Kuzma (Atyina)
| Kuzma | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Atyina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33522 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 257 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″45.629255°N 17.483325°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″45.629255°N 17.483325°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuzma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kuzma falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőcétől légvonalban 23, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 14 km-re nyugatra, a Papuk-hegység területén, a Čelia és Stari-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is lakott volt. Plébániatemplomát 1334-ben „Item ecclesia sanctorum Cosme et Damiani”[3] alakban említik a pápai tizedjegyzékben. A falu feletti erdőben találhatók a középkori település Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomának maradványai, melyről a falu a nevét kapta. A plébániát 1495-ben is megemlítik. Márton nevű plébánosát 1501-ben említik „Martinus plebanus de sancto Cosma et Damiano” alakban.[3]
A mai település valószínűleg a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kusma” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuzma” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuzma” néven 51 házzal, 312 ortodox vallású lakossal szerepel.[5]
1857-ben 193, 1910-ben 277 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falu teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A hadművelet során a falu teljesen elpusztult. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 193 | 181 | 194 | 226 | 240 | 277 | 251 | 295 | 137 | 188 | 158 | 108 | 55 | 25 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai a falu feletti erdőben.
- A település központjában állt az 1945 után épített pravoszláv harangtorony. A fából ácsolt építmény 1991-ben a háború során pusztult el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Buturac, Josip: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine. Starine JAZU, 59/1984. (Hozzáférés: 2018. május 27.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 363. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
