Négyigenes népszavazás
| Magyarországi népszavazások |
|---|
|
A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt. A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le.
A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6404 szavazat (0,15%) döntött.
Előzmények
[szerkesztés]1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészítő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.
Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.
A kezdeményezők
[szerkesztés]Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:
- Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
- Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP)
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
A négy kérdés
[szerkesztés]| # | Téma | A hivatalos kérdés |
|---|---|---|
| 1. | elnökválasztás | Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? |
| 2. | munkahelyek | Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? |
| 3. | pártvagyon | Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? |
| 4. | munkásőrség | Feloszlassák-e a Munkásőrséget? |
Kampány
[szerkesztés]A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.
Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.
A szavazás menete
[szerkesztés]A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.
Részvétel
[szerkesztés]
- Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott
A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).
| Országrész | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
|---|---|---|---|
| Dunántúl 9 megye |
2 358 239 | 1 443 361 | 61,21% |
| Közép-Magyarország a főváros és Pest megye |
2 221 215 | 1 305 992 | 58,80% |
| Alföld és Észak 9 megye |
3 219 605 | 1 777 249 | 55,20% |
| Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
| Részvételi adatok megyei bontásban | |||
|---|---|---|---|
| Megye főváros |
Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
| Baranya | 317 370 | 189 451 | 59,69% |
| Bács-Kiskun | 419 662 | 227 671 | 54,25% |
| Békés | 314 754 | 178 779 | 56,80% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 576 421 | 316 331 | 54,88% |
| Csongrád | 328 329 | 182 454 | 55,57% |
| Fejér | 302 105 | 175 264 | 58,01% |
| Győr-Sopron | 318 593 | 219 172 | 68,79% |
| Hajdú-Bihar | 403 033 | 205 770 | 51,06% |
| Heves | 255 140 | 158 629 | 62,17% |
| Komárom | 232 735 | 140 120 | 60,21% |
| Nógrád | 177 171 | 109 540 | 61,83% |
| Pest | 705 081 | 404 381 | 57,35% |
| Somogy | 266 157 | 148 255 | 55,70% |
| Szabolcs-Szatmár | 419 876 | 219 316 | 52,23% |
| Szolnok | 325 219 | 178 759 | 54,97% |
| Tolna | 192 845 | 111 884 | 58,02% |
| Vas | 209 073 | 145 952 | 69,81% |
| Veszprém | 281 871 | 174 503 | 61,91% |
| Zala | 237 490 | 138 760 | 58,43% |
| Budapest (főváros) | 1 516 134 | 901 611 | 59,47% |
| Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
Eredmények
[szerkesztés]
| Kérdés | Szavazat | Arány | Eredmény | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ✓ igen | ✗ nem | +/– | ✓ igen | ✗ nem | +/– | |||
| 1. | elnökválasztás | 2 145 023 | 2 138 619 | 6 404 | 50,07% | 49,93% | +0,15% | ✓ igen |
| 2. | munkahelyek | 4 088 383 | 208 474 | 3 879 909 | 95,14% | 4,85% | +90,29% | ✓ igen |
| 3. | pártvagyon | 4 101 413 | 198 987 | 3 902 426 | 95,37% | 4,63% | +90,75% | ✓ igen |
| 4. | munkásőrség | 4 054 977 | 216 551 | 3 838 426 | 94,93% | 5,07% | +89,86% | ✓ igen |
1. kérdés: elnökválasztás
[szerkesztés]| 50,07% | 49,93% |
| Az 1. kérdés (elnökválasztás) eredménye | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? | ||||||
| jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában |
Eredmény | |||
| ✓ | Igen szavazat | 2 145 023 | 27,50% | 47,39% | 50,07% | ✓ igen |
| ✗ | Nem szavazat | 2 138 619 | 27,42% | 47,25% | 49,93% | |
| Összesen | 4 283 642 | 54,93% | 94,63% | 100% | ||
| érvénytelen | 242 960 | 3,12% | 5,37% | |||
| Szavazó | 4 526 602 | 58,04% | 100% | |||
| Távolmaradó | 3 272 457 | 41,96% | ||||
| Választójogosult | 7 799 059 | 100% | ||||
2. kérdés: munkahelyek
[szerkesztés]| 95,14% | |
| 4,85% | |
3. kérdés: pártvagyon
[szerkesztés]| 95,37% | |
| 4,63% | |
4. kérdés: munkásőrség
[szerkesztés]| 94,93% | |
| 5,07% | |
Politikai következmények
[szerkesztés]Az első kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka, viszont a fennmaradó három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat.
Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.
Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt,[3] de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
- ↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.
- ↑ 1990.ÉVI NÉPSZAVAZÁS (1990.07.29) A népszavazás országos eredménye. valtor.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A négyigenes népszavazás a valasztas.hu-n
- Kis János: 1989, a víg esztendő, Beszélő, 1999. október
- Korabeli SZDSZ-es kampányfilm a négyigenes népszavazás mellett (youtube)
- Húsz éve volt a négyigenes népszavazás – Múlt-kor.hu, 2009. november 26.
- Nagy tét volt a négyigenes szavazáson – Magyar Hírlap, 2009. november 26.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |