Maynooth
| Maynooth | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Írország |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Tszf. magasság | 48 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 53° 23′ 06″, ny. h. 6° 35′ 37″53.385000°N 6.593600°WKoordináták: é. sz. 53° 23′ 06″, ny. h. 6° 35′ 37″53.385000°N 6.593600°W | |
| Maynooth weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maynooth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maynooth (ír nyelven Maigh Nuad) egy egyetemi város, ami Írországban, Kildare megye északi részén helyezkedik el. Az R148-as úton érhető el Leixlip és Kilkock között, és az M4-es autópálya is érinti. Másik utak csatlakoztatják Celbridge-hez, Clane-hez, és Dunboyne-hoz. Két egyetemnek is otthont ad, egyik a NUI Maynooth, a másik a St. Patrick’s College. A város lakossága 11 476 fő (2006-os népszámlálás), a megyében az 5., Írországban pedig a 35. legnépesebb település, Ez a szám nem végleges az egyetemi diákok, valamint a közeli Intel és Hewlett-Packard létesítmények dolgozói miatt (mindkettő megtelepült Leixlip-ben).
Történelem
[szerkesztés]Maurice FitzGerald (–1176) a walesi származású anglo-normann nemes Leinster királyát megsegítendő érkezett Írországba. Tevékenységéért Richard de Clare, Pembroke 2. grófja adományozta Maurice FitzGeraldnek. a Maynooth és Naas ura címeket is – a kor szokásának megfelelően (vélhetően) ez a címhez tartozó uradalmat is jelentette.
Maynooth vára XII. századi (jelenleg romos]] vár Maynoothban, Kildare megyében, Írországban, amely a Maynooth Egyetem déli campus-ának bejáratánál található. A vár a XII. század végén épült két patak találkozásánál, és innentől kezdve a FitzGerald család otthonává vált. John FitzGerald (–1427), Kildare 6. grófja jelentős építkezéseket vezetett, többek között megerősítette és kibővítette Maynooth és Kilkea kastélyait. A FitzGeraldok Kildare grófjaiként és Írország helytartóiként emelkedtek ki.[1]
A FitzGeraldok Maynooth feletti uralma Thomas FitzGerald – Silken Thomas –, a kilencedik Kildare gróf fiának 1534-es lázadásával ért véget. 1535 márciusában William Skeffington vezette angol erők ágyúzták a hatalmas várat, modern ostromágyúikkal súlyosan megrongálva a középkori építményt. A vár tíznapos ostrom után elesett, a helyőrséget pedig a vár kapuja előtt kivégezték, az eseményt „Maynooth Pardon“ (Maynooth kegyelem, megbocsátás) néven ismert. Silken Thomast röviddel ezután elfogták, és öt nagybátyjával együtt a londoni Towerbe zárták. 1537. február 3-án Tyburnben árulás vádjával kivégezték őket.[2][3]
Maynooth várát 1630-35 között Richard Boyle[m 1], Cork első grófja állította helyre, miután lánya feleségül ment George FitzGeraldhoz. Azonban az 1640-es években, a Tizenegy Éves Háború[m 2] során a vár nagy részét ismét elpusztították. Csak a kaputorony (amelyen a Boyles és FitzGeraldok egyesített címerei ma is láthatók) és a Solar Tower maradt fenn. A FitzGeraldok végleg elhagyták Maynoothot, és előbb a Kilkea-várat, majd a Carton House-t tették családi székhelyükké.
