Szuchahora
| Szuchahora (Suchá Hora) | |||
_1.jpg) | |||
| Szuchahora főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turdossini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1566 | ||
| Polgármester | Miloš Šustek | ||
| Irányítószám | 027 13 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1455 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 798 m | ||
| Terület | 21,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°E | |||
| Szuchahora weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban „Zucha” alakban említik először, 1588-ban „Sucha Hora” a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány.”[2]
1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.
2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
