Ugrás a tartalomhoz

Alsószemeréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolné Semerovce szócikkből átirányítva)
Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Alsószemeréd zászlaja
Alsószemeréd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
PolgármesterVendelín Baláž
Irányítószám935 84
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség540 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület11,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 18° 51′48.116667°N 18.850000°E
Alsószemeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Népvándorláskori lelet, 6. század

Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Története

[szerkesztés]

A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.

A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

2023-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az előző évi önkormányzati választási eredményeket.[4]

Népesség

[szerkesztés]

1880-ban 422 lakosából 378 magyar, 23 szlovák és 11 német anyanyelvű volt. Ebből 401 római katolikus, 10-10 evangélikus és izraelita és 1 református vallású volt.

1890-ben 514 lakosából 492 magyar, 18 szlovák és 2-2 német és szlovén anyanyelvű volt.

1900-ban 571 lakosából 552 magyar, 14 szlovák és 5 német anyanyelvű volt.

1910-ben 509 lakosából 497 magyar, 9 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ebből 501 katolikus, 4 izraelita, 3 református és 1 evangélikus vallású volt.

1919-ben 574 lakosából 540 magyar és 34 csehszlovák.[5]

1921-ben 611 lakosából 522 magyar, 82 csehszlovák, 1 német és 6 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 599 római katolikus, 11 református és 1 evangélikus vallású volt.

1930-ban 598 lakosából 457 magyar, 135 csehszlovák, 4 zsidó és 2 német volt. Ebből 579 római katolikus, 9 evangélikus, 8 izraelita és 2 egyéb vallású volt.

1941-ben 613 lakosából 612 magyar, 1 szlovák és 4 egyéb nemzetiségű volt.

1970-ben 580 lakosából 494 magyar, 85 szlovák és 1 lengyel volt.

1980-ban 523 lakosából 454 magyar, 68 szlovák és 1 lengyel volt.

1991-ben 462 lakosából 340 magyar, 73 szlovák, 47 cigány és 1-1 morva és cseh volt.

2001-ben 499 lakosából 296 magyar, 101 cigány, 93 szlovák, 1 cseh és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.

2011-ben 542 lakosából 264 szlovák, 212 magyar, 65 cigány és 1 cseh volt.

2021-ben 540 lakossából 199 (+3) cigány, 172 (+8) magyar, 132 (+3) szlovák és 37 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író.
  • Itt született 1887-ben Decleva Zoltán magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos.
  • Itt hunyt el Misák József kertész 1939 december 29-én.
  • 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író.
  • 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író. Egyháztörténeti művei, valamint zarándokútjairól útleírásai jelentek meg.
  • Itt szolgált Herdics György (1966) szlovákiai magyar pap, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Remény hetilap főszerkesztője, egyetemi tanár.
  • Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános.
  • Itt szolgált Andrisz Rezső (1902-1967) római katolikus esperes.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Viszolajszky Károly sírja
    Viszolajszky Károly sírja
  • Iskola
    Iskola
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban.
  • A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ dennikn.sk
  5. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 35.
  6. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dolné Semerovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószemeréd témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsószemeréd&oldid=26533351”