Kolossó
Kolossó (Kľušov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1332 | ||
Polgármester | Jozef Valko | ||
Irányítószám | 086 22 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1081 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 317 m | ||
Terület | 15,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 14′ 53″, k. h. 21° 15′ 29″49.248056°N 21.258056°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 53″, k. h. 21° 15′ 29″49.248056°N 21.258056°E | |||
Kolossó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolossó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kolossó (1899-ig Klyussó, szlovákul: Kľušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 5 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1330-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLUSSO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához fél mértföldnyire, ’s eredeti helye klobusiczky Uraságoknak, határja Fricskéhez hasonlító.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klussó, Sáros v. tót falu, Bártfához délre 1/2 mfld: 665 kathol., 6 zsidó lak. Jó határ. Erdő.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 967 lakosából 949 szlovák volt.
2011-ben 1039 lakosából 992 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.