Ugrás a tartalomhoz

Novoty

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árvaújhely (Novoť)
Árvaújhely zászlaja
Árvaújhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1691
PolgármesterFrantišek Poleta
Irányítószám029 55
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség3713 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság752 m
Terület37,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°E
Árvaújhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaújhely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árvaújhely (szlovákul Novoť) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Námesztótól 20 km-re nyugatra, a lengyel határ közelében fekszik. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Ujsoty) felé.

Története

[szerkesztés]

A falu 1691-ben keletkezett az árvai váruradalom részeként. Kezdetben Gyurkó volt a neve, majd 1696-ban „Gyurczekova”, 1712-ben pedig „Novotty” néven említik. 1715-ben 250-en lakták. 1778-ban 667 volt a lakosság száma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOVOTJ. Novotti. Elegyes Lengyel falu Árva Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik azon völgyben, mellyben Zakamenec épűlt, nem kedves helyen, határja sovány, mert az árvíz rongállya.[2]

1828-ban 186 házában 1180 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, lentermesztéssel, fazsindely és lemez készítéssel, favágással, tutajozással, faszerszámok, faedények készítésével foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Novotti, tót falu, Árva vármegyében, 1184 kath. 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lent termeszt; zsindelyt, vásznat csinál. Sessioja 48 4/8 F. u. az árvai uradalom.[3]

A 20. század elején nevét „Árvaújhely”-re magyarosították (korábban: Novoty), de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1571, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3065 lakosából 3047 szlovák volt.

2011-ben 3356 lakosából 3310 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942 és 1948 között épült a korábbi fatemplom helyett.
  • Szentháromság szobra 1806-ban, Nepomuki Szent János és Szenvedő Krisztus szobra 1825-ben, Pietája 1800-ban készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]