Híres esztergomiak listája

Ez az Esztergomhoz köthető híres személyek listája.

Itt születtek

Vajk, azaz Szent István 975-ben. Nevét viseli a Szent István-lépcső, a Szent István-díj, a Szent István tér (Esztergom), a strandfürdő, egy középkori városrész és korábban a Szent István Gimnázium (Esztergom).
Boldog Özséb 1200 körül, a pálos rend megalapítója
Boldog Jolán (Esztergom, 1235/39 – Gniezno, 1298. június 11.) magyar hercegnő
Bottyán János (Vak Bottyán) kuruc tábornok 1643-ban. Kúriája ma a városháza. Nevét utca és híd is őrzi.
Farkas András vagy humanista nevén Andreas Lupus 16. századi magyar író
Borovszky Lénárd János (1792. május 21.) benedek rendi áldozópap, főapáti szentszéki ülnök
Faragó Cyrill (1799) költő, minorita rendi szerzetes
Bády Valér, ferences rendi szerzetes Szentgyörgymezőn, 1811-ben. 2018-ban utcát neveztek el róla.
Feichtinger Sándor, botanikus, városi főorvos, iskolaigazgató, királyi tanácsos és képviselő 1817. november 17-én
Bády Izidor János, benedek rendi tanár, Szentgyörgymezőn 1820. december 27-én
Rényi György honvédtiszt 1829-ben
Horváth Géza 48-as honvéd, aki a szabadságharc számos fontos csatájában vett részt, országgyűlési képviselő. Nevét viseli a Horváth Géza sor Szentgyörgymezőn.
Rudinai Molnár István 1851-ben. A Kertészeti Egyetem jogelődjének igazgatója, európai hírű gyümölcsész, szőlész, borász. Nevét ma utca viseli.
Földváry István költő, a Petőfi Társaság tagja 1855. június 21-én, és itt is halt meg 1910. január 13-án.
Kőrösy László, író, irodalomtörténész (1856–1918). Nevét ma kollégium viseli a városban.
Újlaki Géza író 1857. március 6-án
Faragó József, grafikus, 1866-ban
Pázmány Zoltán, jogi- és bölcseleti doktor, jogakadémiai tanár Szentgyörgymezőn, 1869. március 26-án
Einczinger Ferenc, festőművész 1879. augusztus 5-én és itt is halt meg 1950. április 17-én.
dr. Kubovich Ignác ügyvéd 1881–1942, a Kubovich-tanya /Gubó-tanya/ egykori tulajdonosa
dr. Berényi Zsigmond orvos, 1882-ben. A Vízivárosban utcát neveztek el róla.
Gróh József, jogász, érseki jogtanácsos 1883. március 8-án
Gróh Gyula, kémikus, oktató 1886-ban
Munkácsy Kálmán író, újságíró a Pesti Hírlap tudósítója, az Esztergom és Vidéke szerkesztője 1866. július 31-én született Esztergomban, és ugyanitt halt meg 1901. október 18-án
Révész Béla író, újságíró 1876. február 17-én
Zsolt Nándor, hegedűművész 1887. május 12-én. Nevét ma zeneiskola őrzi a városban.
Mattyasovszky Ilona, filmszínésznő 1892. március 31-én
Bajor Ágost festő, grafikus 1892. szeptember 17-én. Nevét viseli a Bajor Ágost Művelődési ház és Kultúrmozgó
Vörös Béla, szobrászművész 1899-ben
Magyarász Imre festőművész 1905-ben
Városi István író, költő, tanár, műfordító 1905. november 23-án. Itt is halt meg 1978-ban.
Duka Zólyomi Norbert szlovákiai magyar politikus, orvostörténész 1908. augusztus 10-én
Környey László, festőművész 1911-ben
Czimbalmos Szabó Kálmán, festőművész 1914-ben
Kollányi Ágoston, író, rendező 1913. november 6-án
Albrecht Elvira fényképész 1920. május 16-án
Iván József színész, operaénekes 1925. február 24-én
Kurtág Márta zongoraművész 1927. október 1-jén
Czuczay József, kovácsművész, 1929-ben
Palásthy György filmrendező 1931-ben
Till László úszó, Európa-bajnok 1935. január 31-én
Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok vívó 1935. november 15-én. Nevét a városi sportcsarnok vette fel.
Horváth György, kovácsművész 1938-ban
Mártonffy Mária, színésznő 1939-ben
Székely Ildikó, ötvösművész 1944-ben
Sipeki Gyula, fotóművész 1945-ben
Morvay László festőművész 1947-ben
Kollár István, fotóművész 1950-ben
Győrössy Ferenc altábornagy, az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka 1950. július 14–én
Kollár György, festőművész (1950–1992)
Szekeres János, természetfotós 1950-ben
Horányi László, színész 1951. február 10-én. Az Esztergomi Várszínház művészeti igazgatója, 2006 óta önkormányzati képviselő.
Rátonyi Gábor, Zugló volt polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja 1952. szeptember 11-én
Várady Eszter író, a Helischer József Városi Könyvtár igazgatója 1953-ban
Szabó Imre, környezetvédelmi miniszter (2008–) 1953. április 1-jén
Szendi Gábor, forgatókönyvíró, dramaturg, pszichológus 1954-ben
dr. Arató Géza pszichiáter, közéleti személyiség 1954. április 22-én
Kenyeres József, válogatott kézilabdázó, olimpikon 1955. március 2-án
Tölgyessy Péter, jogász, politikai elemző, 1957. szeptember 15-én
Mudrák Attila, fotóművész 1958-ban. Máig évente jelenik meg esztergomi fényképeiből naptár.
Pusztaszeri Kornél, színész 1960. április 20-án, Pumukli, Martin Lawrence és Jackie Chan magyar hangja.
Zrínyi Miklós hatdanos Kick-box mesteredző, szövetségi kapitány 1960. április 28-án
Kaposi Tamás, festőművész (1966–1991)
Kovács Melinda, fotóművész 1969-ben
Krempf Réka a WIBF kisharmatsúlyú világbajnoka 1976. szeptember 4-én
Hajnal Tamás (1981. március 15.) magyar labdarúgó, a német Borussia Dortmund játékosa
Balla András 1945 fotóművész

