Erzsébet híd (Komárom)
| Erzsébet híd | |
 | |
| Elhelyezkedése | Észak-Komárom ( Szlovákia), és Dél-Komárom ( Magyarország) között |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Névadó | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné |
| Funkció | közúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 102,0 m |
| Nyílások száma | 4 |
| Teljes hosszúsága | 415 m |
| Szélesség | 10,80 m |
| Magasság | 8,35 m |
| Sávok száma | 2×1 közúti sáv, 2×1 járda |
| Tervező | Feketeházy János |
| Építés kezdete | 1891[1] |
| Átadás ideje | 1892. szeptember 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 18° 07′ 14″47.751111°N 18.120556°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 18° 07′ 14″47.751111°N 18.120556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet híd témájú médiaállományokat. | |
Az Erzsébet híd a Duna felett épített közúti híd, amely Észak- és Dél-Komáromot köti össze két város központján keresztűl. A hídtól indul a 132-es főút, amely Dél-Komárom belvárosán keresztül az 1-es főúttal és 13-as főúttal kínál összeköttetést.[1] A szlovák oldali folytatása a 64-es főútba bekapcsolódó 64a számot viseli.
A híd az 1767,8 folyamkilométernél található.
A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdonát képezi. 2017-2020 között megvalósult a két országot összekötő – a városközpont és az Erzsébet híd tehermentesítését is szolgáló – új Monostori híd felépítése.[2] Azóta 20 tonnás súlykorlátozás van rajta érvényben.
Története
[szerkesztés]Építése
[szerkesztés]
Komárom és a Duna jobb partja között 1589-ben létesült az első hajóhíd. Ez azonban csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött. Erre végül csak 1891-ben került sor. Az Erzsébet híd Magyarország legelső nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar kivitelezők építettek, magyar tervek alapján. Terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette.[1] A 4×100 méter ívnyílású híd 1891-1892 között épült meg, sarló alakú rácsos tartókkal. A hídépítés jogát Gregersen Guilbrand, a magyarrá lett norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1 165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynéről neveztek el.
A hegesztett (kavartvas) szerkezeti elemek a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek, tömegük 2225 tonna. A négynyílású, alsópályás, csonka sarló alakú acélszerkezetű hídon 5,8 méter széles úttest és mindkét oldalon 2,5 méter széles járda épült. A híd alapozása keszon segítségével épült meg, mélysége 12 méter. Az alapozás falainak burkolata mészkő. A híd összeszerelését sínen mozgó portáldaru segítségével végezték el. Építése idején a pályaszerkezet a kereszttartókra helyezett fagerendákból állt. A gerendákat 1914-ben előregyártott vasbetonra, majd 1927-ben monolit vasbeton lemezre cserélték.[1]
Közvetlenül a híd előtt található a 13-as főút egynyílású, alsópályás rácsos hídja, amely jellegében hasonló. A 48,4 méter nyílású felüljáró a Duna-híddal egyidejűleg készült el 1892-ben, és a vasútállomásra vezető vasúti vágányok (1-es vasúti fővonal) felett vezet át. Ez a híd is Gregersen és a Magyar Államvasutak Gépgyárának munkája. A híd túloldalán lévő Erzsébet-szigetet ekkor még a Kis-Duna-ág felett ívelő fahíd kötötte össze Észak-Komárommal. A kis-dunai acélhidat csak ezt követően, 1898. november 21-én adták át.
Újjáépítése és karbantartása
[szerkesztés]
A második világháború végén, a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották a két középső nyílást. A hidat 1946-ban Ivan Sztyepanovics Konyev marsall parancsára a Vörös Hadsereg mérnöki részlege és a Csehszlovák Köztársaság ipari vállalatai állították helyre,[3] eredeti állapotának megfelelően a sértetlen részek felhasználásával. Az egyetlen eltérés az volt, hogy a két közbenső nyílásban fa pályaszerkezet épült. Ezt csak 1962-ben váltották fel az előregyártott vasbeton elemek. A pályalemezt 1980-ban ismét átépítették, új szigetelést és dilatációs szerkezeteket építettek be.[1] Az 1990-es évek végére, a híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítás vált szükségessé. Ezt megelőzően történt meg a magyar oldalon a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal feletti közúti híd, illetve a szlovák oldalon a kikötői Kis-Duna-ág feletti nyitható szerkezetű híd rekonstrukciója. Miután az észak-komáromi rekonstrukció 2002-ben, a dél-komáromi pedig 2004-ben befejeződött, sor kerülhetett az Erzsébet híd felújítására. A kivitelezési munkákat az Európai Uniós közbeszerzési pályázat eredményeként a Hídtechnika Kft. és a Közgép Rt. alkotta Komárom–Komarno 2005 Konzorcium végezte el. A kivitelezés költsége 5,4 millió eurós (1,6 milliárd forintos) költségét a két ország egyenlő arányban állta.[4] 2005 telén kezdődött a munka, melynek során a pilléreket kőszórással újították fel, és kicserélték a hőhatások kiegyenlítésére szolgáló dilatációs elemeket. A lehetőségekhez mérten tíz-tíz centiméterrel szélesítették az útfelületet. Elvégezték a szigetelés és az aszfaltburkolat cseréjét, valamint a teljes közvilágítási hálózat átépítését, új acél járdakonzolokat építettek. A hajózás biztonsága érdekében radartükör is került a hídra.[5] A híd maximális teherbírása 40 tonna, ennek ellenére megmarad a 20 tonnás korlátozás.[4] A munkálatok során időszakos, fél- és egész pályás lezárásokra került sor. 2006. december 11-én teljes szélességében megnyitották a forgalom előtt.
Érdekességek
[szerkesztés]- Ez legrégebbi, részben eredeti formában álló Duna-híd (a két szélső nyílás).[1]
- A tíz évenként esedékes korrózióvédelmi munkálatokat felváltva fizeti a két állam.
- 2002-ben a komáromi Klapka György Múzeum 110 éves a komáromi Erzsébet híd címmel kiállítást rendezett.
- 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnök itt akart átkelni a szlovák-magyar határon, de a szlovák határőrök visszafordították. Az eset tovább élezte a két ország kapcsolatát.[6]
Képgaléria
[szerkesztés]-
A híd 1892-ben -
A híd 1938-ban -
Határátkelő a híd déli lábánál (1957) -
Az Erzsébet híd előhídja a vasút felett (2007) -
Az Erzsébet híd egyik kandelábere -
Útban Magyarország felé -
A híd oldalról (2008) -
Az Erzsébet híd (2014)
_in_1892.jpg)
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f dr. Domanovszky Sándor, dr. Koller Ida, Kozma Károly, dr. Tóth Ernő, dr. Träger Herbert. Duna hídjaink. Közlekedésfejlesztési Koordináció Központ (2009). ISBN 978-963-88495-1-9
- ↑ Megkezdődött az új Komáromi Duna-híd kivitelezése (magyar nyelven), 2017. október 17. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
- ↑ A híd északi hídfőjénél állított emléktábla tanúsága szerint.
- ↑ a b Teljes szépségében pompázik a komáromi Erzsébet híd. Ujszo.com, 2006. december 21. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 9.)
- ↑ Átadták a felújított komáromi Duna hidat. PepperPr.hu, 2006. december 20. (Hozzáférés: 2016. március 9.)
- ↑ Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából. Index.hu, 2009. augusztus 21. (Hozzáférés: 2016. március 9.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Duna-hidak
- Komáromi „Erzsébet” Duna-híd felújítása – Pont-Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Rt.
