Rásztony
| Rásztony (Ráztočno) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1429 | ||
| Polgármester | Ivan Škrteľ | ||
| Irányítószám | 972 31 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1235 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 398 m | ||
| Terület | 17,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 10″, k. h. 18° 45′ 19″48.769444°N 18.755278°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 10″, k. h. 18° 45′ 19″48.769444°N 18.755278°E | |||
| Rásztony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rásztony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rásztony (szlovákul Ráztočno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 10 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint már a 10.-11. században szláv település állt ezen a helyen. Egykori temploma a 13. században már állt. A falut írott forrás 1430-ban „Rozkochna” alakban említi először. Már a középkorban vámszedőhely volt, hiszen itt halad át a Körmöcbányáról Privigyére menő kereskedelmi út. A 16. században a Handlovai völgy legjelentősebb települése volt. 1553-ban 45 jobbágytelke volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Kézművesei közül három kovács, két molnár és cipész volt a faluban. A környező erdőkből kitermelt fa feldolgozására két fűrészmalom is üzemelt. 1614-ben nagy tűzvész pusztította, melynek a falu nagy része áldozatul esett. 1675-ben 52 jobbágy és 16 zsellér háztartása volt 260 lakossal. 1715-ben 25 háztartással rendelkezett. 1778-ban malom, fűrésztelep, 40 gazda, 8 zsellér és 4 vagyontalan családja volt 477 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RASZTOCSNA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Prividgyéhez egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Csauzáé, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 72 házában 503 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból, fuvarozásból, seprű- és takarókészítésből, idénymunkákból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rasztdesnó, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrenocz fil., 503 kath. lak. F. u. többen.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Rásztocsno, tót község, a handlovai völgyben, Handlovától északra, hozzá közel, 764 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. E falu 1429-ben »Ráztosnya« néven Bajmócz várának tartozéka volt. Kath. temploma a XVI. században épült és kőfallal van körülvéve. Kegyura gr. Pálffy János, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtoka van.”[4]
1908-ban a falu leégett. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
A második világháború után a község nagyarányú fejlődésnek indult. Kultúrház, üzletközpont, posta, könyvtár, ravatalozó, vasútállomás épült.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1090, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1246 lakosából 1231 szlovák volt.
2011-ben 1247 lakosából 1192 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma eredetileg korai gótikus stílusban épült, a 15. század közepén bővítették, 1667-ben boltozatát és külsejét újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |