Habovka

	Habovka
	; Habovka zászlaja
	; Habovka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turdossini
Rang	község
Első írásos említés	1593
Polgármester	Alojz Lajčin
Irányítószám	027 32
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TS
	Népesség
Teljes népesség	1374 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	736 m
Terület	29,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″49.280000°N 19.606389°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″49.280000°N 19.606389°E
	Habovka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Habovka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Habovka (szlovákul Habovka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 30 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra lábánál, a Blatná és a Sztudená-patakok összefolyásánál található.

Története

A falucska a 16. század végén, Thurzó György birtokán települt a vlach jog alapján. Oklevél 1593-ban „Chabówka” néven említi először. Az árvai váruradalomhoz tartozott a falu bírájának igazgatása alatt. A 17. században a kurucok és a lengyelek is felgyújtották. 1778-ban 350 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HABONKA. Habovka, vagy Haboncza. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena vize mellett, határja soványas.”^[2]

1828-ban 121 házában 793 lakos élt. Lakói szövéssel, zsindelykészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Habovka, tót falu, Árva vmegyében, a Kárpátok tövében: 783 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 30 7/8 sessio. Földje felette sovány, de legelője igen zsiros. Durva posztót, szűrt készit. Hegyeiben vas érczet is találni. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

1934-ben árvíz pusztította a falut. 1944-ben súlyos partizánharcok folytak a határában. 1959-ben ismét árvíz okozott nagy károkat a községben.

Népessége

1910-ben 891, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1352 lakosából 1342 szlovák.

Nevezetességei

Első fatemploma 1715-ben épült, ezt az 1813-as árvíz pusztította el. Mai római katolikus plébániatemploma a Fájdalmas Szűznek van szentelve, 1817 és 1820 között épült, 1952-ben újították meg.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Turdossini járás m v sz A Turdossini járás települései
Turdossin (Tvrdošín)
Árvafejérpatak (Oravský Biely Potok) Bölényfalu (Zuberec) Brezovica Csimhova (Čimhová) Habovka Hladovka Ljeszek (Liesek) Nizsna (Nižná) Podbjel (Podbiel) Stepanó (Štefanov nad Oravou) Szuchahora (Suchá Hora) Trsztena (Trstená) Vitanova (Vitanová) Zábidó (Zábiedovo)