A Carton Demesne[m 3] a elején. A Carton House vidéki ház és a környező birtok több mint 700 éven át a Kildare grófok és Leinster hercegeinek ősi rezidenciája volt. Dublin központjától 23 km-re nyugatra, a Kildare megyei Maynoothban található. A Carton birtok eredetileg körülbelül 28 300 hektár volt, ebből ma 445 hektárt foglal magában. Kétszáz éven át a birtok Írország legkiválóbb példája volt a györgykori stílusú parkosított tájra. A 2000-es években a birtok nagy részét két golfpályává alakították, míg a házat egy szállodakomplexummá fejlesztették.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Richard Boyle (1566. október 3. – 1643. szeptember 15.) angol származású ír politikus és földbirtokos volt, aki Cork első grófjaként az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb személyiséggé vált a XVII. századi Írországban. A fiatalon Írországba költöző Boyle a koronához való hűsége és ügyes földszerzési stratégiái révén hatalmas birtokokat szerzett, és jelentős politikai befolyást gyakorolt. Mint Írország kancellárja és az angol-ír politika meghatározó alakja, Boyle a brit korona érdekeit képviselte, miközben saját családját is előtérbe helyezte.
- ↑ Az Ír Konföderációs Háborúk (1641–1653) vagy Tizenegyéves háború Írországban zajló konfliktusok sorozata volt, amely az angol polgárháborúval párhuzamosan zajlott. A háború 1641-ben kezdődött egy katolikus vezetésű felkeléssel, amelynek célja az angol protestáns telepesek kiszorítása és az ír katolikusok jogainak visszaállítása volt. 1642-ben létrejött a Kilkenny-i Konföderáció, egy katolikus kormányzat, amely Írország nagy részét ellenőrzése alá vonta. A konfliktus során az ír katolikusok, az angol királypártiak, az angol parlament-pártiak és a skót presbiteriánusok különböző frakciói küzdöttek egymás ellen. Oliver Cromwell 1649-ben érkezett Írországba, hogy leverje a katolikus ellenállást, és véres hadjáratai során több jelentős várost, köztük Droghedát és Wexfordot, elfoglalt. A háború hatalmas pusztítást okozott: Írország lakossága éhínség, járványok és katonai erőszak miatt jelentősen csökkent. Az 1650-es években az angol parlament-pártiak győzelmet arattak, és Írország teljes mértékben Cromwell irányítása alá került. A háborúk következményeként a katolikus írek földjeit nagyrészt elvették, és Írország protestáns angol ellenőrzés alá került, ami évszázadokra meghatározta az ország társadalmi és politikai viszonyait.
- ↑ A demesne középkori eredetű angol szó, amely a földbirtok azon részét jelöli, amelyet közvetlenül a földbirtokos saját használatára tartott fenn, nem pedig bérlőknek adott ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Irish Biography 182. oldal, FitzGerald, John, 6th Earl of Kildare
- ↑ Darryl Lundy: Thomas Fitzgerald, 10th Earl of Kildare (angol nyelven). thePeerage.com . (Hozzáférés: 2024. december 3.)
- ↑ Irish Biography 186. oldal, Thomas Fitzgerald, 10th Earl of Kildare
Források
[szerkesztés]- ↑ Irish Biography: Alfred Webb. A Compendium of Irish Biography; Comprising Sketches of Distinguished Irishmen, and of Eminent Persons Connected with Ireland by Office or by Their Writings (angol nyelven). Dublin: M. H. Gill & Son (1878)
- ↑ Burke's Peerage: szerk.: Mosley, Charles: Burke's Peerage, Baronetage & Knightage, 107th (angol nyelven), Wilmington, Delaware, U.S.A.: Burke's Peerage (Genealogical Books) Ltd (2003). ISBN 9780971196629
- Charles William Fitzgerald, Marquis of Kildare. The Earls of Kildare, and Their Ancestors: From 1057 to 1773 (angol nyelven). Legare Street Press, 336. o. (2022). ISBN 978-1016725620
- ↑ Cokayne: {{cite book |last=Cokayne |first=G. E. |others=with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors |title=The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant |edition=new ed. |volume=13 volumes in 14 |year=1910–1959 |others-reprint=Reprint in 6 volumes |location=Gloucester, U.K. |publisher=Alan Sutton Publishing |year2=2000 |language=angol}
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a ír településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
