Ugrás a tartalomhoz

Ivánháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ivanovce szócikkből átirányítva)
Ivánháza (Ivanovce)
Ivánháza zászlaja
Ivánháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1398
PolgármesterMária Hládeková
Irányítószám913 05
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1032 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület15,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278°N 17.904722°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″48.830278°N 17.904722°E
Ivánháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ivánháza (1899-ig Ivanócz, szlovákul Ivanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Trencséntől 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb oldalán, a 61-es út mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a régészek az i. e. 40000 körüli időből a szeletai kultúra telepének nyomait tárták fel. Kerültek elő leletek, főként kőszerszámok az i. e. 2. évezredből is. Az i. e. 16. században a hévmagyarádi kultúra népének települése állt itt, de megtalálták a kora bronzkor emberének eszközeit, cserépmaradványait is.

A települést 1398-ban „Iwany” néven Luxemburgi Zsigmond oklevelében említik először, melyben a beckói uradalmat hívének, Stíbornak adja. 1471-ben Hunyadi Mátyás oklevelében „Iwanovche” alakban szerepel. Ivánháza lakóiról először a beckói uradalom 1522-ből származó urbáriumában lehet olvasni. Ebben említés történik a falu bírójáról, Holár Fábiánról és név szerint fel vannak sorolva az esküdtek is. A község lakói a mezőgazdaságban megtermelt javakból éltek. A 16.17. században a község földesurai a beckói vár urai voltak. 1598-ban a Bánffy és Nádasdy családok, majd 1648-tól, a Bánffyak kihalásától birtokai több nemesi családhoz kerültek. Többek közt a Révay, Rakovszky, Berényi, Serényi, Eszterházy, Szulyovszky és Erdődy családoknak voltak birtokaik a községben. 1664-ben a török adójegyzékben említik, hogy Paksa Márton bíró a falu lakosai nevében 11199 akcse adót fizetett. 1784-ben a népesség összeírásban 107 házában 700 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „IVANÓCZ. Ivanovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kochanóczhoz, mellynek filiája, nem meszsze, határja Felső Kohanóczhoz hasonlító.[2]

1828-ban 99 házban 981 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ivanocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, a Trencsénhez vivő országutban, a mondott várostól délre 2 mfldnyire. Határja egy a legjobbak közül való a megyében. Vannak jó szántóföldjei, legelője, rétje, erdeje. Lakja a Mlacsoviczi irtásokkal együtt 302 kath., 458 evang., 60 zsidó lak. F. u. többen közbirtokosok.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 638 lakosából 565 szlovák, 46 német, 7 magyar anyanyelvű és 20 csecsemő; ebből 335 evangélikus, 253 római katolikus és 50 zsidó vallású volt.

1910-ben 911 lakosából 861 szlovák, 25 német, 18 magyar és 7 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 800 lakosából 787 szlovák volt.

2011-ben 915 lakosából 858 szlovák, 7 cseh, 2-2 magyar, ukrán és német, 1 egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt hunyt el 1893-ban Kubicza Pál, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]