Ugrás a tartalomhoz

Budapest Duna-hídjai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 02′ 27″47.496667°N 19.040833°E

Budapest Duna-hídjai (Budapest)
Duna-hidak és Duna-ág hidak pozíciói Budapest területén

A Duna több részre osztja Budapest területét. A városrészeket 13 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett. Budapest Duna-hídjai és a budapesti Duna-ág hidak, a felszíni közúti közlekedést segítő legfontosabb építmények Magyarország fővárosának közlekedési rendszerében.[1] A hidak ugyanakkor minden más építménynél jobban jellemzik Budapest városképét. A fővárost elkerülő M0 körgyűrű kétszer is keresztezi a Duna fő ágát Budapest területén, északon a Megyeri hídon keresztül, délen pedig a Deák Ferenc hídon keresztül. Mindkét híd Budapesten kívüli területtel köti össze a városrészeket: a Megyeri híd az 1660-as folyamkilométernél Újpestet Budakalásszal (a Szentendrei-sziget felett), a Deák Ferenc híd az 1633-as folyamkilométernél Nagytétényt Szigetszentmiklóssal (Csepel-szigettel).[2]

A tizenöt fővárosi Duna-híd között mindössze hat olyan található – a Széchenyi lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd, a Petőfi híd, a Rákóczi híd és az Összekötő vasúti híd –, amelyek olyan szakaszon ívelik át a Dunát, ahol annak vize egyetlen mederben folyik. Egy hetedik híd, a Deák Ferenc híd ugyancsak egy Duna-ág fölött húzódik, de itt már nem beszélhetünk egyetlen mederről, hiszen a híd a Csepel-sziget által kettéválasztott folyó főágát keresztezi. Három további híd két Duna-ágat ível át: a Margit híd a Margit-sziget által szétválasztott Duna bal- és jobb parti ágát, az Újpesti vasúti híd a főágat és a népszigeti öblözetet, a Megyeri híd pedig a főágat és a Szentendrei-Duna-ágat. Egy tizenegyedik híd, az Árpád híd négy vízfelszínt hidal át: a Margit-szigettel kettéosztott meder bal- és jobb parti ágát, a hajógyári öblözetet és a Hajógyári-szigettel elválasztott jobb parti mellékágat. A fennmaradó négy híd mellékágakat hidal át: a K-híd és a Hajógyári híd a legutóbb említett keskeny jobb parti folyóágat, a Kvassay híd és a Gubacsi híd pedig a Ráckevei-Dunát.

Történet

[szerkesztés]

Ókori és középkori hadi hidak Buda és Pest között a Dunán

[szerkesztés]

Az első Dunán átívelő hidat az ókorban Traianus római császár építtette az Al-Dunán Szörényvárnál (Turnu Severin),[3] ahol az első dák-római háborúban (102), húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat veretett Apollodórosz római építésszel.

Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképen[4]

A mai Budapestnél volt ősidők óta az Alföldre vezető út révátkelője, amelyet a római kereskedők is használtak. De feltételezések szerint a római korban híd is épülhetett a Dunán a 2. században, ami az aquincumi légiós tábort kötötte össze a barbárok lakta területtel, a barbaricummal és Pest ókori ősével, Contra-Aquincummal. A pannóniai limes-szakasz – Ripa Pannonica (Pannónia partja) – egyik fontos objektumaként számoltak azzal a lehetséges ókori fahíddal, ami a mai Árpád hídtól valamivel északabbra állt. A Duna bal partján lévő hídfőnél volt Transaquincum, az Aquincummal szemben lévő és a hídfő védelmét szolgáló ellenerőd.[5] A feltételezett híd teóriáját azonban olyan, mára megsemmisült mederből előkerült maradványokra alapozták, amelyek sok szempontból nem bizonyítják egyértelműen egy egykori híd meglétét, és ugyanúgy lehettek egy kikötőmóló részei is.[6][7] Contra-Aquincumnál is használtak hidat, ott hajóhídat (esetleg cölöphidat) építettek.

Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója szerint, miután Zsigmond király 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát, 1436-ban felvetette a Buda és Pest között létesítendő állandó híd gondolatát is, „a Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett. Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna …”. Tervét elkezdte megvalósítani és megindította a hídépítő munkálatokat először a pesti hídfőnél, majd Budán egy tornyot emeltetett, de halála megakadályozta nagyszabású tervének véghezvitelét.[8][9]

Állandó kőhídról álmodott Mátyás király is „Abban is töri vala fejét, hogy Trajánus császár módjára kőhidat csináltatna a Dunára”.[10]

De faciendo in Danubio ponte (etsi per vitam licuisset, fortasse prestitisset) Traiani Cesaris invitatus exemplo, qui prope Sinderoviam marmoreo Istrum ponte traiecit, cuius nonnulle adhuc pyle supersunt, cogitabat. Addebat animum architectura, quam tribus sane mensibus Antonius Bonfinis in Latinam e materna lingua traduxerat.
– Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades
Azon gondolkozott (és ha élete engedi, minden bizonnyal meg is valósította volna), hogy hidat állít a Dunán, Traianus cézár példáján felbuzdulva, aki az Al-Dunán Szendrő mellett vezetett át márványhidat, melynek egynéhány pillére máig fennmaradt. Szándékában támogatta egy építészeti mű, amelyet Bonfini Antal kerek három hónap alatt anyanyelvéről latinra fordított.
Antonio Bonfini: Magyar történelem tizedei[11]

A mohácsi csatavesztést követő török hódoltság és az azt követő osztrák elnyomás miatt azonban, több mint négy évszázadot kellett várni arra, hogy a híd terve megvalósulhasson.[12] Időről időre hajóhidat létesítettek a két város között. Szokollu Musztafa budai pasa, aki 1566-ban lett a budai vár kormányzója és akit 1578-ban a szultán parancsára megfojtottak, 1571-ben helyreállíttatta a hajóhidat „Az átkelés az összetorlódott kocsik, lovak miatt lassan és bajosan történt. Mindezen okok arra indították a pasát, hogy egy csodálatos hajóhidat készíttetett, melynek láttára az építőmesterek elbámultak.”[13] A törökök hajóhídjának budai hídfője a dunaparti vízi rondellánál volt, a mai Ybl Miklós tér magasságában.[14] Ez a híd aztán megsemmisült 1578. május 19-én, a nagy budai lőporrobbanás alkalmával.[15]

A Buda és Pest között létesített török hajóhídról Evlija Cselebi török utazó is híradást adott, amely ebben a korban elsősorban katonai jellegű létesítmény volt.

Buda várának Ali pasa-bástyája előtt a Duna folyón hosszú híd van, amely teljes hetven darab tömlőhajó fölé van hosszú gerendákból építve s a tömlőhajók láncokkal vannak egymáshoz kötve. Közepén négy hajó van, melyeket ha átmenő hajó érkezik, felnyitnak és bezárnak. A hídnak szolgálatával éppen háromszáz őr van megbízva. A híd hajóinak védelmezésére harminc budai katona van kirendelve s még külön negyven pesti katona ugyanazon védelemre.
– Evlija Cselebi

A törökök az ellenséges hajók támadásai ellen a Dunán keresztben kifeszített lánccal próbáltak védekezni. Azonban az 1602-es Buda és Pest elleni ostrom alkalmával a keresztény támadóknak sikerült gyújtóhajóval megsemmisíteniük a zárólánccal kombinált török hajóhidat. A törökök hídja véglegesen csak 1686-ban, Buda visszafoglalásakor pusztult el. Ekkor a visszavonuló pesti török helyőrség a hajóhidat felgyújtotta.[16]

A pest-budai hajóhíd 1766 és 1849 között

[szerkesztés]
Carl Vasquez Pinos: A hajóhíd pesti hídfője a Vigadónál, 1837.

A Várhegy és a Gellért-hegy közötti szűk völgy megszabta az elsődleges dunai átkelés tengelyvonalát és ezzel mindkét Duna-parti városnak, Budának és Pestnek, meghatározta a fejlődési központját. A budai oldalon a Tabán volt a legrégibb településrész, a bal parti Pestnek pedig az a legrégibb városrésze, amelyik a Tabánnal éppen átellenben van.

