Raszlavica
| Raszlavica (Raslavice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1261 | ||
| Polgármester | Marek Rakoš | ||
| Irányítószám | 086 41 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2792 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 163 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 306 m | ||
| Terület | 16,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.150000°N 21.316667°EKoordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.150000°N 21.316667°E | |||
| raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.
A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.
A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.
A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Magyarraszlavica 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel. Tótraszlavica 644 lakosából 537 szlovák, 62 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.
2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.
2021-ben 2792 lakosából 2726 (+10) szlovák, 40 (+90) cigány, 2 (+10) ruszin, 13 (+6) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Neves személyek
[szerkesztés]- Magyarraszlavicán született 1863-ban Kohányi Tihamér magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevelandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és főszerkesztője több mint húsz éven át.
- Itt hunyt el 1879-ben Hollán Viktor országgyűlési képviselő.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
- Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
- A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
- Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
- Zsinagóga.
- A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
- A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Raszlavica Szlovákia térképén
- A raszlavicai népi együttes honlapja
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- Daniel Hudák: Osudy raslavickej šľachty a jej sídiel.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ ma7.sk
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
