Korija
| Korija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Verőce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33404 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 648 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 17° 19′ 06″45.856650°N 17.318333°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 17° 19′ 06″45.856650°N 17.318333°E | |
 | |
Korija falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a 2-es számú, Drávamenti főút mentén Verőce és Bakva között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Korija területe már ősidők óta sűrűn lakott volt. A Verőcét nyugatról elkerülő út építését megelőző régészeti feltárások során a különböző korokból származó település sorának maradványai kerültek elő. A faluhoz legközelebb eső Korija nevű lelőhelyen, a főúttól északra fekvő mezőgazdasági területen a 2005. október 21. és november 5. közötti ásatások során a leendő út nyomvonalát 280 méter hosszúságban és 17 méter szélességben tárták fel. Itt egy valószínűsíthetően északnyugat-délkeleti fekvésű történelem előtti település kis részét sikerült feltárni. A tíz nagyobb és négy kisebb objektum, valamint a számos cseréptöredék alapján itt a bronzkori Balaton-Lasinja kultúrához tartozó település nyomaira találtak. A faluhoz ugyancsak közel estek a Kiškorija jug és a Kiškorija sjever nevű lelőhelyek. Az előbbin római vidéki település maradványait találták, melyet a 2. századtól az 5. századig laktak, de egy 9. századi településre is akadtak itt. Kiškorija sjeveren kora vaskori település maradványa került elő.
Ezek alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a falu határa a bronzkortól a középkorig folyamatosan lakott volt. Feltételezések szerint itt feküdhetett a középkorban „Zenthambros” néven említett település is, melynek plébániáját 1334-ben „Item ecclesia sancti Ambrosii” alakban említi a zágrábi egyházmegye tizedjegyzéke és amelyet később is, 1417-ben, 1437-ben és 1439-ben is említenek.[2] A középkori település valószínűleg 1552-ben Verőce várának elestekor pusztult el.
A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu területe még ezután is több, mint száz évig pusztaság maradt. Első írásos említése pusztaként 1754-ből származik. Térképen csak a 19. század első felében második katonai felmérés térképén találjuk először majorként „Koria” alakban. 1864-ben a verőcei uradalom részeként említik.
A településnek 1857-ben 54, 1910-ben 256 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a magyar anyanyelvű volt. Az iskolai oktatás 1913-ban még csak egy magánházban indult a településen, majd 1924-ben megnyílt az első iskola is. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben csaknem teljes lakossága (95%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 767 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoznak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 54 | 0 | 207 | 198 | 268 | 256 | 0 | 522 | 756 | 851 | 884 | 867 | 805 | 860 | 858 | 767 |
(1869-ben és 1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1931-ig településrészként.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Sarlós boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 2008 és 2009 között épült. Az első szentmisét 2009. december 21-én tartották benne.
Kultúra
[szerkesztés]A faluban máig aktív nyugdíjasklub működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Omladinac labdarúgóklubot 1998-ban alapították.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt élt és alkotott 1968-ban bekövetkezett haláláig Mara Matočec népi író, költő, drámaíró és parasztpárti politikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Iarh.hr:Virovitica – Korija Archiválva 2018. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