A török kiűzése után, a Buda és Pest közötti révátkelést kezdetben repülőhíd (lengőhíd) segítette, amely a víz erejének segítségével közlekedett a két part között, az 1676-tól működtetett repülőhíd hosszú kötelét a Duna medrének közepén rögzítették, több kisebb lehorgonyzott ladikhoz. A kötél másik végére erősített kompot a víz áramlásának ereje hajtotta át az egyik partról a másikra. Ez a lengőkomp Moller Vilmos bécsi ácsmester találmánya volt. Ez volt a „Hidas”.[22]

William Henry Bartlett: A hajóhíd pesti hídfője, háttérben a budai vár, 1844.

Az első pontonokon álló hajóhíd, az 1766-ban Magyarország helytartójává kinevezett Albert Kázmér szász–tescheni herceg 1767-ben történt budai látogatásakor épült meg, amikor Mária Terézia rendelete alapján a helytartótanács felszólította a Hajózási Hivatalt, hogy a főherceg pesti tartózkodásának idejére gondoskodjék egy hajóhíd felállításáról. Később, ebből az alkalmi hídból lett az állandó pest-budai hajóhíd. A hajóhidat állandóan bővítették és évről évre felépítették a két testvérváros között, amelyeknek az építmény közös tulajdona lett. Ekkor a hajóhíd pesti hídfője a mai Türr István utca vonalában volt. A hajóhidat télen szét kellett szedni és a hajópajtában eltárolni, ezért az év téli hónapjaiban Pestet és Budát nem kötötte össze semmi. A forgalom csónakokon és kompokon történt mindaddig, amíg a jégzajlás azt meg nem akadályozta. A zordabb teleken néha jéghíd "épült". Amikor a Dunán kialakult a tartós jégpáncél és elég vastagnak és biztonságosnak bizonyult, kijelölték az átkelésre alkalmas helyet. Homokkal vagy szalmával szórták fel, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést. Az így kialakított jéghidat helyenként ki is világították.[23] 1790-ben – több száz év után – ismét Budán hívtak össze országgyűlést. A Budára összehívott országgyűlésre érkező követek szállítását a régi hajóhíd már nem tudta kiszolgálni, ezért az országgyűlés idejére a hajóhídtól északra repülőhidat állítottak fel. Az 1790-ben épült új hajóhidat Franz Joseph Süftenegger passaui ácsmester építette. A hajóhíd 42 ponton hajón nyugodott és körülbelül a mai Deák Ferenc utca, Vigadó tér (Redoute[24]) magasságában került felállításra. 1830-tól 43 dereglyére volt erősítve a hajóhíd, hossza 422 m, szélessége 8,85 m volt, kétoldalt 1,1 m-es gyalogjárókkal, a kocsiút 6,65 m széles volt.

Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853

Két szembe jövő szekér fért el rajta. Éjszaka 16 lámpa világította meg. Ez a híd szolgálta azután az átkelést egészen 1849-ig, a Lánchíd átadásáig. Két történelmi esemény fűződik a hajóhíd utolsó időszakához. 1848. március 15-én húszezer ember vonult át a hajóhídon Budára és vitte vissza a kiszabadított Táncsics Mihály kocsiját Pestre a forradalmi tömeg.[25] 1848. szeptember 25-én a császár által Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává kinevezett (a kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt) Lamberg Ferenc Fülöp gróf új hivatalának átvételére, szeptember 28-án megérkezett a magyar fővárosba. A magyar országgyűlés azonban érvénytelennek nyilvánította a kinevezést. Lamberg, a neki kijáró katonai kíséret nélkül, Batthyány Lajos miniszterelnököt kezdte keresni, hogy kinevezését vele ellenjegyeztesse, de a felheccelt és feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és ott egy késszúrással valaki meggyilkolta.[26] Buda 1849-es ostrománál Alois Alnoch von Edelstadt osztrák ezredes, az elkeseredett osztrák védők egyike, 1849. május 21-én saját szivarjával robbantotta fel a még épülő Lánchídra hordott puskaporral teli ládákat. Ennek következtében a híd pályaszerkezete mintegy 25 méter hosszan súlyosan megsérült , de ezt a sérülést később kijavíttatták.[27]

Az első állandó híd, a Lánchíd

[szerkesztés]

