Rabcsice
Rabcsice (Rabčice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Námesztói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1616 | ||
Polgármester | Jozef Slovík | ||
Irányítószám | 029 45 | ||
Körzethívószám | +421 43 | ||
Forgalmi rendszám | NO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2024 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 715 m | ||
Terület | 22,183 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 30′ 22″, k. h. 19° 31′ 10″49.506111°N 19.519444°EKoordináták: é. sz. 49° 30′ 22″, k. h. 19° 31′ 10″49.506111°N 19.519444°E | |||
Rabcsice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rabcsice (szlovákul: Rabčice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Námesztótól északra, a Babia Góra tövében, a lengyel határ mellett.
Története
[szerkesztés]1616-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABCSICZA. Tót, és lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Baba Gura hegye alatt, Felső Lipniczának szomszédságában, ’s Ns Klinovszky Uraknak lakóhelyek; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rabcsicsa, tót falu, Árva vgyében, a Babagura tövében: 1138 kath., 8 zsidó lak. Kath. par. templom, 2 vizimalom. Sessioja 73 4/8. F. u. az árvai uradalom, de 12 1/8 sessiot a Klinovszky nemes család bir. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1032, többnyire szlovák lakosa volt.
2011-ben 1961 lakosából 1885 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.