Nyírjes (település)
Nyírjes (Brezov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1335 | ||
Polgármester | Jozef Kristiňák | ||
Irányítószám | 087 01 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 369 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 190 m | ||
Terület | 6,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.141667°N 21.491667°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.141667°N 21.491667°E | |||
Nyírjes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyírjes (szlovákul: Brezov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Girálttól 4 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg a 13. században keletkezett. Eredeti neve Nyíresmező volt, de később Nyíresként („Nyres”) is említik. 1299-től a margonyai uradalomhoz tartozott. 1335-ben említik először, amikor a birtok a szepesi káptalan uradalmának része lett. 1427-ben 27 portát számoltak össze a faluban. A 14.–16. században a Szécsy, Berzeviczy, Tarczay, Bertóti, később a Dessewffy, Tahy és Újfalussy család birtoka. 1600-ban 18 ház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYERJES. Brezov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, papíros malma is van, réttye, legelője jó, fája van épűletre is, piatzozása Bártfán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Nyirjes, tót falu, Sáros vgyében, a Tapoly mellett, Hanusfalvához északra 2 mfd., 289 kath., 30 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nemesudvarok. Első osztálybeli határ. Hires körte. F. u. a Tahy nemzetség. u a Tahy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 300-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 424 lakosából 418 szlovák volt.
2011-ben 402 lakosából 399 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falunak gótikus eredetű temploma és 16. századi kápolnája van.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Nyírjes Szlovákia térképén
- Rövid képes ismertető (szlovákul)
- E-obce.sk Archiválva 2011. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.