Orvosi tisztesfű
Orvosi tisztesfű | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Stachys officinalis L. | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Orvosi tisztesfű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi tisztesfű témájú kategóriát. |
Az orvosi tisztesfű, más néven bakfű vagy betonikafű, (Stachys officinalis) az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.
Elterjedés, élőhely
[szerkesztés]Erdei tisztások, cserjések, illetve rétek lakója. Évelő növény, virágzása júniustól őszig történik.
Megjelenés, jellemzők
[szerkesztés]50-70 centiméter hosszú, egyenes szára van. A szár profilja négyszögletes, szúrós, kevés levelet tartalmaz. Tőlevelei 20 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, míg a szárlevelek kisebbek. A levelek csipkésen fogazottak. Virágai bíborvörösek, 5-10 centiméteres fürtökben találhatóak a szár végén.
Hatóanyagok
[szerkesztés]Drogja (Betonicae herba) cseranyagot, kovasavat, szaponint, kolint, keserűanyagot, l-betonicint, glikozidát tartalmaz.
Gyógyhatás
[szerkesztés]Asztma és hurutos megbetegedések ellen teaként használják, de ismert a köszvény, illetve reuma elleni hatásai is. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is használatos volt.
Gyűjtés
[szerkesztés]A virágzó hajtásokat és tőleveleket gyűjtik.
Források
[szerkesztés]- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.