Itt tanultak

Kárpáti Aurél (Cegléd, 1884. december 5. – Budapest, 1963. február 7.) író, kritikus a bencés gimnázium, majd a tanítóképző diákja volt.
Prohászka Ottokár egyházi író, székesfehérvári püspök, a keresztényszocializmus képviselője, az MTA tagja, aki pályáját is a városban kezdi meg. A belvárosban emléktáblát állítottak neki.
Az esztergomi Hittudományi Akadémián végzett 1972-ben Harrach Péter.
A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett:
- Nádas György
- Kóka János volt gazdasági miniszter
- ifj. Latabár Kálmán színész
- Horányi Özséb villamosmérnök, egyetemi tanár.
- Glattfelder Béla politikus
- Bubik István színész
Itt tanult Baross Gábor, a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa 1861 és 1865 között. Az iskola falán emléktáblája van.
Martsa Alajos, fotóművész (1908- Pozsony – 1979, Esztergom) Esztergomban tanult és dolgozott, nevét utca őrzi a városban.
Itt tanult és később tanított dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek, az MTA levelező tagja, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.
A Tanítóképző Főiskolán tanultak
- György László színész
- Török Ferenc és
- Skultéti Róbert filmrendezők.
- Belicza József fővárosi igazgató-tanító.
Bodri Ferenc, művészeti író középiskoláit a Szent Imre Gimnáziumban végezte 1942 és 1950 között, majd a városban tanított a hatvanas években.
Perényi Kálmán (1863–1935) író, költő, alispán. Több lapot alapított Esztergomban.
Rényi Rezső (1827–1899) író, a bencés gimnázium diákja.
Erdélyi Ignác (Zsigárd, 1828. február 8. – 1885. augusztus 15.) misszionárius a papneveldében tanult.
Fischer-Colbrie Ágoston (Zseliz, 1863. október 16. – Kassa, 1925. május 17.) a latin rítusú katolikus egyház kassai püspöke Magyarországon, majd később Csehszlovákiában
Bubnics Mihály (Pozsonyborostyánkő, 1877. május 22. – Rozsnyó, 1945. február 12.) rozsnyói megyés püspök
Csárszky József (Egbell, 1886. május 9. – Kassa, 1962. március 11.) a latin rítusú katolikus egyház püspöke Csehszlovákiában
Haynald Lajos (Szécsény, 1816. október 3. – Kalocsa, 1891. július 4.) teológiai doktor, bibornok-érsek, erdélyi katolikus püspök
A papneveldében
- Bedeő Pál egyházi író, katolikus plébános
- Belus Ferenc Jezsuita rendi szerzetes
- Burián Pál (Balassagyarmat, 1790. január 19.–Kolozsvár, 1860. október 12.) antikvárius
- Caban András (Czaban András) (Szelcse, december 7. – Komjáti, 1860. május 2.) plébános
- Ürge Ignác (Zsigárd, 1840. október 14. – Kína, 1898) lazarista szerzetes és hittérítő Kínában
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.
Bozóky Mihály (Kicsind, 1755–1839) kántor, jegyző
Cherny József (Szakolca, 1812. január 28. – Budapest, 1886. augusztus 12.) jogász, egyetemi tanár, benedek rendi szerzetes
Cseh János (Ecséd, 1803. március 20. – Eger, 1885. július 27.) katolikus pap
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója 1960-ban

