Ugrás a tartalomhoz

Felsőkomaróc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Komárov (okres Bardejov) szócikkből átirányítva)
Felsőkomaróc (Komárov)
Felsőkomaróc zászlaja
Felsőkomaróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1355
PolgármesterJozef Bednár
Irányítószám086 11 (pošta Hrabovec)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség455 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület7,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 55″, k. h. 21° 21′ 04″49.281944°N 21.351111°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 55″, k. h. 21° 21′ 04″49.281944°N 21.351111°E
Felsőkomaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkomaróc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkomaróc (szlovákul: Komárov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 7 km-re keletre, a Tapoly jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település területén már a korai bronzkorban is éltek emberek.

1355-ben a makovicai uradalom birtokjegyzékében említik először. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban. 1473-ban Bártfa város birtoka lett. 1492-ben épült régi temploma. A 15. században a lengyelek elleni harcokban a település elnéptelenedett. A 16. századtól malom és fűrésztelep működött a községben. A 18. századtól a Büdöskúthy család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMARÓCZ. Komarno.Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bideskúti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hrabócznak szomszédságában, és annak filiája, határja jó, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelőjök, fájok elég van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komarócz, Sáros v. tót falu, a Tapoly mellett, Bártfához keletre 1 mfld: 331 kath., 31 zsidó lak. Mind földe, mind rétje igen jó; erdeje, vizimalma, s két nemes udvara van. F. u. Bideskuthy.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

A II. világháborúban egyike volt azon szerencsés településeknek, melyeket elkerültek a harcok.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 210, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 409 lakosából 408 szlovák volt.

2011-ben 430 lakosából 415 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1856-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]