tweeddale 2. márkija
    • David Wemyss, Wemyss 4. grófja
  51. A Lord Clerk Register Skócia egyik legrégebbi tisztsége, amelyet eredetileg az ország hivatalos nyilvántartásainak és iratainak felügyeletére hoztak létre. A XIX. és XX. században a tisztség jellege fokozatosan változott, de megőrizte szimbolikus jelentőségét. A Lord Clerk Register kezdetben felelt a nemzeti levéltárakért, a parlamenti jegyzőkönyvekért és a hivatalos dokumentumokért. A XX. századra a szerepe nagyobb részben ceremoniális lett, és a tényleges iratkezelést átadták más szervezeteknek, például a Nemzeti Levéltárnak. Forrás: Lord Clerk Register - Definition (angol nyelven). LSD Law. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  52. A Master of the Horse (Főlovászmester, esetleg királyi főlovászmester) magas rangú udvari pozíció volt Nagy-Britanniában. A tisztség betöltője a királyi lovak, istállók és a királyi hintók felett rendelkezett, és közvetlenül a monarchia szolgálatában állt. A Master of the Horse az uralkodó közelében lévő személyek közé tartozott, fontos szerepe volt hivatalos eseményeken, a koronázásokon és a királyi ünnepségeken. Történelmileg a katonai erők mozgósításában is részt vett, amikor a lovasság még fontos szerepet játszott a brit hadseregben. A pozícióhoz kapcsolódott egy állandó személyzet is, amely a királyi istállókat és a szállítóeszközöket kezelte.
  53. A Paymaster-General hivatalát 1660-ban hozták létre a hadsereg fizetéseinek és egyéb pénzügyi feladatok kezelésére. A Joint Paymaster-General felelős volt a kormányzati pénzek kezeléséért és elosztásáért, különösen a katonai fizetésekért és az állami alkalmazottak bérezéséért. Az 1700-as években, különösen a nagy háborúk idején, mint például a spanyol örökösödési háború (1701–1714), e pozíció betöltői jelentős szerepet játszottak az állami költségvetés irányításában. Ketten is elláthatták ezt a szerepet egyszerre, így megosztva a hatalmas felelősséget – innen a joint (közös) elnevezés, különösen a növekvő katonai kiadások és a kormányzati fizetések kezelésében.
  54. A Lord Chamberlain a brit királyi udvar egyik legmagasabb rangú tisztviselője volt, fontos szerepe volt az udvar irányításában és az uralkodó körüli ceremoniális ügyekben. Felügyelte az udvari protokoll betartását és a ceremóniákat, irányította az uralkodó háztartását. Felügyelte a királyi színházakat és ő volt a királyi pecsét őrzője.
  55. Lord Justice General (vagy egyszerűen Justice General) Skóciában a legmagasabb rangú bírósági tisztség volt, amely a skót bíróságok felett rendelkezett. A XVIII. század közepéig a Lord Justice General ténylegesen elnökölt a skót bíróságokon, de később ez a feladat inkább a Lord President of the Court of Session feladatává vált. 1800-ra a Lord Justice General cím nagyobb részt ceremoniális szerepkört töltött be, de továbbra is ő volt a legfőbb büntetőbíró Skóciában
  56. A tartan vagy tartán mintás ruha, több színben keresztező vízszintes és függőleges sávokkal, amelyek egyszerű vagy összetett téglalap alakú mintákat alkotnak. A tartanok eredetileg szövött gyapjúból származnak, de ma már más anyagokból is készülnek. A tartán különösen Skóciához kötődik, és a skót kiltek szinte mindig tartán mintázatúak. Skócián kívül a tartánt néha „kockásnak“ is nevezik (különösen Észak-Amerikában). Skóciában a tartán nagy darab szövet, takaró, amely többféleképpen is viselhető.
  57. A Coldstream Guards eredetileg Monck's Regiment of Foot néven alakult meg 1650-ben George Monck vezetése alatt. 1660-ban Monck és katonái Coldstream városából indultak el, hogy részt vegyenek az angol monarchia helyreállításában, amikor II. Károlyt visszahelyezték a trónra. Ennek az eseménynek köszönhetően kapta a nevet a város után az ezred, amely hivatalosan The Coldstream Regiment of Foot Guards lett. A Coldstream Guards a Brit haderő legrégebbi, folyamatosan szolgáló reguláris ezrede. Az ezred rendszeresen vett részt bevetéseken a világ különböző részein, és harcolt a Brit Hadsereg által vívott legtöbb nagyobb konfliktusban. Az ezred folyamatos szolgálatban van, és soha nem olvasztották össze más egységekkel.