Az első állandó, Duna felett átívelő híd létrejöttét Buda és Pest városa között, gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” erős elhatározása és akarata hozta létre a reformkorban. Ugyanakkor Baricz György hadmérnök már Széchenyi előtt felvetette általánosságban egy lánchíd lehetőségét a Dunán, azonban az ő javaslata idején a technika még nem volt elég kiforrott egy tartós lánchíd megépítéséhez, ehhez majd húsz évet kellett várni.[29]

A Lánchíd budai hídfőjének jobb-oldali kőoroszlánja 1928 tavaszán

Széchenyi grandiózus víziója a magyar politikai életben döntő jelentőségű volt. A „Lánchíd” létesítésének ötlete és az azt követő nemzeti lelkesedés volt az első, ahol megtört a nemesi adómentesség sok-sok évszázados tabuja.

Széchenyi már 1828-ban foglalkozni kezdett a budapesti híd kérdésével. A tökéletlen hajóhíd akadályozta a dunai gőzhajózást is.

A Lánchíd éjszakai fényárban
A Lánchíd éjszakai fényárban

Ha hajó haladt át Pest-Budánál a Dunán, akkor szükség volt a mozgatható elemek időnkénti szétnyitására, és a hajók átengedésére. Vagy a hajóknak kellett várakozniuk a híd szétnyitására – vagy pedig az átkelni szándékozóknak a hajók áthaladására. Az állandó hidat nagy jelentőségű eszköznek tekintette fő céljának a megvalósítása szempontjából, hogy a főváros kulturális és közgazdasági tekintetben is az ország valódi központjává válhasson. Széchenyi 1829-ben bemutatta nádornak az állandó híd vázlatos tervét, aki ettől fogva a híd ügyének egyik leglelkesebb támogatója lett. 1832-ben megalakította a buda-pesti hídegyesületet, aminek az égisze alatt hozzáfogott a híd megépítésének technikai és pénzügyi lebonyolításához.

A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt. Az erről szóló törvényt az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen, 1836-ban fogadták el a képviselők. Elsőnek a pesti oldal alapgödre lett kész, itt tartották a Lánchíd alapkőletételét 1842. augusztus 24-én.

Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik.

A törvény végrehajtására azonban már csak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után kerülhetett sor, miután különös módon az elkészült új hidat, Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér, a magyar szabadságharc vérbefojtója felavatta.[30]

A Lánchíd szerkezete: a háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd teljes hossza 380 méter, szélső nyílásaié 88,7, a középső nyílása 202,6 méter. A hídpálya szélessége 14,5 méter, ebből a kocsiútra 6,45, a kétoldali gyalogjárókra 2,2-2,2 méter esik. A még hiányzó szélességet a kocsiút és a járdák között elhelyezkedő főtartók foglalják el. A híd vasszerkezete 5194 tonna.A pillérek alapjai a Duna medrében egészen a teherbíró talajig lenyúlnak (a hídfőknél 5,14, a budai pillérnél 12,60, a pestinél 7,30 méterre a nulla vízszint alá). A mederpillérek magassága a nulla vízszint fölött 48 méter, a kőépítmény összmagassága tehát több mint 55, illetve 60 méter.[31]

Az állandó Duna-hidak születésének kronológiája

[szerkesztés]

Valamennyi budapesti Duna-híd építését a magyar törvényhozás rendelete alapján kezdték el. A létesítésüket kimondó törvénycikkek nyomán kezdték meg a tervezést, majd a kivitelezést. A második állandó Duna-híd, a Margit híd 1876-os elkészülte után újabb átkelők igénye fogalmazódott meg, de hogy ezek hol legyenek az viták tárgyát képezte, figyelemmel arra is, hogy Budán sok terület ekkor még üres és lakatlan volt, így nem igazán volt mit összekötni Pesttel. Végül az 1893. június 18-án kihirdetett 1893. évi XIV. törvénycikk „a fő- és székvárosban két állami Duna-hid építéséről” döntött arról, hogy a Rudas fürdő előtti tér és az Eskü tér, valamint a Sáros fürdő és a Vámház közé épüljön meg két új híd, amelyek ma az Erzsébet híd, és a Szabadság híd neveket viselik. Az előbbi miatt a régi pesti belváros egy részét is le kellett bontani illetve jelentősen átépíteni.[32] A további hidak már a 20. vagy 21. században épültek.

