Bátorhegy
| Bátorhegy | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Štefanco | ||
| Irányítószám | 090 05 (pošta Krajná Poľana) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 474 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 374 m | ||
| Terület | 8,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 06″, k. h. 21° 40′ 39″49.385000°N 21.677500°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 06″, k. h. 21° 40′ 39″49.385000°N 21.677500°E | |||
| Bátorhegy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bátorhegy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bátorhegy (1899-ig Krajnó-Bisztra, szlovákul: Krajná Bystrá) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 15 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett található.
Története
[szerkesztés]A települést 1573 és 1598 között alapították a makovicai uradalom területén. 1618-ban „Biztra” alakban említik először. Lakói fazsindelykészítéssel, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 39 házában 252 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa G. Áspermont Uraság, legelője elég, fája is tűzre; de mivel réttye, és földgye nem olly termékeny, a’ harmadik Osztályba számláltatott.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, F. Komarnikhoz 1/4 órányira: 3 r., 524 g. kath., 6 zsidó lak. Határa hegyes, kősziklás és sovány, erdeje elég.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A háború után sokan elköltöztek a községből. 1944-ben területén partizáncsoportok tevékenykedtek, ezért a németek a falut kiürítették és felgyújtották. 1945 után lakói részben Kassa üzemeiben, részben magángazdaságaikban dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 322, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 335 lakosából 232 szlovák 72 ruszin és 23 cigány volt.
2011-ben 384 lakosából 209 szlovák 132 ruszin és 13 cigány volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1917-ben Vasiľ Biľak közgyűlöletnek örvendő csehszlovák neosztálinista kommunista politikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
