Malatina
Malatina (Malatiná) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1313 |
Polgármester | Zdenko Kubáň |
Irányítószám | 027 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 834 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 792 m |
Terület | 19,14 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″49.186700°N 19.431300°E | |
Malatina weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Malatina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Malatina (szlovákul Malatiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Először 1313-ban említi oklevél „Malocharyta” néven. A falu a 14. század elején keletkezett a Liptóból Árvába vezető út mentén, a liptói óvár jobbágyfalujaként. Később a vlach jog alapján telepítették, ez a rész az árvai uradalomhoz tartozott. Magas fekvése miatt sok fagyos évet kellett elszenvednie, lakosságát az éhség tizedelte. 1626-ban 200 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALATINA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Sz. Annához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”[2]
A 19. század elején vasércet is bányásztak itt, a bánya 1805-ben nyílt meg.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malatina, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vármegye szélén: 706 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 59 2/3 sessio. Vasbányák. Vizimalmok. Sovány föld. F. u. az árvai uradalom, s 1/6 a Kubinyi csal. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A 20. század elején nevét „Mecsefölde”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 754, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 839 lakosából 837 szlovák volt.[4]
2011-ben 837 lakosából 832 szlovák.
2017 | 822
|
2021 | 834
|
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszenteknek szentelt római katolikus plébániatemploma 1804-ben épült klasszicista stílusban. Harangját 1670-ben öntötték.
- A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor 1811-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)