  58. A Bath Legtiszteletreméltóbb Rendje brit lovagrend, amelyet I. György brit király alapított 1725. május 18-án. A rend kitüntetettjei általában magas rangú katonai tisztek vagy magas beosztású polgári tisztviselők, a kitüntetést az uralkodó a brit kormány ajánlására ítéli oda. A név egy középkori ceremóniából származik, amelyben a lovaggá avatásra készülő jelölteket egy rituális fürdővel tisztították meg, ami a megtisztulás szimbóluma volt. Bár nem minden lovagot avattak ilyen ceremóniával, azokat, akiket így avattak, „megmerítkezett lovagokként” (knights of the Bath) ismerték.
  59. A HMS Kandahart 1939. március 21-én bocsátották vízre. 1941. február 21-én a HMS Kimberley testvérhajó és a HMS Manchester könnyűcirkáló társaságában elfoglalta a német blokádtörő SS Wahehe-t Izland mellett. 1941. december 19-én a brit Force K tagja volt, amelynek feladata egy Tripoliba tartó olasz konvoj feltartóztatása volt. Egy olasz akna helyrehozhatatlanul megrongálta, miközben megpróbálta megmenteni a süllyedő HMS Neptune könnyűcirkálót. Hogy ne kerüljön ellenség kezére, a HMS Jaguar (F34) kilőtte. Források: Supreme Sacrifice (angol nyelven). Rommel's Riposte, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.) és HMS Juno (F46) (angol nyelven). Uboat.net. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  60. A címerben szereplő gólyák a heraldikában gyakran a hűség, éberség és hosszú élet szimbólumai. A gólya szimbolikája a családi lojalitásra és a család védelmére is utalhat. A Montrose hercegének címerében lévő két fehér gólya valószínűleg ezen tulajdonságokat hivatott megjeleníteni, emellett a gólyák a család hagyományos értékeit, hűségét és tisztességét is jelképezhetik. A gólya másik jelentése a gondoskodás és az utódok védelme, ami a család folytatását és a nemesi cím öröklésének folyamatát szimbolizálhatja. Mindez azt tükrözheti, hogy a Montrose hercegi család számára fontos volt a család egységének, hűségének és örökségének megőrzése.
  61. A Brechin-i csata 1452. május 18-án zajlott II. Jakab skót király uralkodása idején, körülbelül két és fél mérföldre északkeletre Brechintől. Egyesek a király győzelmével végződött csatát a király és a Fekete Douglasek vezette erős nemesi családok szövetsége közötti polgárháború fontos ütközetének tartják, mások szerint ez inkább helyi konfliktus volt Skócia északkeleti részén, és korlátozott jelentőséggel bírt a szélesebb skót polgárháború szempontjából. A királypárti hadsereget a Gordon klán és az Ogilvy klán alkotta, vezetőjük Huntly első grófja, Alexander Gordon volt. Ők legyőzték a lázadó Alexander Lindsayt, Crawford negyedik grófját, aki a Fekete Douglasek egyik legfőbb szövetségese volt. Röviddel a vereség után Crawford megadta magát a királynak, ezzel elszigetelve a Fekete Douglaseket.
  62. A Lyon Bíróság (angolul Lyon Court) ősi skót intézmény, amely a heraldika és a nemesi címek ügyében dönt. Feladatai közé tartozik a címerek és nemesi címek nyilvántartása és szabályozása Skóciában. A bíróság vezetője, a Lord Lyon King of Arms, nagy befolyással bír a skót nemesi ügyekben és a heraldikai szabályozásban. A bíróságnak nincs köze Lyon városához. A Falkland Pursuivant tisztséget viselő személy egyfajta tartalék bíró, akinek a szolgálatát szükség esetén, ideiglenesen veszik igénybe.
  63. A Melrose uradalmi (Regality of Melrose) közigazgatási és jogi terület volt Skóciában, amely különleges jogokkal és kiváltságokkal rendelkezett. A regality egyfajta feudális joghatóságot jelentett, amelyben a földesúr, a regality ura (often called lord of regality), szélesebb jogkörökkel rendelkezett, mint egy hagyományos földbirtokos. A Regality of Melrose a Melrose Apátsághoz kapcsolódott, amely egy híres ciszterci kolostor volt a skót határvidéken. A regality rendszert gyakran egyházi birtokokhoz kapcsolták, így a Melrose-i apátság urai nemcsak vallási hatalmat gyakoroltak, hanem jogi és közigazgatási hatalmat is. A regality bíróságai saját joghatóságot kaptak, amelyekben a regality ura ítéleteket hozhatott olyan ügyekben, amelyek általában a királyi bíróságok hatáskörébe tartoztak volna.
