Ugrás a tartalomhoz

Kishely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mestisko szócikkből átirányítva)
Kishely (Mestisko)
Kishely zászlaja
Kishely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterStanislav Baka
Irányítószám090 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség447 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület11,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 34′ 50″49.261111°N 21.580556°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 34′ 50″49.261111°N 21.580556°E
Kishely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kishely (1899-ig Mesztyiszkó, szlovákul: Mestisko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 5 km-re délre, az Ondava jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1414-ben még „Wywaras” alakban említik először. 1427-ben 52 portája volt. 1618-ban már szláv nevén „Meszticzka” alakban szerepel. A makovicai uradalom része volt. 1787-ben 38 házában 312 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MESZTISKA. Tót, és orosz falú Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártfához 2 mértföldnyire, határjának egy nyomása őszi vetést nehezen terem, más két nyomása jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője hasznos, fája van mind a’ két féle.[2]

1828-ban 47 háza volt 378 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Meszticzkó, tót-orosz f., Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 297 r., 71 g. kath. 8 zsidó lak.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A falut 1945. január 19-én súlyos harcok árán foglalta el a szovjet hadsereg. A harcokban a falu szinte teljesen leégett, két lakos meghalt és tíz megsebesült. A házakat még ebben az évben újjáépítették és önkéntes tűzoltó egyesület alakult. A termelőszövetkezet 1948-ban jött létre a községben. 1955-ben új iskolát, 1957-ben új kultúrházat építettek. 1962-ben kereskedés és mozi nyílt a faluban. Az 1970-es években kiépült a vízvezeték-hálózat, mely a falu határában levő forrásokból táplálkozik. A katolikus templomot az 1990-es években renoválták.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 492 lakosából 482 szlovák volt.

2011-ben 471 lakosából 424 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1843-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 16.)