Jablonka
| Jablonka (Jabłonka) | |
 | |
| Krisztus átváltozása templom Jablonkában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | nowy targi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 34-480 |
| Körzethívószám | +(48)18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5447 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 28′ 48″, k. h. 19° 41′ 36″49.480000°N 19.693333°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 48″, k. h. 19° 41′ 36″49.480000°N 19.693333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jablonka témájú médiaállományokat. | |
Jablonka (lengyelül Jabłonka [jabˈwɔŋka]) falu Lengyelországban, az egykori újszandeci (Nowy Sącz-i), a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Trsztenától 15 km-re északkeletre, az Árvai-medence északi felében, a Fekete-Árva partján fekszik, a Zubrica-patak és több más kisebb patak torkolatánál.
Története
[szerkesztés]Területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2] A település 1566-ban keletkezett, amikor délről szlovák, északról pedig lengyel családok érkeztek. A Jablonsky család birtoka volt. Később vegyesen lakták katolikusok és evangélikusok.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONKA Lengyel, és tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Trsztenához 1 1/2 mértföldnyire, határja sovány, vagyonnyai selejtesek.”[3]
A Színeváltozás tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1817-ben épült, egykor fából készült evangélikus temploma is volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka, tót falu, Árva vmegyében: 3617 kath., 2 evang., 20 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Kath. paroch. templom. Harminczadhivatal. 2 vizimalom, 1 fürészmalom. Vendégfogadó. Sessiója: 165 4/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[4]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Egyike a trianoni békeszerződés aláírása után egy hónappal, a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2713, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
Ma 4500 lengyel és szlovák lakosa van.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1821. szeptember 26-án Hantken Miksa bányamérnök, az MTA tagja
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911052-0429016?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
- ↑ Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