  64. Az Anglia és Skócia egyesülését kimondó törvény (1707) alapján 1707. február 13-án megválasztott tizenhat skót főnemes, akik helyet foglaltak a londoni Lordok Házában. Az 1707-es Uniós törvény megszüntette a skót parlamentet, ahol, mint egységes törvényhozó testület, minden skót főnemes jogosult volt helyet foglalni. 1707 és 1963 között tizenhat skót képviselő főnemest választottak a Peerage of Scotland-ból, hogy egy-egy parlamenti ciklusra képviseljék Skóciát. Minden parlament feloszlatása után új választást tartottak a skót főnemesek körében. Az első tizenhat választott:
    • John Lindsay, Crawford 19. grófja
    • David Boyle, Glasgow 1. grófja
    • Archibald Campbell, Ilay 1. grófja
    • David Leslie, Leven 3. grófja,
    • William Kerr, Lothian 2. márkija
    • Hugh Campbell, Loudoun 3. grófja
    • John Erskine, Mar grófja
    • James Graham, Montrose 1. hercege
    • James Douglas, Queensberry 2. hercege
    • Archibald Primrose, Rosebery 1. grófja,
    • John Ker, Roxburghe 1. hercege
    • James Ogilvy, Seafield 1. grófja
    • John Dalrymple, Stair 2. grófja
    • John Gordon, Sutherland 16. grófja
    • John Hay, Tweeddale 2. márkija
    • David Wemyss, Wemyss 4. grófja
  65. A seriffmuir-i csata a jakobita felkelés döntő csatája volt 1715-ben. Sheriffmuir egy távoli magaslati fennsík, amely Stirling és Auchterarder között fekszik, az Ochil-hegység északi peremén. A csatateret szerepel a skóciai történelmi csataterek jegyzékébe.
  66. A Új-Skócia baronetjei egy külön örökletes nemesi rend, amelyet I. Jakab angol király alapított 1625-ben, hogy Új-Skóciát (Nova Scotia) benépesítse és fejlessze. Az itt adományozott baronet címek egyfajta ösztönzők voltak az Új-Skóciába való betelepülés támogatására, és azok kapták meg, akik anyagilag támogatták a kolónia alapítását.
  67. A Royal Regiment of Horse Guards (közismert nevén a Blues) 1661-ben alapított brit lovasezred volt. Ezt az egységet eredetileg a királyi testőrség részeként hozták létre, és a brit hadsereg egyik legrégibb és legelőkelőbb lovasegységeként szolgált. A királyi családhoz közvetlenül kötődő testőrségi feladatokat látott el, és különleges szerepe volt a ceremoniális eseményeken is, például az uralkodó védelmében. 1969-ben a Royal Regiment of Horse Guards egyesült a Royal Dragoons-szal, és létrejött a Blues and Royals egység, amely a Household Cavalry része lett. Ez ma is fontos ceremoniális és harci szerepet ellátó lovassági ezred a brit hadseregben.
  68. A Yeomanry dandár önkéntes lovassági egység volt, amelyet a brit hadsereg hozott létre a XVIII. század végén. Eredetileg a vidéki területek védelmére és a rend fenntartására szolgált, de a XIX. és XX. század folyamán számos háborús konfliktusban vett részt. Az első világháború idején sok Yeomanry ezredet átszerveztek gyalogos egységekké, John George Stewart-Murray is egy ilyen dandárt vezetett, amely a török erők ellen küzdött a Dardanelláknál. Yeomanry (angol nyelven). Britannica. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  69. Ogden Goelet (1851. június 11. – 1897. augusztus 27.) amerikai üzletember és ingatlanfejlesztő volt New Yorkban, a Gilded Age (aranykor, kb. 1870-1900) időszakában. Vagyonát családi ingatlanok és ingatlanbefektetések révén szerezte, különösen New York városában. Az egyik leghíresebb épülete, amelyet építtetett, a newporti Ochre Court kastély, amely az időszak egyik legimpozánsabb nyári rezidenciája volt. Goelet gazdag társadalmi életet élt, és szenvedélyes jachtos volt; híres jachtja a Mayflower volt. 1897-ben halt meg Wight-szigeten.
  70. A Gobelins Manufaktúra (franciául: Manufacture des Gobelins) történelmi kárpitgyár Párizsban, Franciaországban. A XII. kerületben található, a Gobelins sugárút 42. szám alatt, közel a Les Gobelins metróállomáshoz. Eredetileg a Gobelin család középkori festőműhelyeként alakult meg ezen a helyen.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]