A 19. század végén hidak helyett alagutak ötlete is felmerült, de ezek a műszaki nehézségek miatt a századfordulóra elhaltak.[33]

A Lánchíd átadása óta megfizetendő hídvámot – melyről már 1836-ban rendelkezett az akkori hídtörvény –, amiből a hidakat építtető vállalkozások és befektetők nyeresége származott, de a későbbi hidak építési költségeihez is jelentősen hozzájárult végül 1918. november 30-án törölte el Károlyi Mihály kormánya.[34]

Előtte a folyam, az új híd,

Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.

– Arany János: Hídavatás (részlet)
Az elpusztult Erzsébet híd budai hídfője
Az ideiglenes Petőfi pontonhíd
Az új Erzsébet híd budai hídfője
Az állandó Duna-hidak születésének kronológiája
Híd átadásának dátuma Duna-híd Építést elrendelő törvény Megjegyzés
1849. november 20. Széchenyi lánchíd 1836. évi XXVI. törvénycikk[35] Eredeti neve: Lánchíd
1876. április 30. Margit híd 1870. évi X. törvénycikk[36]
1896. október 4. Szabadság híd 1893. évi XIV. törvénycikk[37] Eredeti neve: Ferenc József híd
1903. október 16. Erzsébet híd 1893. évi XIV. törvénycikk[38] Eredetileg acélszerkezetű lánchíd
1937. szeptember 12.[39] Petőfi híd 1930. évi XI. törvénycikk[40] Eredeti neve: Horthy Miklós híd

A második világháború hídpusztulásainak kronológiája

[szerkesztés]
  • 1944. november 4. – a Margit hidat felrobbantották.
  • 1944. december 29. – a két vasúti hidat felrobbantották.
  • 1945. január 14. – a Horthy Miklós hidat felrobbantották.
  • 1945. január 16. – a Ferenc József híd középső részét felrobbantották.
  • 1945. január 18. – a Lánchidat és az Erzsébet hidat felrobbantották.

Szükséghidak építésének és lebontásának kronológiája

[szerkesztés]

A második világháborúban elpusztult hidak helyett 1945-46-ban szükséghidak épültek Budapesten[41]

  • 1945. március 17. – A Margit híd mellett ideiglenes cölöphidat vertek.
  • 1945. március-április – A Fővám térnél és a Boráros térnél a hidak roncsaira szükséghidat tettek.
  • 1945. április 26. – Katonai szükséghíd készült az Összekötő vasúti hídnál.
  • 1945. november 18. – Az elpusztult Erzsébet híd mellett a pesti Petőfi-térről a budai Döbrentei térig pontonhíd épült („Petőfi-Böske")[42]
  • 1946. január 11. – Az ideiglenesen elkészült szükséghidakat elsodorta a jégzajlás, megszakadt az összeköttetés Pest és Buda között.
  • 1946. január 15., ill. 18. – Hét hónap alatt elkészült a félállandó Kossuth híd.
  • 1946. május – Felépült a Margit híd roncsai mellett a „Manci” elnevezésű pontonhíd, ami a Lukács fürdő kertjétől, a Margitszigeten át, a (mai) Radnóti Miklós utcáig vezetett.
  • 1948. augusztus – A feleslegessé vált ideiglenes „Manci” nevű pontonhidat elbontották.
  • 1949 – A „Petőfi-Böske" pontonhidat a Lánchíd újjáépítése miatt elbontották.
  • 1956 – A Kossuth hidat forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban elbontották.

A felrobbantott budapesti Duna-hidak újjáépítésének kronológiája

[szerkesztés]
  • 1946. augusztus 20. – Megnyitották a forgalom számára az újjáépített Ferenc József hidat, egyúttal a Szabadság híd nevet adva a régi-új Duna-hídnak.
  • 1948. augusztus 1. – Átadták az újjáépített Margit hidat.[43]
  • 1949. november 20. – Az eredeti híd avatásának századik évfordulóján átadták az újjáépített Lánchidat.[44]
  • 1952. november 22. – Megnyitották a forgalom előtt a volt Horthy Miklós hidat, és ekkor nevezték el Petőfi Sándorról.
  • 1964. november 21. – Megnyitották az új Erzsébet hidat.

