Pucó
| Pucó (Pucov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1550 | ||
| Polgármester | Metod Sojčák | ||
| Irányítószám | 026 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 900 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 573 m | ||
| Terület | 9,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″49.217778°N 19.382222°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″49.217778°N 19.382222°E | |||
| Pucó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pucó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Pucó (szlovákul Pucov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 7 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban emberi település volt.
Pucó neve pataknévként már 1351-ben felbukkan. A község a 16. század közepén a vlach jog alapján keletkezett, az árvai uradalomhoz tartozott a községi bíró irányítása alatt. 1550-ben „Pucov”, 1564-ben „Puczov” néven említik. 1574-ben Thurzó Ferenc özvegyének, Zrínyi Katalinnak a birtoka. 1590-ben Thurzó György ítélkezik a Bezine és Pucó közötti határ ügyében. Az 1611-es egyházi vizitáció szerint Pucó az alsókubini plébániához tartozik. A 17. század végi kuruc harcokban teljesen elpusztult, 1690-ben is még nagy része puszta volt. 1739-ben dögvész pusztított. 1764-ben a községben két malom működött. 1778-ban 376 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZO. Népes tót falu Árva Vármegyében, az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, az előtt Kubinnak filiája vólt, de már tulajdon Plébánossok van, fekszik Árva-vizéhez közel, Kubinhoz sem meszsze, határja középszerű, vagyonnyai is meglehetősek, lakosai fénköveket, ’s egyebeket is készítenek, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 105 házában 551 lakos élt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kőfejtéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczo, tót falu, Árva vmegyében, 549 kath., 2 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 57 4/8 sessio. Kőbánya, 2 vizimalom. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 388, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 714 lakosából 712 szlovák volt.
2011-ben 753 lakosából 743 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent András apostolnak szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
- Barokk kálváriája a 19. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
