Ugrás a tartalomhoz

Bačevac (Gradina)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bačevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségGradina
Jogállásfalu
Irányítószám33411
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség285 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 17° 28′ 52″45.861000°N 17.481000°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 17° 28′ 52″45.861000°N 17.481000°E
SablonWikidataSegítség

Bačevac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Verőce központjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Lukács és Gradina között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu területe már a középkorban is lakott volt. Ezt igazolják a Kiselica felé vezető út hídjának közelében 1995-ben feltárt régészeti lelőhely középkori leletei. Az itt állt települést valószínűleg az 1532-es török hadjárat pusztította el. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. A betelepülő horvát családok Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről jöttek.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vacsovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bachevacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bacsevacz” néven 52 házzal, 349 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.

A településnek 1857-ben 378, 1910-ben 608 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 13%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1923. július 26-án nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a település harmada, mintegy 35 ház égett le. 1938-ban megalapították az önkéntes tűzoltóegyletet. 1991-ben 494 főnyi lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 370 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
378 424 455 517 552 608 630 699 697 701 656 600 534 494 475 370

Nevezetességei

[szerkesztés]

A faluban már 1757 óta állt egy fa harangláb. A 20. század elején a falu közepén egy kis Jézus szíve kápolnát építettek, mely mindössze 4 m² területű volt. Már ekkor felmerült az igény egy nagyobb kápolna építésére. Végül úgy határoztak, hogy megvásárolják a kápolna mögötti házat és ezt alakítják át kápolnává. A munkák 1960. július 20-án meg is kezdődtek, de a kommunista hatóságok sokáig hátráltatták az építést, így az csak 1962-re fejeződhetett be. Mivel a falu nagy részét elpusztító nagy tűzvész Szent Anna napján történt a hívek akaratából a kápolnát az ő védelme alá helyezték. A kápolnát 2007-ben teljesen megújították.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a gradinai elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Az NK Brana Bačevac labdarúgóklubot 1975-ben alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)