Ugrás a tartalomhoz

Kisvendég

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malé Hoste szócikkből átirányítva)
Kisvendég (Malé Hoste)
Kisvendég zászlaja
Kisvendég zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1329
PolgármesterTeodor Rusnák
Irányítószám956 37
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség409 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület6,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 08′48.700000°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 18° 08′48.700000°N 18.133333°E
Kisvendég weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvendég témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvendég (szlovákul Malé Hoste) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 11 km-re délnyugatra, a Livina patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Vendégit 1329-ben "Wendegy" alakban említik legkorábban. Kisvendégi 1390-ben "Kyswendegy" néven bukkan fel először. Kezdetben a Hont-Pázmány nembeli Bencsend bán birtoka. A 16. századtól a nagytapolcsányi váruradalom része. A 17. századtól a tavarnoki uradalomhoz tartozott. 1570-ben 4 jobbágy és egy zsellérportája volt. 1715-ben 12 adózója lakta. 1828-ban 48 házában 263 lakos élt, akik mezőgazdasággal, bognármesterséggel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Vendég. Két tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék; N. Vendég Kis Vendégnek filiája; határbéli földgyeik hasonlók Zlatnikéhoz."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: "Kis- és Nagy-Vendég, (Hosztye Male, Velke), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a trencséni országutban, Trencsén vmegye szélén, az első 258 kath., 8 zsidó lak., s kath. paroch. templommal; a második 272 kath., 8 zsidó lak. Erdejük derék, de földeik soványak; legelőjük jó. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán." [1]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 435, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 446 lakosából 445 szlovák volt.

2011-ben 436 lakosából 428 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1787-ben épült barokk stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]