Ugrás a tartalomhoz

Retek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Raphanus sativus szócikkből átirányítva)
Retek
Retek
Retek
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Raphanus
Faj: R. sativus
Tudományos név
Raphanus sativus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Retek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Retek témájú médiaállományokat és Retek témájú kategóriát.


Retek (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 16 kcal   66 kJ
Szénhidrátok3.4 g
- Cukrok  1.86 g
- Étkezési rostok  1.6 g
Zsír0.1 g
Fehérje 0.68 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.012 mg1%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.039 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0.254 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.165 mg3%
B6-vitamin  0.071 mg5%
Folsav (B9-vitamin)  25 μg6%
C-vitamin  14.8 mg18%
Kalcium  25 mg3%
Vas  0.34 mg3%
Magnézium  10 mg3% 
Mangán  0.069 mg3% 
Foszfor  20 mg3%
Kálium  233 mg5%
Cink  0.28 mg3%
Fluorid 6 µg

A retek (Raphanus sativus), népies nevén kerti retek vagy réparetek a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó élelmiszernövény-faj.

A retket már az ókorban is ismerték és termesztették, több fajtája kedvelt. Magas C-vitamin tartalma miatt a téli, vitaminban szegény időszakban nagyon hasznos lehet. Nyersen vagy sózva használjuk, vajas- vagy zsíros kenyérre, saláták alkotórészeként, de az ételek díszítésére is.

Csípős íze és illata a hagymáéval rokon illóolajtól származik, régebben gyógyszerként is használták.

Termesztése

[szerkesztés]

A fagyok elmúltával (akár február végétől) vessük 20 cm-es sor és 5–6 cm-es tőtávolságra; a vetés mélysége 1-1,5 cm-nél ne legyen mélyebb, mert a gumók torzak, alaktalanok lesznek. A nagyobb gumójúakat vethetjük 2–3 cm mélyre is. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13±7 °C. Már 3 °C-on csírázni kezd és képes eltűrni a -6 °C-ot is növekedésben. Alacsony hőmérsékleten nevelve fejleszt szép gumót. Magasabb hőmérsékleten lombot fejleszt, és túltrágyázással pudvásodni kezd. Vízellátása folyamatos legyen. Hirtelen nagy mennyiségű öntözés esetén a gumók szétrepednek.

A legkorábban termő fajta a hónapos retek, amelyet a nyári nagyobb gumójú, majd az őszi-téli, nagy gumójú és tárolásra is alkalmas fajták követnek.

Vetés után 30-70 nappal már szedhetők.

Kártevői a földibolhák és a káposztalégy.

Fajták

[szerkesztés]

Hónaposretek-fajták

[szerkesztés]

A termesztéséről lásd → Hónapos retek

  • French Breakfast (Francia reggeli): 5–8 cm-es, felül piros, alul fehér héjú, hosszú hengeres gumójú, kis lombú, 35-40 napos hajtatási idejű fajta.
  • Jégcsap: hajtatható, de leginkább szabadföldi hosszabb tenyészidejű, 15–20 cm-es hengeres, hegyes végű, fehér húsú és héjú, nagy lombú fajta.
  • Korai legjobb (Cherry Belle): pudvásodásra nem hajlamos, középnagy gumójú, skarlátvörös héjú korai szabadföldi fajta.
  • Korai piros: hasonló a Korai legjobbhoz, de kisebb lombozatú fajta.
  • Korund
  • Novired
  • Óriás vaj (Riesenbutter): liláspiros, nagy gömbölyű gumójú fajta.
  • Patricia
  • Róza: Leginkább hajtatni való fajta; tenyészideje hajtatásban 35 nap. Nagy lombozatú, piros héjú, lapított gömbgumójú fajta.
  • Sora
  • Szentesi óriás vaj: dús lombú, nagy gömbölyű gumójú, piros héjú fajta.
  • Tavasz gyöngye
  • Tavaszi piros

Nyári retekfajták

[szerkesztés]
  • Mikepércsi vaj: nem pudvásodó, 60-65 napos tenyészidejű, nagy gumójú, lapított kerek fehér héjú, erős és nagy lombozatú fajta.
  • Húsvéti rózsa: Erős lombú, 60-70 napos tenyészidejű, hosszúkás, hengeres, hegyesedő, nem pudvásodó 20–25 cm hosszú gumójú, élénkpiros héjú fajta.
  • Jánosnapi: Nagy lombú 60-70 napos tenyészidejű, nem pudvásodó 15–20 cm-es hosszú gumójú, sárgásbarna héjszínű, fehér húsú fajta.

Őszi retekfajták

[szerkesztés]
  • Minowase (Summer Cross): japán eredetű, nyári-őszi, 50-60 napos tenyészidejű, mélyrétegű (laza talajban akár 28–35 cm-re is megnövő), hengeres, fehér húsú és héjú, ropogós, ízletes, több hétig eltartható fajta.
  • Müncheni sör: július végi vetésű, hosszabb, 90-100 napos termesztési idejű, széles hengeres fehér gumójú, nem pudvásodó, hosszú ideig eltartható fajta. Zsenge maghüvelyét előszeretettel fogyasztják a müncheni sörfesztiválon, amiről nevét kapta.[1]

Téli retekfajták

[szerkesztés]
  • Erfurti kerek fekete: legkorábban július végén vethető 100-120 napos tenyészidejű, gömb alakú, nagy gumójú, a legtovább eltartható fajta. Korai vetésben üreges gumót fejleszt.

Gyógyhatása

[szerkesztés]

Mérsékelten fogyasztva az emésztést elősegítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Williams, Sally: With Some Radishes, It's About The Pods (angol nyelven). Kitchen Gardners International , 2004. [2010. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 21.)

Források

[szerkesztés]