Itt éltek, élnek vagy dolgoznak

Marcus Aurelius 170 környékén Elmélkedésinek 12. fejezetét Solvában írta.
A Nibelung-ének szerint Attila, hun uralkodó Esztergomban (németül Gran) tartózkodott.^[1]^[2]
Géza fejedelem. Nevét szakiskola vette fel
Bajóti Simon, spanyol származású ispán, várkapitány, aki Esztergom várát védte 1242-ben a tatárok ellen.
A mai Siszler út környékéről (egykori Újfalu) indult keleti útjára Julianus barát.^[3] Utcát neveztek el róla.
Regiomontanus, matematikus, csillagász, asztrológus Vitéz János meghívására érkezett Esztergomba 1467-ben. Nevét utca viseli.
Itt élt Bakócz Tamás esztergomi érsek, hercegprímás, az egyetlen magyar bíboros, aki eddig pápaválasztáson szavazatokat kapott.
Rozetti Lázár, Bakócz Tamás titkára, aki Magyarország első nyomtatott térképét, a Tabula Hungariae-t készítette 1528-ban.^[3]
Aragóniai Beatrix, I. Mátyás halála után Esztergomban rendezte be udvarát.^[4]
Nagy Máté, várkapitány. Részt vett 1526-ban a Mohácsi-csatában, ahonnan élve megmenekült, maradék katonáival hazasietett és azonnal megszervezte Esztergom védelmét. A várat sikerrel megvédelmezte a törökök ellen.
Vitéz János bíboros, esztergomi érsek, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás nevelője. Nevét viseli a Pázmány Egyetem esztergomi kara
Itt halt meg 1594. május 30-án Balassi Bálint, költő. Nevét viseli egy múzeum, egy általános iskola, és a Balassa Bálint Társaság.
Claudio Monteverdi itáliai zeneszerző 1595-ben jelen volt Esztergom ostrománál a mantovai herceg kíséretében. Nevét egy kórus és egy utca is őrzi.^[3]
Besze János (Szendrő, 1811 – Arad, 1892), liberális politikus, az országgyűlés tagja 1848 és 1861 között Esztergomban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Nevét ma utca viseli.
Itt halt meg 1847. április 5-én Rumy Károly György történész, író, polihisztor.
Kollányi Ferenc (1863–1933) egyháztörténész, az MTA tagja Esztergomban tanult, 1880-tól vízivárosi, 1890-től 1893-ig belvárosi segédlelkész volt. Értékesek az esztergomi érsekség történetére vonatkozó közleményei.
Babits Mihály és Török Sophie. Nyaralójuk ma múzeumként működik. Sokáig Babits nevét viselte a városi könyvtár, ma általános iskola van róla elnevezve.
Mátéffy Viktor prépost, pápai prelátus a 20. század első felében mintegy 20 éven át volt plébános Esztergomban, közel ugyanennyi ideig volt az esztergomi választókerület országgyűlési képviselője és a város gazdasági életének egyik vezető személyisége.
Baróti István orgonaművész, tanár 1975 óta a főszékesegyház orgonistája.
Nemere István író 1972-től.
Itt alapított repülőgépgyárat idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.
Nyugdíjazásától itt élt Paskai László bíboros.
Andráskó István, festőművész 1951 óta
Barcsai Tibor festőművész, 1967 óta
Bárdos Annamária, keramikusművész
Fehér Gyula pápai prelátus, esztergomi nagyprépost, felsőházi tag 1885-től haláláig nagyrészt a városban élt
Havas Sándor iparművész
Kántor János festőművész
Kaposi Antal festőművész 1959-től haláláig Esztergomban élt és dolgozott.
Kaposi Endre festőművész 1959-től
Kocsisné Gerencsér Anna, festőművész, a Vitéz János Főiskola tanára (Kolozsvár, 1911–)
Kovács József (Kúttej, 1931–), fafaragó
Pirchala Imre (Nyitrapereszlény, 1904–) festőművész 1945-ig a városban dolgozott
Prunkl János (Tokod, 1939–) festőművész 1964 óta
Süttő Ferenc (Érsekújvár, 1941–) keramikusművész
Szabó István, (1927, Földeák –) festőművész a 70-es évek óta
Tamási Péter, festőművész
Varga Dezső, a Keresztény Múzeum restaurátora
Végvári I. János, festőművész 1959 óta
Vincze László (Szamoskér, 1934–), festőművész 1960 óta
Beszédes Sándor, fényképész 1868–1889-ig Esztergomban dolgozott
Vigovszky István (Kolozsvár, 1930–), fotóművész 1952 óta
Dévényi Iván (Cegléd, 1929 – Esztergom, 1977), művészeti író 1951-től
Lepold Antal (Szentfülöp, 1880 – Bécs, 1971), író, Esztergom történetének kutatója
Mucsi András (Szentes, 1929–) művészettörténész, a Keresztény Múzeum tudományos munkatársa
Bányai Kornél (Újbánya, 1897. augusztus 26. – Homok, 1934. augusztus 31.), költő. 1927-ben a Forrás antológiának szerkesztője, az Esztergom-tábori polgári iskola tanára. 2007-ben emléktáblát állítottak neki a városrészen.^[5]
Berda József (Budapest, 1902. február 1. – Budapest, 1966. július 6.), költő több műve született esztergomi tartózkodásai alatt.
Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.), költő, nyelvtudós Esztergomban tanult. Nevét utca viseli.
Csepreghy Ferenc (Szálka, 1842. augusztus 15. – Göbersdorf, 1880. február 6.), író, drámaíró. Tanulmányait is Esztergomban végezte
Csoóri Sándor (Zámoly, 1930–) költő, esszéíró, prózaíró a 70-es évektől gyakran tartózkodott Esztergomban, ahol több írása is született.
Féja Géza (Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) író, publicista, szociográfus, az esztergomi Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese. Nevét viseli a Féja Géza Közösségi ház Esztergom-Kertvárosban
Jókai Mór többször megfordult Esztergomban. Itt született A tengerszemű hölgy és a Százszorszépek.
Majer István (Mocsonok, 1813. augusztus 8. – Esztergom, 1893. november 21.) író, főpap, érseki helynök, a tanítóképző első igazgatója. Nevét viseli az egykori tanítóképző, ma egyetemi kar utcája.
Maszlaghy Ferenc (Budapest, 1839. november 14. – Esztergom, 1917. április 21.) író, főpap, Esztergomban líceumi tanár
Németh László (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) író a 30-as években Sátorkőpusztán töltött el sok időt apósa birtokán.
Nulassy Antal Ignác (Székesfehérvár, 1820. január 19. – Bakonybél, 1900. szeptember 18.) költő a bencés gimnáziumban tanított.
Onagy Zoltán (Budapest, 1952–) író ma is Esztergomban él és dolgozik
Temesvári Pelbárt író, hitszónok. Nevét viseli az esztergomi ferences gimnázium.
Packh János építész, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alakja, a főszékesegyház főépítésze 1839. október 9-én gyilkosság áldozata lett Kossuth Lajos utcai lakásán.
Hild József építész a bazilika építését fejezte be. Nevéhez fűződik a Főszékesegyházi Könyvtár, az Ószeminárium, a Deák Ferenc utca 2 alatti levéltári épület és a Takarékpénztári palota épülete. Nevét egy utca őrzi a Bánomban.
Rogerius mester (? – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikairó, váradi kanonok, aki részletes leírást adott a korabeli királyi városról.
Kiss Ferenc, olimpikon^[6]
Szendrey-Karper László, gitárművész, itt alapított nemzetközi gitárfesztivált 1973-ban.
Gózon Gyula, színész.
Prokopp Mária művészettörténész 1957-ben érettségizett a városban, és máig ott dolgozik.
Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2. – Kistarcsa, 1953. január 11.) püspök a bencés gimnázium diákja volt.
Fórián István gépészmérnök a Magyar Suzuki Zrt. egykori vezérigazgató-helyettese
Szállási Árpád – orvos, orvostörténész itt hunyt el 2012. július 9-én.

Jegyzetek

↑ The Nibelungenlied by Anonymous - Project Gutenberg. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 31.)
↑ Die Nibelungen-Handschrift C digital - Aventiuren. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 14.)
↑ ^a ^b ^c Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700–1990
↑ http://www.mult-kor.hu/20090929_kalauz_a_magyarorszagi_reneszanszhoz
↑ Hídlap - Emléktábla Bányai Kornélnak^{[halott link]}
↑ Egy elfelejtett esztergomi olimpikon | ekór-lap

Kapcsolódó szócikkek

[1] The Nibelungenlied by Anonymous - Project Gutenberg. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 31.)

[2] Die Nibelungen-Handschrift C digital - Aventiuren. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 14.)

[utcak-3] Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700–1990

[4] ttp://www.mult-kor.hu/20090929_kalauz_a_magyarorszagi_reneszanszhoz

[5] Hídlap - Emléktábla Bányai Kornélnak^{[halott link]}

[6] Egy elfelejtett esztergomi olimpikon | ekór-lap

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]