Babin
Babin | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Námesztói | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Martin Matys | ||
Irányítószám | 029 52 (pošta Hruštín) | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | NO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1444 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 680 m | ||
Terület | 17,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 19′ 56″, k. h. 19° 22′ 46″49.332222°N 19.379444°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 56″, k. h. 19° 22′ 46″49.332222°N 19.379444°E | |||
Babin weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Babin témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Babin (1899-től 1920-ig Babény, szlovákul Babín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Námesztótól 13 km-re délnyugatra, a Hrustin-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, először 1569-ben említik. Az árvai váruradalom része volt, a falut a bíró igazgatta. 1598-ban 20 parasztház állt a faluban, 1608-ban 11 háza volt. 1618-ban „Babina” néven szerepel az írott forrásokban. 1626-ban 23 család élt itt. A 17. században a hadak többször feldúlták. Régi fatemplomát 1666-ban szentelték fel. 1739-ben pestis pusztította.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BABIN. Tót falu Árva Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lokczeni kerűletben. Határja középszerű, réttye jó, legelője hasznos, és nagy, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 166 házában 798 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, házalással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Babin, tót falu, Árva vgyében, a Magura hegye alatt: 794 kath., 4 zsidó lak. 65 6/8 sessio. Erdeje roppant. Juh- és marha-tenyésztése virágzó. Lent, kendert termeszt. Fuvarozik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A fatemplomot 1930-ban az új templom építésekor bontották le. 1934-ben egy tűzvészben a falu leégett, de újjáépítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 771, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1403 lakosából 1370 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Régi római katolikus fatemplomát 1930-ban lebontották, mai Szentlélek temploma 1933-ra készült el.
- A faluban még egy 19. század közepén épített kápolna is áll.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.