Új állandó Duna-hidak létrejötte Budapest területén a második világháború után

[szerkesztés]
A Megyeri híd teljes hossza 1861,35 méter, amelyből a Nagy-Duna-ág felett átívelő szakasz hossza 591 méter
Híd átadásának dátuma Duna-híd Építést elrendelő törvény Megjegyzés
1950. november 7. Árpád híd 1908. évi XLVIII. törvénycikk[45] Eredeti neve: Sztálin híd
1964. november 21. Erzsébet híd A korábbi acélszerkezetű lánchíd helyett új kábelhíd épült
1990. november 16. Deák Ferenc híd 1985. évi VII. törvény[46] M0 déli híd
1995. október 30. Rákóczi híd 24/1992. (V. 26.) OGY országgyűlési határozat[47] Eredeti neve: Lágymányosi híd
2008. szeptember 30. Megyeri híd 2003. évi CXXVIII. törvény[48] M0 északi híd

Budapesti Duna-hidak rekonstrukciói

[szerkesztés]
  • Széchenyi lánchíd
    • 1877-ben a híd szerkezetének vizsgálata eredményeként megállapították, hogy a fa pályaszerkezet, az öntöttvas kereszttartók és a saruk cserére, a láncok pedig megerősítésre szorulnak. Azonban erre akkor nem volt mód, így a híd első felújítási munkái csak jóval később, 1912-ben kezdődhettek el, amit 1915 végére fejeztek be. 1914. február 3-án a hidat lezárták a forgalom elől és elkezdődött a vasszerkezet bontása. A munkát állványhídról végezték, a hajózás számára csupán 48 méteres nyílást hagytak. A bontás előtt a láncok feszültségmentessé tétele a híd 26 cm-es megemelésével történt. A bontási munkálatok 1914 tavaszán befejeződtek; ősszel már az új láncok szerelése folyt, az állványhidat pedig el lehetett bontani a jégzajlás megindulása előtt.[49]
    • 1973-ban a hidat több hónapra lezárták, ekkor újraaszfaltozták, ellenőrizték a láncok anyagfáradását,[50] rozsdátlanították a korrodált acélszerkezeteket.
    • 19861988-ban felújították a Lánchidat a Budai Váralagúttal együtt. A felújítás tervezője az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) , a generál kivitelező a Hídépítő Vállalat volt.
    • 1999-ben a Lánchíd építésének 150. évfordulójára egy új világítási rendszert szereltek fel a hídra. Június 19-én a Lánchíd 150. születésnapján avatták fel a GE Lighting Tungsram Rt. cég Budapestnek adományozott ajándékát. A világítás kialakítása során néhány helyen megváltoztatták a korábbi fényforrások számát a hídfőknél, az oroszlánok megvilágításánál és a pilonok két-két oldalán lévő címerek megvilágításában. Az új világítási rendszer energiaigénye 42,53 kW, lámpatest darabszáma 1438 lett. A legfontosabb változás a ceruza halogénlámpák kicserélése volt, modern kerámia fémhalogén lámpákra.[51]
  • Margit híd
    • 19351937 között a hidat déli irányban kiszélesítették, s így további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta. Ekkor középre helyezték az 1879 óta a hídon közlekedő villamos pályáját is.
    • 20092011 között az addigra leromlott állapotú hidat teljes szerkezetében felújították, a felújítás során a híd számos hiányzó vagy sérült díszítőelemét is pótolták vagy cserélték, a második világháború utáni helyreállításkor elmaradt díszelemek is visszakerültek.
  • Szabadság híd
    • 20072009 között zajlott le a híd teljes felújítása az addigra kialakult jelentős korrózió miatt.
  • Erzsébet híd
    • Az eltelt évtizedekben csak alkalmi felújítások voltak, 1972-ben szűnt meg végleg a villamosforgalom.
  • Petőfi híd
    • Itt is csak alkalmi felújítások történtek.
  • Árpád híd
  • Deák Ferenc híd
    • Az eredetileg Hárosi Duna híd 1990-es átadása után 20102013 között történt a híd legközelebbi fejlesztése, mikor a rajta lévő M0-s autóút kiszélesítése miatt a hidat is kiszélesítették egy új híd mellé építésével.
    • 20182020 között jelentős felújítás történt a híd használatból származó amortizációja miatt.
  • Rákóczi híd
    • Az eredetileg Lágymányosi hídon 2015-re indult el a villamosforgalom, ami az építése óta terv volt.

