Felsővesztény

	Felsővesztény (Horné Vestenice)
	; Felsővesztény zászlaja
	; Felsővesztény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	Pavol Foltán
Irányítószám	972 22 (pošta Nitrica)
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	629 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	255 m
Terület	9,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″48.711944°N 18.431944°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″48.711944°N 18.431944°E
	Felsővesztény weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővesztény (1899-ig Felső-Vesztenic, szlovákul Horné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétőltól 17 km-re délnyugatra, a Nyitrica-patak jobb partján fekszik.

Története

A mai község területén már a 10. században szláv erődítmény állt.

Maga a falu valószínűleg a 11. században keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Vestinic” alakban említik először, amely ekkor említi Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is. A templom maradványai a Horka nevű dombon láthatók, közelében a régészeti feltárás során ezüst karperec került elő. 1349-ben „Wezthenicz Superior” néven szerepel írott formában. 1553-ban 12 portával adózott. 1663-ban a töröknek fizetett adót. A faluban vámszedőhely és postaállomás is volt, lakói a 18. században szőlőt és sáfrányt termesztettek. 1715-ben 25 adózó háztartása volt. A szkacsányi uradalomhoz tartozott, 1777-től a község kegyura a nyitrai káptalan volt. 1778-ban 62 házában 403 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek.”^[2]

1828-ban 81 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, házalással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, 564 kath. lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; középszerű szántóföldek. Lakosai a két Vesztenicznek ugynevezett sárfányosok, kik sáfránynyal, és mindenféle portékákkal az egész országban széljel járnak. F. u. a nyitrai káptalan. Privigyéhez délre 2 1/2 órányira.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Vesztenicz, tót község, a hasonnevű völgyben. Két sorban épült házai közt a Csihocz nevü hegyi patak foly keresztül. Lakosainak száma 449, vallásuk r. kath. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Kath. temploma a falun kivül, egy Huorka nevü dombtetőn áll. Építési ideje ismeretlen, de tény, hogy 1500-ban már fennállott. Kőfallal van körülvéve. A falu 1866 óta három ízben majdnem teljesen leégett. Lakosainak nagy része gyümölcstermeléssel és kereskedéssel foglalkozik. E község - úgy mint Alsó-Vesztenicz - a XIV. század közepén a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak és a nyitrai székeskáptalan voltak.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

A községben kőbánya működik.

Népessége

1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 615 lakosából 606 szlovák volt.

2011-ben 620 lakosából 602 szlovák volt.

2021-ben 629 lakosából 597 szlovák, 2 magyar, 1 cigány, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban, a 17. század második felében bővítették. A 18. század második felében bővítették és barokk stílusban építették át.
Határában egy 1798-ban horvát kereskedők által emelt kereszt található.

Híres emberek

Itt született 1869. szeptember 21-én Ernyey József egyetemi tanár, publicista, gyógyszerészeti szakíró, az Országos Természettudományi Múzeum főigazgatója.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
↑ ma7.sk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 27.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]