Vámosladány
| Vámosladány (Mýtne Ludany) | |||
 | |||
| Kultúrház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1075 | ||
| Polgármester | Štefan Mojzeš | ||
| Irányítószám | 935 56 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 980 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 152 m | ||
| Terület | 17,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166667°N 18.666667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166667°N 18.666667°E | |||
| Vámosladány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vámosladány (szlovákul Mýtne Ludany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában terül el.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 10 km-re délkeletre, a Perec patak partján fekszik. Dobogó tartozik hozzá.
Élővilága
[szerkesztés]Vámosladányban hosszabb ideje van tudomásunk gólyafészekről. 2011-ben három, 2012-ben két fiókát számoltak össze az egyik, 2023-ban 4 fiókát a másik fészekben.[2]
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 2. században is éltek emberek.
Első írásos említése a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található „Villa Ludany" néven. Ludányt az 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik. 1388-tól a lévai váruradalom része, a középkorban vámszedőhely volt, vámszedési és piactartási joggal rendelkezett. 1536-ban 22 adózó portával rendelkezett; a faluban egy szabad, valamint cipész és kereskedő is élt. 1601-ben 67 háza volt. 1663-ban a török az egész falut elpusztította. 1715-ben 23 adózója és egy szabadja volt, továbbá malom és kocsma is található a településen. 1828-ban 102 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. A mult század végén, a mikor az Eszterházyak voltak az urai, nagy marhatenyésztése volt. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Kath. temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült. Ide tartozik Dobogó puszta is. Postája van, távirója és vasúti állomása Léva."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették. 1947-ben és 1948-ban magyarországi szlovákok települtek a községbe.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1260 lakosából 1170 magyar és 39 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1251 lakosából 1218 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 1323-an lakják, ebből 1303 magyar és 17 szlovák anyanyelvű.
1910-ben 1279 lakosából 1255 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1295-en lakják, ebből 1222 magyar és 56 csehszlovák.
1930-ban 1392 lakosából 1181 magyar és 186 csehszlovák volt.
1941-ben 1332 lakosából 1311 magyar és 17 szlovák.
1991-ben 948-an lakják, ebből 506 magyar és 434 szlovák.
2001-ben 897 lakosából 481 szlovák és 410 magyar volt.
2011-ben 973 lakosából 590 szlovák és 360 magyar volt.
2021-ben 980 lakosából 657 (+11) szlovák, 240 (+29) magyar, 1 (+4) cigány, 4 (+2) egyéb és 78 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született Kmoskó Béla (1872-1957) lévai ügyvéd
- Itt hunyt el 1911-ben Czobor Vilmos plébános, költő.
Látnivalói
[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. század végén épült kora gótikus stílusban. 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építették át.
- Református temploma 1785-ben, tornya 1802-ben épült.
- Kápolnája 19. századi.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
- ↑ ma7.sk
- ↑ [1]
Források
[szerkesztés]- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187-188.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- E-obce.sk
- [[https://web.archive.org/web/*/http://www.sprievodcaslovenskom.sk/?make=mapa&id=4004&obec=1193&pl=obcesk halott link] Községinfó][halott link]
- Vámosladány Szlovákia térképén
- A község régió honlapján
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
