Szrnyace
| Szrnyace | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 57″, k. h. 19° 20′ 59″49.199254°N 19.349723°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 57″, k. h. 19° 20′ 59″49.199254°N 19.349723°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szrnyace témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubin központjától 5 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1548-ban említik először, amikor I. Ferdinánd király kiveszi az árvai vár fennhatósága alól és Zmeskal Vencelnek adja. 1574-ben még a Zmeskal család birtoka volt, de házai elhagyottan álltak. 1588-ban csak a birtokos család kúriája állt a faluban. 1598-ban 2 lakott és 8 elhagyott háza volt. 1604-ben két ház állt a településen. Az 1647-es adóösszeírás szerint mindössze fél portája adózott. 1666-ban 9 zsellércsalád élt itt. A 17. század végén sokat szenvedett a hadak sanyargatásai miatt, lakóinak az erdők, rétek és legelők nem nyújtottak elég megélhetést. 1772-ben Szrnyace két részből állt: egyik fele Okolicsányi Józsefé volt, míg a másik rész a Zmeskal családé maradt. 1778-ban 50 család élt a községben, a családok közül kettő nemesi család volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZRNYACZE. Tót falu Árva Várm. földes Urai Zmeskál, és Okolicsányi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Puczóhoz nem meszsze, és annak filiája; határja hegyes.”[1]
1801-ben 109 lakosa volt. 1828-ban 17 házában 126 lakos élt. A 19. században a nagybirtokokat nagyrészt felparcellázták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szrnyácze, tót falu, Árva vmegyében, 8 kath., 114 evang., 4 zsidó lak. F. u. Zmeskál család. Ut. p. Rosenberg.”[2]
1870-ben 17 házát 82-en lakták. 1910-ben 54, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Lásd még
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |