Petyke
| Petyke (Donje Novo Selo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Csótnémeti |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32245 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 376 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 06″, k. h. 19° 00′ 00″45.135000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 06″, k. h. 19° 00′ 00″45.135000°N 19.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petyke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petyke (horvátul: Donje Novo Selo, 1900-ig Novo Selo) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Vukovártól légvonalban 23, közúton 29 km-re délre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. Neve „Pethke” alakban nemesi név részeként 1435-ben a pécsváradi konventnek Pálóci György esztergomi érsek részére küldött jelentésében bukkan fel először.[2] Ezután ugyancsak nemesi nevekben találjuk „Pethke”, illetve „Peghke” változatokban többször is a 15. század folyamán.[3] Utoljára 1507-ben Perényi Imre nádor oklevelében találjuk.[4] Környéke is sűrűn lakott volt a középkorban, de ezek a települések részben a török uralom idején, részben a felszabadító harcok során elnéptelenedtek. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Novo Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszello” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszello” néven 80 házzal, 407 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 424, 1910-ben 848 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 97,4%-a horvát, 2%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99,7%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság legnagyobb része elmenekült. A lakosság csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 498 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 424 | 433 | 544 | 500 | 591 | 848 | 597 | 639 | 719 | 801 | 749 | 852 | 718 | 638 | 638 | 498 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. Fő termények a gabonafélék, a napraforgó, a cukorrépa és a takarmánynövények.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Spačva” kulturális és művészeti egyesületet 1989-ben alapították a helyi hagyományok megőrzésére. Tevékenységüket különösen a lassan feledésbe merülő régi népdalok összegyűjtésének szentelték.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a csótnémeti általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik. Az épület nem nagy, két osztályterem, konyha, kazánház és mellékhelyiségek találhatók benne. Körülötte nagy udvar található. A horvátországi háború utáni időben még 40 gyermek tanult itt, azóta a tanulói létszám folyamatosan csökkent.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Polet Donje Novo Selo labdarúgóklubot 1947-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
- ŠRD „Ikra” Donje Novo Selo sporthorgászklub
Egyesületek
[szerkesztés]LD „Gradina” Donje Novo Selo vadásztársaság
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Diplomatikai levéltár 12673.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Diplomatikai levéltár 21733.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...466. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