Az Óbudai-sziget hídjai

[szerkesztés]

Az Óbudai-szigetnek két hídkapcsolata van:

  • A Hajógyári híd több formában is létezett, először 1858-ban fa tolóhídként épült meg, ezt 1884-ben egy vas emelőhíd váltotta, majd 1968-ban a mai vasbetonhíd készült el.
  • A K-híd 1955-re készült el, ami a szerkezeti elemei formája után kapta nevét. Ennek a hídnak főleg az itteni hajógyár vasúti kiszolgálása volt a feladata, amíg a rendszerváltás után meg nem szűnt az ipari tevékenység és ezzel a vasúti forgalom is.

Ráckevei-Duna hidak

[szerkesztés]

A „Nagy-Duna” mellett a Ráckevei-Duna felett is épültek hidak, amelyek a Csepel-szigetet kötik össze a szomszédos városrészekkel:

A Ráckevei-Dunában Soroksár mellett található Molnár-szigethez is vezet egy kis híd:

Tervezett hidak

[szerkesztés]

Több közúti és gyalogos híd terve is elkészült, előbbiek a Duna északi és déli szakaszára, ahol kevesebb átkelési lehetőség van, utóbbiak főleg a turisztikailag frekventált belvárosi szakaszokra.

Ismertebb tervezett közúti hidak:[52]

Gyalogos hidak tervei is megjelentek az elmúlt több mint száz év során, leginkább az 1990-es évektől kezdve, eddig azonban egyik sem épült meg.[55]

Képek a budapesti Duna-hidakról

[szerkesztés]

A Duna-hidak múltja

[szerkesztés]

A Magyar Posta 1964-es kiadású „Erzsébet híd” blokkja és a „Budapest hídjai” bélyegsora

[szerkesztés]

A bélyegsort Vertel József tervezte, az Erzsébet híd blokk tervezője Füle Mihály.[56][57]


