Pribis
Pribis (Pribiš) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1567 | ||
Polgármester | Rastislav Suroviak | ||
Irányítószám | 027 41 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 478 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 640 m | ||
Terület | 8,40 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′49.216667°N 19.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′49.216667°N 19.400000°E | |||
Pribis weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pribis témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pribis (szlovákul Pribiš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 10 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 16. században a vlach jog alapján telepítették, az árvai uradalomhoz tartozott. 1567-ben „Prybiss” alakban említik először. 1787-ben 374 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIBIS. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Puczónak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 87 házában 504 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kő- és fafaragással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pribiss, tót falu, Árva vmegyében, 499 kath., 1 evang., 4 zsidó lak. Földe termékeny, s borsója hires; két vizi malma, és 26 4/8 sessioja van. F. u. árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 472 lakosából 467 szlovák volt.
2011-ben 466 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült.
- Egy 19. század elején épült kápolnája is van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.