Ugrás a tartalomhoz

Csepel-Szigetcsúcs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csepel-Szigetcsúcs
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ
Közigazgatás
TelepülésBudapest XXI. kerülete
KerületBudapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás1930[1]
Korábbi rangjaCsepel város külterülete
Népesség
Teljes népesség90 fő (2001)[2] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Szigetcsúcs (Budapest)
Csepel-Szigetcsúcs
Csepel-Szigetcsúcs
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″47.451944°N 19.070556°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″47.451944°N 19.070556°E

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.

A Csepel-sziget északi bejárata, Weiss Manfréd emléktábla

Fekvése

[szerkesztés]

A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.

Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.

Története

[szerkesztés]

Nagyrészt beépítetlen terület.

A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye az 1914-1927 között felépült Szabadkikötő.[3][4][5] 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács,[6] majd 1928. október 20-án avatták fel.[7] 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.[8] Azóta hivatalosan Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (rövidítve: BSZL) a neve.[9] Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és egy petróleum öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.[10]) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja.[11] A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.[12] A ráckevei ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész ("Francia") öböl eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.

A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva[1] – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.[13][14][15]

A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű személygépkocsi-értékesítő cége, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat a győri (Szérűskert utca 2-10, 1980) a debreceni (Monostorapályi út 33, 1977) és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban két csepeli átvevő telephelyen működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14 szám alatt.[16] A Merkur a rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.[17][18]

Itt adták át 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása.[19] Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.[20]

A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.[21]

Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.[22]

Közlekedés

[szerkesztés]

A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendező vasútállomás irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcát át közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 1930. évi XVIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásáról Archiválva 2008. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  2. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  3. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  4. ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  5. ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020.10.04.)
  6. ↑ Bolla Dezső: Hetvenöt éves a Budapesti Nemzeti Szabadkikötő Archiválva 2015. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Levéltár könyvsorozata 12. Forrás: Honismeret, 2004. 1. szám; csepel-sziget.hu - 2007. február 2.
  7. ↑ Kovácsy Tibor
  8. ↑ Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, westbay.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  9. ↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás - A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
  10. ↑ Bíró Csongor - Kacsák és teknősök között érkezik az osztrák üzemanyag[halott link] (autopro.hu, 2013.11.28.)
  11. ↑ Vörös Attila - Európa legnagyobb folyami hajója járt Csepelen (Indóház Online, 2018.02.25.)
  12. ↑ Bárány Tibor - Volt öböl - nincs öböl... (XXI. kerületi Hírhatár, 2019.11.14.)
  13. ↑ Gergely Gábor
  14. ↑ György Péter
  15. ↑ Balázs Péter
  16. ↑ Katona Mátyás - Már villanyautókat is vásárolhatunk az egykori Merkur telepről (autonavigator.hu, 2020.09.04.)
  17. ↑ Póla Gergely - Feléledt a Merkur-telep (origo.hu, 2010.08.13.)
  18. ↑ Burány Judit - Cipőt a cipőboltból / Merkur történet (Totalcar, 2014.08.10.)
  19. ↑ Finisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése - Helyszínbejárás a Víz Világnapja alkalmából[halott link], épülettár.hu, 2009. április 10.
  20. ↑ Endrődi Anna – Horváth M. Attila: Korabronzkori lelőhely feltárása a Csepel–sziget északi csúcsán Archiválva 2021. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztály - 2008. október
  21. ↑ Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep Archiválva 2009. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, BME vízi közmű és környezetmérnöki tanszék honlapja (hozzáférés: 2013. január 27.)
  22. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csepel-Szigetcsúcs&oldid=27471149”