A mai budapesti hidak képei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hídjai éltetik az ország fővárosát, www.sulinet.hu
  2. List of Danube Bridges (angol nyelven) (PDF) pp. 93., 103. (pp. itt tételsorszám). Via Donau - Österreichische Wasserstraßen GmbH. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  3. Elsüllyedt múlt. Víz alatti kulturális örökség Szerbiában
  4. Aquincum
  5. Németh Margit: A rákospataki híd és az aquincumi Duna-szakasz védelmének kérdései
  6. Lehetett-e római híd Aquincumnál? PestBuda, 2023. október 16.
  7. Állt-e állandó híd a Dunán a Római korban Aquincumnál
  8. Páll Gábor: Budapesti hidak története
  9. Egy történelmi mellékszereplő: a budai folyami zárólánc
  10. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak viselt dolgairól
  11. Antonio Bonfini: Magyar történelem tizedei
  12. A felvilágosodás gyümölcse. [2010. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  13. [Magyar Történelmi Társulat: Századok, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1908.]
  14. Török Buda. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  15. [Veress Endre - Szamosközy István: Musztafa budai basa álma, s a nagy lőpor-robbanás: Szamosközy István történeti feljegyzése In: Történelmi tár : 1. sorozat, ISSN , 1896. (19. évf.) 4. sz.]
  16. Miltényi Miklós: Átkelés a Dunán - Hajóhidak Pest-Budán. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
  17. a képen jól látható a zárólánc a budai vár Duna-parti körbástyája és az 1815-ben, a város fejlesztése érdekében lebontott pesti Rondella között
  18. térképmetszet Harmanus van Loon
  19. Színesen megjelent a Braun és Hogenberg kiadó Civitates Orbis Terrarum VI című krónikájában 1617-ben
  20. a kép 23 hajón fekvő hajóhidat ábrázol, amely a pesti bástyafal északi sarokbástyájától indul ki és Budán a Duna-parti bástyafal közelében ér partot
  21. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest
  22. Hidak a középkorban[halott link]
  23. Mesél a befagyott Duna jege. [2013. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  24. Redoute
  25. Katona Tamás történész előadása
  26. Hermann Róbert: A császár felelőssége – I. Ferenc József és a megtorlás[halott link]
  27. Tóth mendemondák - A Lánchíd felrobbantása
  28. az 1700-as évek végén Binder János Fülöp, az első budai rézmetsző képén
  29. Aki elsőként javasolt lánchidat Buda és Pest közé PestBuda, 2023. május 9.
  30. Haynau felavatja a Lánchidat
  31. Első állandó Duna-hidunk 150 éves. [2005. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  32. Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek pestbuda.hu, 2023. június 28.
  33. Hidak helyett alagutak? – Egy meg nem valósult terv a XIX. századból Pest és Buda összekötésére pestbuda.hu, 2023. március 11.
  34. Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten pestbuda.hu, 2018. november 28.
  35. 1836. évi XXVI. törvénycikk. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  36. 1870. évi X. törvénycikk a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  37. 1893. évi XIV. törvénycikk. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  38. 1893. évi XIV. törvénycikk a fő- és székvárosban két állami Duna-hid épitéséről. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  39. A Horthy Miklós híd avatása Archiválva 2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, filmhiradok.nava.hu
  40. 1930. évi XI. törvénycikk. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  41. A budapesti Duna-hidak - Időrendi áttekintés
  42. Elkészült az új Petőfi híd. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  43. Rohammunkával épül a Margit híd Archiválva 2013. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, filmhiradok.nava.hu
  44. Megkezdték a Lánchíd újjáépítését Archiválva 2012. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, filmhiradok.nava.hu
  45. 1908. évi XLVIII. törvénycikk. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  46. 1985. évi VII. törvény. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  47. 24/1992. (V. 26.) OGY országgyűlési határozat
  48. 2003. évi CXXVIII. törvény
  49. Széchenyi Lánchíd – Az első állandó híd Pest és Buda között[halott link]
  50. A Lánchíd egyik eredeti láncszeme a Magyar Nemzeti Múzeumban
  51. A Lánchíd díszvilágítása[halott link]
  52. Hatalmas építési hullámot hozhat a három új Duna-híd Privátbankár, 2021. augusztus 16.
  53. Az Aquincumi híd és a kapcsolódó közlekedési hálózat – részletes megvalósíthatósági tanulmány bkk.hu
  54. a b Galvani vita: amire egy új Duna-híd való, abban az albertfalvai a jobb 444.hu, 2021. február 18.
  55. Gyalogoshídak a Dunán Napi történelmi forrás, 2018. május 13.
  56. 1964. Erzsébet híd blokk
  57. Képmentő 72. rész: Lekicsinyített óriások NOL 2008. július 20.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Halitzky Antal: Rövid értekezés egy Hídvárrul (De Monimento Pontu), melly a’ pesti Duna parton a’ régi római Aquincum, a’ mostani Ó-Budának ellenében állott, és némely Vincentia névvel megkülönböztetett téglákrúl, mellyek az említett hídvárnak omladékaiban találtattak, MDCCCXX, Tudományos gyűjtemény, 1820, III., 9–26. o.
  • Szilágyi János: A Rákospatak menti erődítmény és fahíd, ArchÉrt 76, 1949
  • Kalmár János: Duna-zárólánc a XVI. századból, Budapest, 1947
  • Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1556–1722.” 6–7. szám, 28. o, Kiadó: História folyóirat. 
  • Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, Terc, Budapest, 2005 (Pátria, 1896)
  • Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960
  • dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7  
  • Kozma Károly: A Lánchíd múltja és jelene, Élet és Tudomány, 1973
  • Pintér László: A budapesti új Duna-hidak kérdése a forgalmi feladatok szemszögéből, In: Városi Közlekedés, 32. évf., 4. sz., 1992, 193-197. o.
  • Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története, Első Lánchíd, (Lánchíd füzetek 6.), 2007 [1956], ISBN 978-963-87648-1-2

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bridges in Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Duna-hídjai témájú médiaállományokat.